Azt hiszem, kezdhetek kicsit unalmas lenni a "ne csináljunk semmit, maximum tervezzünk jól, a természet mindent megold" blablámmal, de nekem most is ez jut eszembe. Mondjuk az is igaz, hogy ha arra lennél kíváncsi, hogy mivel kell lepermetezni a hernyókat, akkor nem ezen a fórumon kérdeznél. Nekem ezek jutottak eszembe:

1. Egy hernyórágástól nagyon-nagyon ritkán pusztul ki egy fa. Lerágják, persze nem jó neki, de később kihajt.

2. A hernyószalagról még nem hallottam, furán hangzik nekem, mert a lepkék nagyrészt a fára petéznek, úgyhogy a hernyók helyben kelnek ki, így a szalag szerintem nem segít sokat. Amire pl. anyukám sikerrel használt ilyen szalagokat, hogy megakadályozza, hogy hangyák menjenek a fákra, akik ugye odavinnék/megvédenék a levéltetveket. Erre tényleg jó lehet. (pl. cseresznyefánál).

3. Abban a 20 évben, amióta emlékszem az otthoni kertünkre, nagyon-nagyon elenyésző kárt okoztak a hernyók, és ennek az elsődleges oka szerintem a sok madárodu. Nálunk az 1000 nm-es kertre kb. 3-4 lakott madárodu jut (nálunk Dadon főleg seregélyek, verebek és rozsdafarkú, de ahol kicsit is fásabb/bokrosabb a környezet, ott a széncinke jön még szóba). Egyedül a nagyon szőrös, és magukat szövedékbe bújtató szövőlepke-hernyók ellen nem jók a madarak, ezekkel kapcsolatban én is emlékszem olyanra, hogy anyu levágta a fertőzött ágakat, de soha máskor nem merült fel hasonló. Erdei odutelepek környékén is ismert jelenség, hogy egy-egy komolyabb hernyóhullám után csak az odutelep környékén marad zöld az erdő.

Nekem ezek jutottak eszembe a problémádról, de hogy te mit akarsz kezdeni a saját kerteddel, azt úgyis neked kell kitalálnod.

Nálunk eperfán volt tapasztalható jó 10 éve hernyóinvázió .Kétszer is nullázták a leveleket egy nyár alatt . Játszottam égetősdit is de nem volt értelme. Aztán egyszer csak néhány éve eltűntek, imitt amott látok csak a határban hernyós eperfát...
Zsuzsihoz csatlakoznék ,én is a nulla beavatkozás híve vagyok....középtávon sikerre van ítélve ez a módszer...
Skacok- kéne indítani egy erdőkert témát -ami ugyan már felmerült itt ott és persze Zsuzsi húgunk ügyes blogot vezet róla -de egy külön beszélyben ki tudnánk elemezni a fajtákat stb......???

SzucsCsaba beküldte:
Köszönöm, ez a pdf hasznosnak tűnik.
Lerázni azonban nem lehet sajnos a kis hernyókat. Nem is nagyon esnek le, de ha mégis, akkor nagyon ügyesen visszamásznak egy kis pókháló szerű fonalon. Ügyesek a kis lombrágók.

magzsuzsi beküldte:
Igen, nem hiába kérdezem itt. Örülök a válasznak amit írtál. Leginkább azért, mert attól tartottam kipusztulhat ettől a fa. Termésre azért lehet számítani így? Lerágnak mindent a fán, aztán amikor odébb állnak, akkor újra kihajt a fa? Gondolom a virágokat is megeszik.

Nekem is furcsa volt a hernyó szalag, de gondoltam csak nem véletlenül ez a neve. Abból gondolom, hogy van rá esély, hogy van frissen ültetett fa is, és azt is megtámadták. Arra csak fel kellett mászniuk. Úgyhogy raktam mindegyik fára, majd megtudom mondani, hogy fogott-e hernyókat. A hangyák ellen mindenesetre jól jön, mert rengeteg van.

Eddig is éreztem, hogy már meg kellett volna csinálni a madárodúkat, de valahogy mégsem lettek kész. Na majd most mindenképpen.

szabolcs beküldte:
Hát igen, az égesősdinek én sem látom értelmét így, hogy ilyen sok van. kb ki kellene vágni a fát sajnos..


Az a probléma, hogy lényegében mindegyik fát ellepték a hernyók. Nem tudom így meg merjem-e lépni, hogy egyikkel sem csinálok semmit. Ahogy utána olvastam találtam Dipel nevű biológiai permetszert. Ami egyébként jónak tűnik, semmilyen hasznos rovarra nem káros. Persze így sem szeretnék beleavatkozni, de ez volt a vésztervem, mielőtt írtátok, hogy nem olyan nagyon veszélyes azért a hernyó invázió és nem fog kipusztulni tőle az összes fám.
Az azért így sem lenne kellemes, ha egyik sem teremne attól, hogy le lett rágva teljesen. Nem tudom pontosan mire számítsak, ha nem teszek semmit. Most az jutott eszembe, várok pár napot, hogy mennyire sok hernyó van/lesz, aztán, ha nagy a gond, akkor két részre osztanám a területet, és az egyik részén nem tennék semmit, a másikon pedig esetleg kipróbálnám ezt a Dipel-t. Lenne ennek így értelme? Nem vagyok benne biztos én sem. Ugye pont olyan beavatkozás amit nem szeretnék. Nem értettem pontosan az alapján amit írtatok, van-e esély arra, hogy lesz termés a fákon. Azért így, hogy minden fa érintett nem lényegtelen ez sem.

Köszönöm a segítséget, az ötleteket amiket adtok itt a fórumon. Remélem nem sokára már nekem is több tapasztalatom lesz és én is tudok másoknak segíteni

OFF

Poloskaszagú szilvadarázzsal lehet még bármit kezdeni egy Stanley szilvafán most, amikor a mogyorónyi szilvakezdemények egy jelentős hányada már fertőzött?

Esetleg szedegessem le a már fertőzötteket a fáról, hogy a kártevőket elpusztítsam és a még egészségeseket megmentsem? Úgy olvastam, hogy a lárvák az egyik gyümölcsből a másikba is vándorolnak.

Köszönettel.

a védekezés virágzás kezdetétől el kell indítani ! és föként amikor a szirom hullás elkezdődik.
pl. védekezés
Dipel
neem olaj ( egy vagyon)
bora vagy naturalis sűrün permetezve.