Üdv, Vendég
Felhasználóinév: Jelszó: Emlékezz rám

TÉMA: Fordítás - A hét vendége: Elaine Ingham

Fordítás - A hét vendége: Elaine Ingham 10 éve 3 hónapja #9670

  • gergo
  • gergo profilkép
  • TÁVOL
  • Administrator
  • Hozzászólások: 1306
  • Köszönetek száma: 442
Ez az a téma, ahova az Elaine-től kérdezett kérdéseiteket és az arra kapott válaszokat tudjátok fordítani. Kérlek ne feledjétek a hozzászólások számait is beilleszteni, hogy később a kivonat készítésekor tudjuk azokat használni.
Gergő
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.

Fordítás - A hét vendége: Elaine Ingham 10 éve 3 hónapja #9751

  • tisztamo
  • tisztamo profilkép
  • TÁVOL
  • Platinum Boarder
  • Hozzászólások: 455
  • Köszönetek száma: 260
#9403 (tisztamo)

Kedves Elaine,

Köszönjük, hogy válaszol a kérdéseinkre, nagy megtiszteltetés ez nekünk!

Az első kérdésem gyakorlatias: A környékünkön a a talajt terméketlennek tartják, agyagos, néhol teljesen feltalaj nélkül. A családi kertünk sokkal jobb, rét volt évtizedekig, talán évszázadokig. Nagyjából 15 cm jó feltalaj van rajta, de alatta nagyon tömörödött, lényegében nincs gyökéraktivitás, még a nagy fák sem hatolnak mélyre.

A fő problémánk a vízmegtartás, ezért mélyíteni szeretném a feltalajt. Vajon ez a jó válasz a problémára? Mi a legjobb módszer erre? A következőket tervezem kipróbálni (A szerves anyag hozzáadásán és a mulcsozáson felül):

- Az altalaj levegőztetése lazítóvillával: Ezt már próbáltam, egyértelműen segít valamennyit abban az évben, de nem tudom, hogy hosszabb távű pozitív hatása is van-e a talajra.

- Egyszerűen összekevrni a feltalajt az alatta lévő sárga réteggel.

- Eltávolítani a feltalajt, bioszenet keverni az altalajba, majd visszatenni a feltalajt. (4kg/m2 bioszénnek a feltalajban nem volt észrevehető hatása)




#9413

Válasz a #9403-ra

Úgy érzem, mindenkinek ugyanaz a tömörödött, rossz talaj problémája van…. és hadd mondjam el, hogy a világ minden táján ugyanígy van, amit ezen a fórumon mondanak az emberek, ugyanazt hallom mindenütt.

Tömörödöttség és “rossz talaj”. Nincs olyan, hogy rossz talaj. Azzal egyetértek, hogy rossz por, de a rossz és a talaj ellentmondásosak. Ha az tényleg talaj, abban nőni fognak a gazdasági növények gond nélkül.

A probléma valójában az oktatási rendszerből jön, ahol a vállalatok az egyetlenek, akiknek pénzük van “kutatásra”. Ez azt jelenti, hogy a talajtani kutatás mindig termék alapú. Ha a talajéletre gondolunk, nehéz azt termékesíteni. Helyi organizmusokra van szükségünk, és valószínű, hogy ha életről van szó, nincs olyan, hogy egy megoldás mindenre jó. Őshonos élőlényekre van szükségünk. Próbálj multinacionális vállalatot építeni, ha minden völgynek igazából a saját, egyedi életközöségére van szüksége.

Érdemes átgondolni, hogy a “zöld forradalom” miért működött…. Az egyetlen ok, hogy az oldaható sók nagy koncentrációban történő hozzáadása működött csak és kizárólag az, hogy a talaj már lényegében tönkre volt téve.

Nincs tápanyagkörforgás a talajban? Sebaj, nézd, a növényeink növekednek szépen, ha visszadjuk a hiányzó oldható tápanyagokat. De, ha ehelyett a hiányzó organizmusokat adjuk vissza, ugyanazt a hatást fogjuk látni, sőt, ha karbantartjuk a talajéletet, nem kell állandóan visszapótolnunk őket.

