barjak.laszlo beküldte:
Az oribatidák többnyire korhadékon élnek, kevésbé a mikrofaunán, ezért érdemes vizsgálni őket. Ahhoz mindenképpen kell taxonómiai ismeret, hogy egy-egy fajt be tudjunk azonosítani. Akkor lenne értelme végigcsinálni ezt az eljárást, ha a kapott eredményt össze tudnánk vetni egy adatbázissal ami a különböző területek talajmintáit tartalmazza, de ilyen adatbázisról nem tudunk. Persze más egy talajminta augusztusban, amikor kiszárad a felső réteg, aminél a decemberi minta is több állatot tartalmazhat
Úgy néz ki, hogy van egy jó taxonómiai alapkutatás amire felépülhet az alkalmazott tudomány, ez egyelőre gyerekcipőben jár. Kínában és Koreában nagy pénzeket nyomnak bele a taxonómiába, nyilván használni is akarják valamire.
Az általad #14278-ban belinkelt dolgozat egy csomó utalást tesz arra, hogy az atkapopuláció nagyban függ a mikrofaunától:
Amúgy továbbra is azt gondolom, hogy nagyon érdekes eljárás ez az atka-bogarászás, de házi módszerként igen körülményesnek tartom. Azt gondolom, hogy egy biológiai vizsgálat során, ahol a mikro és a mezofaunát vizsgáljuk, mindenképpen feljegyzést kell tennünk arról, hogy láttunk a mintában atkát. Azonban azt is gondolom, hogy az én szempontomból teljesen felesleges lenne beazonosítani, hogy pontosan milyen atkáról is van szó. A lényeg, hogy nagy legyen a diverzitás. Mert akkor tudom, hogy a táplálék háló működésben van.