Sziasztok!

A környékünkön a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima) meglehetősen elszaporodott.
Ez egy nem őshonos, invazív faj, de hatóságilag senki nem igazán foglalkozik vele.

hu.wikipedia.org/wiki/Mirigyes_b%C3%A1lv%C3%A1nyfa

Első reakcióm a bálványfa kiirtása volt (ami egyébként több éves permanens harcot jelent ellene, mert nagyon jó túlélő), aztán a permakultúra alapelvei jutottak eszembe, miszerint alkalmazkodjunk mi a helyi természeti adottságokhoz, használjuk ki azokat, ne pedig erőlködve próbáljunk valamit az elképzeléseinknek megfelelően átalakítani.

Ahogy a wikis leírás is mutatja nehéz a fa hasznosítása, a biológiai korlátozása is akadályokba ütközik. Nekem esztétikai problémám is van vele: csúnya, bődös. Gyermekkoromban még nem volt elterjedt.
Ugyanakkor tiszteletre méltóan alkalmazkodott a szélsőséges viszonyokhoz, jó méhlegelő.

Ez az aktuális permakultúrás dilemmám. Hogyan jár el egy "jó" permie?

Hasonló dilemmámra már nyílt egy ilyen téma itt: www.permaforum.hu/permaforum/index.php/f...lvanyfa-kipusztitasa

Az én bálványfám még áll, nem döntöttem el mi legyen vele, attól tartok bármilyen beavatkozás gyökérsarjak rengetegét indítaná el, így kis problémából nagy problémát gyártanák.

@attilar: a gyakorlati lehetőségeket a kipusztításra már én is számba vettem. Meggyűrűztem, kiástam, felszedtem és elégettem a magot, csicsókát és vadmeggyet ültettem köré, hogy megfékezzem. Aztán eszembe jutott, hogy a bálványfa tulajdonságait bármelyik energianövény megirigyelhetné: gyorsan és sok nő. Lassan elérem a kritikus 4 m3-t és kipróbálhatom, hogy hogy viselkedik a Jean Pain módszer szerint komposztálva.

Itt most inkább arra irányult a filozófiai kérdés, hogy a kipusztítás vagy az invazív faj munkára fogása-e a jobb megoldás.

Szerintem - mivel behurcolt, idegen, kompetitora az őshonos növényeknek - a meghagyása nem alkalmazkodás a helyi természeti adottságokhoz, hanem annak ember általi megváltoztatásának eltűrése (na, ez jó nyakatekert lett, de remélem azért érthető ). Én megpróbálnám valahogy eltakarítani ugyanolyan megfontolásból, mint pl. a parlagfüvet.

@hargi: Érthető lett. Ne mondd el senkinek, de én a parlagfüvet is érintetlenül hagytam tavaly. Betöltötte az általunk még ismeretlen szerepét, idén már írmagja sincs. Erről is bebizonyosodott, hogy valójában gyógynövény: rákellenes anyagokat tartalmaz.

Az akáccal hasonló a helyzet. X éve mindent betelepítettek vele. Leváltotta az őshonos tölgyeseket, az akácméz hungarikum lett, most meg harcolhatunk az EU-val, hogy megmaradhasson.

A permik egy csomó nem őshonos növényt termesztenek és szaporítanak:
www.permaforum.hu/permaforum/index.php/e...alasa?filter_reset=1

Amerika felfedezéséről ne is beszéljünk. Nem lenne kukoricánk, krumplink, paradicsomunk, (piros) PAPRIKÁNK! -> mondjuk ezek nem igen versenyeznek az őshonos növényekkel.

Elnézést a provokációért, de: Akkor hol is van az idegen és az őshonos növények közötti határ?

ledarálva és főzetet kell készíteni belőlle max 2napig hatásos rovarokra.