Hoppá, látod, miért nem akarják az üzletemberek látni ezt? Hogyan tud valaki eladni neked valamit, ha pusztán a rendszer karbantartásával már nem lesz szükséged semmi megvásárolhatóra? Ha a trágyaárus csak egyszer meg tud győzni, hogy adj a talajodhoz valamit ami méreg a talajlakóknak, vagy szánts és ne pótold vissza a szántástól elpusztult talajlakókat, akkor látszik, hogy a termékvilág hogyan kebelez be.

Tehát kéretik tudatosítani, hogy ha a megfelelő életközösség megtalálható a talajban, és növényeket termesztesz, tehát van ennivaló a talajlakóknak, semmi másra nincs szükség. A növény kiereszti a fotoszintézis termékeit, hogy táplálja a baktériumokat és gombákat, amik specifikus enzimeket állítanak elő a tápanyagok oldhatóvá tételére a kövekből, homokból, agyagból és szerves anyagból. Ezek a tápanyagok a baktériumokban és gombákban tárolódnak. A növény vonzza a protozoonokat, fonálférgeket, mikroízeltlábúakat, és ezek az élőlények megeszik a baktériumokat és gombákat, amiket a növény nevelt nekik. Amikor a baktériumokat és gombákat megeszik a ragadozók, a növény számára szükséges tápanyagok precíz egyensúlyban szabadulnak fel, és a növény egészségesen fejlődik. Ha a növény egészséges, nem fogékony a betegségre, kártevőkre és parazitákra. A gyomok sem tudják elnyomni a gazdasági növényt.

Túl szép, hogy igaz legyen? De ez az, amit a természet tesz: nézz körül bárhol, egészséges erdőt, egészséges ‘vad’ áfonyát, egészéges kaszálót, legelőt, egészséges árteret fogsz látni. Hogyan tudnak folyamatosan növekedni betegségek és kártevők nélkül maximális növényi terméssel, évről évre?

Tudom, hogy valószínüleg mindezekkel tisztában vagy, de talán jó, hogy megvan ez a beszélgetés, meg tudod mutatni másoknak, segíteni nekik a megértsében.

Tehát, honnan jönnek a tápanyagok a természetes rendszerekben. Végtelen mennyiségű növényi tápanyag van minden alapkőzetben. Nincs olyan alapkőzet a bolygón, amiből hiányoznának a növénytermesztéshez szükséges tápanyagok. Addig a napig, míg ki nem fogysz a kőből, homokból, iszapból, agyagból, nincs szükség ásványi trágyára.

De a növényeid nem egészségesek, nem nőnek, azt mondod? Mert hiányod van életből… Az aerob, jótékony életből a talajodban.

Hogyan kapd vissza? Megírtam az eljárást erősen tömörödött agyagtalajra az előző két válaszomban. Ha a tömörödöttség olyan mértékű, hogy a jó, aerob komposztot, a megfelelő élettel hozzáadva sem javul (Ez egy vizsgálat elvégzését jelenti a talajon, hogy megtudjuk, mi van benne és mi hiányzik, és a koposzt úgy van elkészítve, hogy a szükséges organizmusok nagy számban legyenek benne), akkor a következőt tedd: Finoman gereblyézz a talaj felszínébe egy KEVÉS összetört kagylóhéjat (kevesebbet 100kg/Ha-nál) egy héttel a komposzt vagy komposzt kivonat kiijuttatása előtt. De én csak olyankor teszem ezt, ha már bizonyítottam magamnak, hogy a komposzt vagy komposzt kivonat önmagában nem működik.

A kagylóhéj kijuttatása előtt (Semmiképpen se használj dolomit-ot!), ellenőrizd a tömörödöttséget, hogy lásd, valójában mennyire súlyos a helyzet. Ha a fémrudat könnyen be tudod nyomni, a tömörödöttség nem súlyos, és nincs szükség a kagylóhéjra.

Remélem, ez segít, és légy szíves jelezz majd vissza, hogy mennek a dolgok!

A #9403 második része:

Az altalaj mélyítés pontosan az, amit tenni kell. De a talaj fellazítása csak egy rövid ideig javít a helyzeten, azután, ha az élet nem költözött be a taljba (vagy igazából porba), akkor az agyag vissza fog tömörödni ugyanúgy, és csak sok energiát és időt eltöltöttél kevés eredménnyel. A válasz az, hogy ha fellazítod a talajt, adj hozzá óvatosan, finoman bekeverve jó, aerob komposztot. Ne törd össze a komposzt aggregátumait, azok lesznek a kolonizáció forrásai az őket körülvevő porban.

