Szia Miklós,
A vörös trágyagiliszták maguktól megjelennek a trágyahalomban, amint a körülmények megfelelőek számukra (pl. nedvesség, hőmérséklet). Ez a természetes életterük. Ezt a fajta gilisztát szokták előszeretettel használni komposztáláshoz. Szerintem egy nyitott kupacban lehet, hogy kár erölködni a giliszta telepítéssel. Egyfelöl azért, mert ők pontosan tudják, hogy mikor kell jönni és pontosan annyira fognak elszaporodni, amennyire tudnak. Az az érzésem, hogy a betelepített giliszták vajmi keveset változtatnak majd a szitun. Itt a környékünkön pont ilyen trágyahalmokból gyűjtik a gilisztát a horgászboltok számára (már ahol nem kukoricán nevelet ipari gillert árulnak).
A másik fontos kérdés a ganékupaccal: egy friss istállótrágya kupac jócskán fel tud melegedni. A gillerek viszont 35 C fölött megmurdálnak. Gondolom, hogy természetes körülmények között a termophil fázis után jelennek meg a kupacban a giliszták, vagy a lokálisan hűvösebb helyekre kezdenek először beáramlani.
Az alomszékes komposztálónkat is megtalálták a trágyagilik. Én gyűjtöttem már kültéri komposzt kupacból is gilisztát.
Bár egy nyitott rendszerből a gillerek nagyon könnyen meglépnek, azért vannak olyan próbálkozások, ahol ún. szabadtartásban játszanak a komposzt gilisztákkal: Leásnak a földbe egy kilyuggatott vödröt, az aljára csinálnak egy magasabb szén tartalmú ágyat, ráborítanak úgy fél kiló gilisztát és ebbe adagolják a konyhai zöldhulladékot. A giliszták szabadon jönnek mennek a komposztálódó anyag és a talaj között a vödör lyukain keresztül. Hát nem tudom... Szerintem ezek a gilik nem nagyon vágynak a talajba, hiszen természetes körülmények között is a talaj felszínén, a bomló avarban, szervesanyagban szeretnek lenni. Azon kevés giliszták egyike a vörös trágyagiliszta, aki legfeljebb 1-2 cm-re kukkant le a talajfelszín alá.
A gilisztahumusznak persze szeretik mindenféle speckó előnyös tulajdonságát kiemelni a hagyományos komposzttal szemben. Nem vagyok biztos abban, hogy a különbség tényleg olyan óriási lenne és sok külső tényezőtől is függ... Minden esetre azt mondják, hogy a szervesanyag jobban humifikálódik a giliszta bélcsatornájában, nagyobb a mikrobiológiai aktivitás, levegősebb és nagyobb felületű lesz az így nyert komposzt. A talajban élő növényi kártevők elnyomásában is segít (gondolom azért mert viszonylag sok mikróbát tartalmaz). Állítólag több N van a növények számára elérhető formában, mint a hagyományos komposztban, amiben nagyon kevés a könnyen felvehető N. Persze csak akkor, ha szabad téren az eső nem mossa ki. A könnyen felvehető N könnyen el is vész.
Az biztos, hogy a komposztálás folyamatát a gilik nagyban felgyorsítják, de csak akkor, ha nem nyírjuk ki közben őket. Ez azt jelenti, hogy gyakran kell kevés komposztálandó anyagot a felszínre helyezni és a hőmérsékletet 20 - 25 C körül tartani.
Remélem sikrül kihámoznod ebből valami hasznosat... Én otthoni felhasználás céljából a kis mennyiségű gilihumusz előállítását pártolom. Ültetésnél lehet egy-egy kiskanálnyit helyezni a palánta mellé. Így a növény hamar jut könnyen elérhető tápanyaghoz, a többit pedig majd a hagyományos komposzt megoldja, szépen lassan.