Néhány megfontolandó tényező:
1.) Azért tüzelünk környezet-tudatosként pl. fával, mert azt az érvrendszert fogadjuk el, miszerint a növény által élete folyamán megkötött CO2 újbóli kibocsátása semleges hatású.

2.) Biochar gyártás+ fűtés esetén kevesebb a kibocsátott CO2, de a fűtésre kinyert energia is. A maradék energia a kertben hasznosul.

3.) Ugyanannak a kiindulási anyagnak a komposztálhatóvá aprítása jóval több energiát emészt fel. Ha az aprításhoz használt energia Paks 2-ből származik, akkor ugyan szinte "CO2-semleges", mégsem túl környezetbarát.

Én azt szenesítettem eddig, amit macerás lett volna aprítani. Egyébként szerintem el lehet komposztálni vastagabb farönköket is. Csak idő kérdése az egész. A Sepp Holzer féle "Hügelkultur" is egy lehetőség pl.
A Jean Pain féle apríték-komposztálás nagy felismerés, csak egy kritikus pontja van: fosszilis energiát használt fel az aprításhoz. A teljes energiamérleghez ez is hozzátartozik.

A teljes mérleghez ezek a tények is hozzátartoznak.
Beware the biochar initiative

AttilaK beküldte:
Én egyáltalán nem értek ehhez a biochar kérdéshez, de az, hogy elvonhatja az oxigént az atmoszférából, ezzel okozva az élet kipusztulását azért elég meredek elképzelésnek tartom. A levegő 21% oxigént és 0.04% széndioxidot tartalmaz. A növények, amiket termesztünk annak érdekében, hogy biochart csináljunk belőle ebből a CO2-ből táplálkozik, miközben O2-t termel. Akármilyen gyorsan is bomilk a biochar, nem tud több O-t elvonni, mint amennyit a növekedése során termelt. Hehe.

Megtáltosodva a múltkori önkéntes hétvégén tanultaktól (mármint, hogy kalapáccsal tudom szabni a téglát ), megépítettem az első fokozatát a kályhának, és nem bírtam magammal, begyújtottam, miélőtt a többit ráépítettem volna.






Miután bemelegszik, már így sem füstöl, feltéve, hogy nem rak benne az ember túl nagy tüzet.

Vettem különben egy füstgázelemzőt,az ki tudja számítani a hatásfokot is. Ha valaki be akarja mérni a kályháját, megbeszélhetünk egy találkát! (Csak olyan kályhát lehet mérni, ami nem füstöl láthatóan, a műszer nem bírja durva anyagot)

Hogy működik a biofaszén a talajban?
www.biochar-journal.org/en/ct/32-How-biochar-works-in-soil

Érdekes cikk, ami azt fejtegeti, hogy azért vannak olyan eltérő eredmények a biocharral kapcsolatban, mert nem mindegy, hogy az hogy készül, milyen típusú talajba kerül és milyen klímán. Ha csak szimplán faszenet adunk a talajhoz, az könnyen eredményezhet rossz termésátlagokat, mert a faszén megköti a tápanyagokat.
A terra preta-t elemezgetve arra a következtetésre jutottak, hogy valszeg nem csak a faszén önmagában eredményzte a kiváló termőtalajt, hanem annak kombinálása egyéb szerves maradékokkal, magyarul mindennel ami egy gané kupacra kerülne (trágya, konyhai hulladék, növényi nyesedékek, stb). Mint a jó kompodzthoz, ehhez is minél több féle hozzávaló kell. Azt írja még a cikk, hogy komposzttal kombinálva lehet igazán működőképes a sztori.

Gergő amúgy is javasolta már, hogy keverjünk faszenet a komposztba. A következőbe fogunk is keverni, méghozzá a komposztálási folyamat elején. így az esetlegesen elillanó tápanyagokat is megköti.

Az én "nemtudományos" megfigyeléseim biochar-ral kapcsolatban:
- Alomszék vödrének alján kiválóan megakadályozza az ammóniaképződést
- Akkor szoktam a baromfialmot cserélni, amikor érezhető az ammónia. Biochart adva az alomhoz a cserék közti periódus jócskán meghosszabbodik
- Megfigyeltem, hogy tyúkjaim az esővizet sokkal szívesebben fogyasztják, mint a nitrátos kútvizünket. A biochar készítésnél a tüzet ugyanezzel a kútvízzel oltottam el. Pár nap után a tyúkok jóízűen kortyolgattak a biochart elfedő vízből.

Mindezek arra utalnak - a cikkel összhangban - , hogy a nitrogénvegyületeket elég jól megköti vagy átalakítja a biochar.