Ne locsolj néhány napig. Ha esik, vagy locsolsz, mielőtt a struktúra felépül, a víz újra összetömörít mindent, és az egész anaerob lesz megint. A pocsoláyk a talaj felszínán biztosan jelzik, hogy a talaj (igazából por) tömörödött, és nincs benne élet, hogy helyrerakja a dolgokat. Segítsd ki az állataidat: lazíts, adj hozzá organizmusokat óvatoan, hagyj nekik időt, és esetleg adj nekik élelmet, hogy kisegítsd őket, mielőtt leküldöd őket a mélybe egy locsolással.

Ne próbáld meg ezt, ha a talaj ki van száradva. Az élőlényeknek vízre van szüksége, és néhány hétig víz kell nekik, hogy biztosak legyenek benne, biztonságban kijöhetnek és elkezdhetnek dolgozni.

A bioszén csak kristályosított szerves anyag. Nem tömörödik, tehát olyasmi, mint a vermiculite vagy perlit, vagy más inert laza anyag, de nem tartalmaz élőlényeket, és nem is szolgál tápanyagként az élőlényeknek. De fizikai struktúraelemként hozzájárulhat a jobb levegő és vízellátáshoz a talajban. Ettől függetlneül a talajlakókat hozzá kell add a bioszénhez, ha a bioszén kijuttatásakor életet is kell a talajhoz adni.
Utolsó szerkesztés: 10 éve 3 hónapja Beküldte: tisztamo. Indoklás: elírások
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: ecovitka, Luti, emre, acszati, edusa, lodog, attilar, martindian, , 7fűkertje és ennek a felhasználónak 1 köszönete van

Fordítás - A hét vendége: Elaine Ingham 10 éve 2 hónapja #9918

  • hargi
  • hargi profilkép
  • TÁVOL
  • Platinum Boarder
  • Hozzászólások: 370
  • Köszönetek száma: 121
Válasz #9461
Kedves Elaine!
A homokos talajom víz- (és tápanyag-) megtartó képességét szeretném javítani komposztált marhatrágya hozzáadásával ( megjegyzés: Nem egyszerűen trágya, hanem trágya és szalma alom keveréke közel optimális C:N aránnyal)
Hogyan juttassam ki? Egyszerűen csak terítsem szét a felszínen? Tárcsázzam be a felső 10 cm-be? Szántsam be a talajba? Nem szeretném túlságosan bolygatni a talajt, mivel az elmúlt 7-8 évben nem volt felszántva, csak alkalmanként tárcsázva és már felhalmozódott valamennyi szerves anyag a felső rétegben.
Ugyanakkor – tudomásom szerint – a szerves anyag lebomlása túlságosan gyors a homokos talajban. Vannak bevált módszerek a szerves anyag mélyebb rétegekbe való bejuttatására, hosszan tartó hatás elérésére. Ilyen esetben a szerves anyag lassan bomlik, a vizet (és a tápanyagokat) sikeresen megtartja a termesztett növények gyökérzónájában.
Szóval melyik jobb: leszántani a hosszan tartó hatás eléréséhez, elkerülve a jövőbeni bolygatást, vagy rendszeresen a felszínre adagolni, és megvárni, amíg a talaj makroszervezetei elvégzik a munkát?

Tapasztalatom szerint nehéz elérni a baktériumok és gombák diverzitását, ha csak trágyából és szalmából készül a komposzt. Szükség van zöld növényi anyagokra is. Szóba jöhet bálázott széna (C:N= 30), lucerna (C:N = 10), kerti hulladékok, élelmiszer hulladék (nyilván műanyag és fém szennyezőanyagok nélkül). Az élet diverzitása a táplálékforrások diverzitását igényli. Ugyanúgy, ahogy te sem tudnál életben maradni, ha egész hátralevő életedben csak marhasültet ennél, a jó komposzt különféle élőlényei is nagyon sokféle táplálékot igényelnek ahhoz, hogy boldoguljanak.
Ahogy már számos korábbi válaszban próbáltam érzékeltetni, nincs olyan egyedül üdvözítő módszer, amely minden helyzetre megoldást jelent. Információra van szükségem a talajod tömörödött rétegeiről – milyen mélyen vannak a talajban ezek a rétegek, milyen nehéz egy vasrudat beleszúrni a talajba? Ha a tömörödött rétegek már a felszínen kezdődnek, akkor a komposztot, mulcsot, szerves maradványokat a felszínre juttasd ki, a felső rétegeket javítsd először. Ha mélyebben vannak tömörödött rétegek, akkor más megoldásokat kell választani, attól függően, hogy milyen gyorsan szeretnéd megszüntetni a tömörödöttséget, és hogy milyen a meglévő talajélet a talajodban. Gyakran, ha a talajodat megjavítod a felszínen, a nagyobb élőlények újra megjelennek benne, és mint „szállítók” lejuttatják az élőlényeket a talaj mélyebb rétegeibe, így nem kell azokat beforgatnod a talajba.
A szerves anyag akkor bomlik le túl gyorsan a forró, homokos talajban, amikor a napsugárzás elég intenzív ahhoz, hogy a maradványokat lebontsa egy masszív baktérium-populáció közreműködésével. A napsugárzás okozta problémák kivédése érdekében finoman gereblyézd be az szerves maradványokat a talajba és juttass ki egy igazán jó minőségű, hasznos gombákat tartalmazó inokulumot (azaz aerob komposztot vagy kivonatát), így azok a maradványok a talaj élőlényeinek anyagaivá válnak, ahelyett hogy CO2-ként elpöfögnének.
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: ecovitka, Luti, emre, acszati, edusa, JoaoWR, lodog, martindian,

Fordítás - A hét vendége: Elaine Ingham 10 éve 2 hónapja #9942

  • ecovitka
  • ecovitka profilkép
  • TÁVOL
  • Administrator
  • Hozzászólások: 1176
  • Köszönetek száma: 530
#9419
" Kedves Elaine,
Köszönjük a remek válaszokat. Reménnyel töltenek el, hogy az egészséges talaj alapjai valójában egészen egyszerűek."


*Örömömre szolgál az elismerés, köszönöm.
És igen, a talaj egészségét nagyon egyszerű fenntartani. Ha állandó, alacsony növésű növényekkel tudjuk a talajunkat takarni folyamatosan, így táplálva a mikroorganizmusokat, - másszóval a teljes talaj táplálék hálót, akár gyümölcsösben, soros művelésben vagy egy kertben-, nem kéne, hogy gondunk legyen gyomokkal, kártevőkkel, betegségekkel és szárazsággal, vagy bármilyen egyéb problémával, amibe a modern mezőgazdaság taszította a gazdákat.

Hát, van egy kis történelem, amit talán meg kell beszélnünk, ha nincs mindenki tisztában a "zöld forradalom" kiváltó tényezőivel, de ez egy másik alkalmat kíván...

Amint az élőlények visszatértek és fenn vannak tartva az általad termesztett növények segítségével, akkor a munkánk főként az általunk elfogyasztani kívánt növények igazgatásából áll. A biológiát szabályozni a termesztett növények drasztikus megváltozása esetnén szükéges, pl. ha mustár helyett szőlőt szeretnénk termeszteni. Ezen felül, ha csak egyszerűen növényeket nönek a talajban, az a rendszert egy egészséges állapotban fogja tartani.

Hú a fenébe! Előre kell terveznem, hogy mit szeretnénk enni jövőre! LOL! Csinálj egy kis komposztot, majd abból komposzt kivonatot, amibe áztasd bele a magokat. Ültesd el őket és a rendszer fenn kell, hogy tartsa önmagát. Mi lehet ennél egyszerűbb?

#9421
"Szerinted jó ötlet úgy meghatározni a kerti talajom egészségét, hogy a biológiai összetételét összehasonlítom egy közeli, egészséges, bolygatatlan erdőével? Azt gondolnám, hogy nincs egyetlen tökéletes eloszlás a különböző előnyös élőlények tekintetében, hanem helyről helyre változik. Ez így van? Van valami egyéb ötleted, hogy hogyan lehet megállapítani, hogy milyen élőlények hiányoznak egy adott talajból? Van valamilyen más tényező, amit számításba kell venni? Például, hogy milyen növényeket szeretnék az adott helyen termeszteni?"


*A mikororganiymusok egyensúlya attól függ, hogy a növény, amit termeszteni szeretnél milyen szukszessziós fokozatú. Pl.:
- gyomok (a növekedés jelentős része a felszín felett történik, nem a gyökerekben; gyors növekedés, r-stratégisták, bolygatás igénylők): erős baktérium dominálta talajt táplálék hálót és erősen változó protozoa populációt igényelnek
- a legtöbb mustár féle sugárbaktérium túlsúlyt igényel és megfelelő protozoa populációt.
- a zöldségeknek 2/3 rész baktérium és 1/3 rész gomba egyensúlyra van szükésgük, jó protozoa, mycorrhizás gombák, némi gomba és baktérium fogyasztó fonálférgek.
- szántóföldi növények és pázsit egy kiegyensúlyozott gomba és baktérium arányt kíván (mindkettű 300 ug/g talaj), gomba fogyasztó fonálférgek és mikro ízeltlábúak kellenek kiváló számban és szükség van mycorrhizás gombákra.
- fáknak nagyon gomba dominálta talajra van szükségük. 1000 ug előnyös gomba kell, amiben mycorrizás gomba is van. Szükség van még minden előnyös fonálféregre és micro ízeltlábúra.

Ennek megfelelően egy régi erdőben megtalálhatóak azok a fajok, amik a szukszesszió korábbi lépéseiben szükségeltetnek, és ezért egy jó inocculum, azaz oltó anyag a sokféleség szempontjából. Azonban ugyan az az összetétel, ami egy erdőtalajban van, az nem az, amire egy korábbi szukszessziós lépésben szükség van.

Úgy tűnik, hogy a baktérium és gomba egyensúly egy nagyon jó indikátora annak, hogy milyen fajta növények fognak jól fejlődni egy adott talajban. De az emberek még nem vizsgáltak meg minden rendszert, minden körülményt, hogy kimondhassuk, hogy ez mindenhol megállja a helyét. Tehát ez az információ egy elvnek tűnik, de még több gyakorlati kísérletre van szükség.


#9423
"Különböző szerves "hulladékok" állnak rendelekzésmre és különböző komposzt halmokat hozok létre évszaktól függően. Néha csak lehullott levelekhez tudok hozzájutni. Máskor pedig lehetőségem van arra, hogy összekeverjem fűnyesedékkel és más magas N tartalmú anyagokkal. Néhány kupacban csak lehullott falevelek vannak és meglocsolni őket sem volt lehetőségem. Ezek sokkal lassabban bomlanak le és némelyik hőmérséklete sosem megy 30 celsius fok fölé. Az előnyös mikroorganizmusok tekintetében ez az anyag vajon sokkal alacsonyabb minőségű, mint egy előírás szerűen elkészített komposzt elegendő vízzel és megfelelő C:N aránnyal? Mi lehet a különbség? Az előnyös mikróbák el tudnak-e bánni a patogénekkel alacsonyabb hőmérsékleten? Hogyan tudom megkülönböztetni az előnyöseket a káros mikroorganizmusoktól egy mikroszkóp segítségével?"

* Az alap recept egy jó, aerob koposzthoz az, hogy elég magas hőmérsékletet ér el, elegendően hosszú ideig. A víz fontos a mikroorganizmusok számára - ha nincs elég víz, a mikróbák nem végzik a dolgukat, aminek egy része, hogy a növényi anyagot lebontsák. Tehát, nincs lebomlás, a kórokozók, kártevők és paraziták nem pusztulnak el, így a terméket sem hívhatjuk igazán komposztnak. A nedvességtartalomnak 50 %-nak kell lennie a termo-koposztnál és 70 %-nak a giliszta-komposztnál. Egyébként az élőlények nem fogják tudni elvégezni, amit kell, hogy jó komposztot hozzanak létre.

Különböző előnyös mikróbák vannak egy-egy adott hőmérsékleten, általában fajok százai, ha nem ezrei. A tudósoknak nem voltak meg a megfelelő lehetőségei, hogy meghatározzák a baktérium és gomba fajokat egy pár évvel ezelöttig, amig a DNS analízis ki nem fejlődött. Most arra koncentrálunk, hogy eldöntsük, hogy a DNS alapban milyen változás jelent egy új és más fajt. Sok a vita ezzel kapcsolatban, de nem hiszem, hogy megoldódott volna vagy megegyezés született volna. De függetlenül attól, hogy mit határoznak el, az tiszta, hogy egy gram egészséges talajban 50000 vagy talán több baktérium fajnak kell lennie. 25000 vagy több gomba faj kell, hogy jelen legyen. Több száz protozoa faj és 20 vagy annál több fonálféreg faj.

Egészségtelen talaj ---- és már megint itt vagyunk azzal,hogy mi a talaj és mi a kosz pontosan --- tehát---

Az a talaj, ahol az egészséges élőlények elfogytak és a növények amik ebben a .... ah.... talajban (?) nőnek, nem képesek a számukra szükséges, oldható tápanyagok felvételére. Ennél fogva ki vannak téve a betegségeknek és kártevők támadásának. Az ilyen talajban egyértelműen kisebb a baktériumok, gombák, protozoák és fonálférgek fajgazdagsága. A növényvédő szerek használata súlyos mértékben lecsökkenti a talajban található fajok számát. A nagymértékű szervetlen műtrágya használat ugyan ezt teszi. Természetesen itt van egy dózis összefüggés.
A szántás lecsökkenti a fajgazdagságot, de nem annyira vészesen, mint a kemikáliák. Amikor a gazdák évi egy alkalomnál többször szántanak, akkor kezdünk el fajokat veszíteni és a talaj egészsége veszélybe kerül. Amikor a teljes terület szántva van, ahelyett, hogy csak ott szántanánk, ahová a magot helyezzük, akkor a fajveszteség jelentős.

Amikor a talaj egészséges, akkor fajok százai nőnek egy adott hőmérsékleten, de a hőmérséklet tartományon kívül nem.

A "plate count", azaz összcsíraszám meghatározó módszerek még csak el sem tudják kezdeni a sokféleség felmérését, ugyan így a régebbi irodalomban található, emberi kórokozókat vizsgáló módszerek sem, amikkel baktériumokat és gombákat tenyésztettek a teljes diverzitás megállapítására. Micsoda félrevezető módszer és milyen esztelenül volt használatban oly sok évig. A vegyipari cégek abszolút hazugságokat publikáltak arról ahogyan a toxikus kemikáliáik nem ölnek meg előnyös mikroorganizmusokat a talajban. Ezt alapozták, hogy nem volt csökkenés a bakteriális sokféleségben a "plate count" módszerrel vizsgálva.

Tehát, ha a DNS alapján 50000 baktérium fajt találunk az egészséges talajban, akkor mit képes a "plate count" megmutatni? Jellemzően, hogy egyetlen faj sincs jelen. Ne feledd, eglszséges talajról beszélek. A "plate count" módszer pedig emberi kórokozók tenyésztésére van.

Tehát, visszatérve a kérdésre (vigyori arc) ... meg lehet-e mikroszkóppal különböztetni egymástól a jó és a rossz fiúkat? Attól függ melyik csoportról beszélgetünk.

Baktériumok - nem tudjuk 100 %-osan elkülöníteni a jókat a rosszaktól. Ehelyett indikátorokat keresünk, mint Spirilla, or Spirochetes or Vibrio, amik általában rossz fiúk. Amikor látjuk az ő jól elkülöníthető formáikat, akkor tudjuk, hogy bajban vagyunk. De például nem tudjuk megkülönböztetni az E.coli-t 100000 másik jó vagy rossz fiútól. Tehát, ha az a kérdésed, hogy vannak-e nálam olyan rossz fiúk, mint emberi bélbaktériumok, akkor lehet "plate count"-ot csinálni, mert ezek a módszerek alkalmasak arra, hogy emberi kórokózók tenyésztésére. Ha az a kérdés, hogy túl kevés, jó, sok vagy túl sok baktériumom van-e, akkor a mikroszkóp remekül használható.

Gombák - az előnyös gombák általában széles átmérőjűek, keresztezett falúak és színesek. A vékony, áttetsző gombafonalak a félelmetesek. Nem tökéletes az egyezés, de elég közeli ahhoz, hogy tudd, valószínüleg bajban vagy, ha a nem túl jók jelen vannak.

A rossz fiú protozoák a csillósok és a jók az ostorosok és az amőbák.

A fonalférgeket eléggé egyszerű megkülönböztetni a szájfelépítésük alapján. Nem 100 %-osan tökéletes, de természetesen nem az a célunk, hogy eljussunk a nemzetségig vagy a fajig. De használható, ha szeretnénk egy elképzelést a nagyon rossz, a jó és a nagyon jóról.

#9424
"Hogyan kell a talajmintát előkészíteni a mikroszkópos vizsgálathoz?"

Akár talajról, akár komposztról van szó, venned kell egy reprezentatív mintát abból, amit meg szeretnél ismerni. Tehát a talajban szeretnél ismeretet szerezni egy adott növény esgészségéről? Egy bizonyos termesztett növényről egy adott területen? Vagy a termesztett növényedről az egész gazdaságban? Vagy egy bizonyos komposzt halomról, vagy 5 koposzt halomról, amiket egyszerre készítettél.

Végy mintát abból, amit meg szeretnél ismerni. Bizonyosodj meg arról, hogy egy adott területről, több kisebb mintát veszel és azokat összekevered. Ebből a mixből pedig három mintát kell venned, hogy tudományosan is hiteles legyen a mintavétel. Ha csak szertnél valamit jobban megérteni, de nincs szükséged teljes replikációra, akkor egy mintával is dolgozhatsz, csak óvatosnak kell lenned, nehogy túlértelmezd azt az egy mintát. Ha gondjaid vannak azzal, hogy ezt hogyan csináld, akkor talán szükséges lenne egy tanfolyamot szervezni, ami erre fókuszál. Kb. 2-3 órára van szükség, hogy magabiztossá váljon valaki a mintavételezésben, attól függően, hogy mit szeretne megtudni.

De tegyük fel, hogy jól vetted a mintát, akkor óvatosan össze kell keverni és ki kell venni 1 ml-t. Ehhez 4 ml tiszta vizet kell adni. Nem desztillált, a csapvízben klór van és klóramin, ami megöli az élőlényeket, tehát tiszta ivóvíz kell, hogy legyen, klórmentes. Óvatosan rázd össze a mintát 30 másodpercig és cseppentsd a mikroszkóp tárgylemezére. Óvatosan tedd rá a fedőlemezt, bizonyosodj meg arról, hogy a fedőlemez alatt a folyadék mélysége egyenletes eloszlású. Fókuszálj a mintára egy 40 x-es objektívvel (400 x teljes nagyítás) és 20 mezőben vizsgáld meg a biológiát.

Egyszerűen meg tudom mutatni, lépésről lépésre. Van egy website, ami elvezet egy youtube videóhoz. Gail Swithenbank vezeti az oldalt. Nem emlékszem a nevére, majd utána nézek.
Utolsó szerkesztés: 10 éve 2 hónapja Beküldte: ecovitka. Indoklás: hargi javaslatai alapján
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: Luti, emre, acszati, Kardosszilvi, edusa, hargi,

Fordítás - A hét vendége: Elaine Ingham 10 éve 2 hónapja #9943

  • hargi
  • hargi profilkép
  • TÁVOL
  • Platinum Boarder
  • Hozzászólások: 370
  • Köszönetek száma: 121
Bocs, hogy belekotyogok, de lenne néhány észrevételem.

A "plate count" az összcsíraszám/élősejtszám/telepszám meghatározás (táptalajon)
A "dirt" szót szerintem Elaine "élettelen" talaj értelemben használja.
A DNA magyarul DNS
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: ecovitka

Fordítás - A hét vendége: Elaine Ingham 10 éve 2 hónapja #9946

  • ecovitka
  • ecovitka profilkép
  • TÁVOL
  • Administrator
  • Hozzászólások: 1176
  • Köszönetek száma: 530
hargi beküldte:
Bocs, hogy belekotyogok, de lenne néhány észrevételem.

A "plate count" az összcsíraszám/élősejtszám/telepszám meghatározás (táptalajon)
A "dirt" szót szerintem Elaine "élettelen" talaj értelemben használja.
A DNA magyarul DNS

Köszi :)
Mi lenne a dirt találó magyar megfelelője?
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.
Oldal elkészítésének ideje: 0.162 másodperc
Az fórum motorja a Kunena Fórum