Ha beneveztek a Madárbarát kert programra, akkor támogatjátok az egyesületet, és szépen is mutat a kis táblácska, amit hoznak. Leginkább azért szeretem, mert ha látogatók jönnek, akkor mindig megakad rajta a szemük és ez jó alkalom arra, hogy terjesszük az igét.

Igen ez egy technikai részlet, úgy kell tervezni az odút, hogy nyitható vagy szétszedhető legyen, vagyis az egyik oldalát nem szögeljük hanem csavarozzuk (nálam az alja ilyen). A nagyobb röpnyílású odúkba bele lehet nyúlni, annál nem kell szétszedhetővé tervezni.

Az MME odúknak nálam a teteje leszedhető. Van egy kis belső pereme, de nincs lecsavarozva. Illetve egy nagyobb odúnak le van egy kis dróttal rögzítve. Az alul nyílós odúnak az a hátránya, hogy nyáron is kell egyszer pucolni, 2 költés között. Ha úgy nyitod ki az alját, hogy nem tudod mi esik ki, azzal komoly károkat okozhatsz.

Ja és az újabb odúknál a nyílás környékére acéllemezt is raknak, mert a harkályok képesek kitágítani a lukakat.

Sziasztok!
Szerintetek rendben lesz ez az odú? Kicsit elkapkodtam, nem figyeltem a függőleges arányokra.
imgur.com/a/M46LM
A nyílás elvileg 32mm körüli, az alapterület 15x15 körüli. Jó vastag deszkából csavaroztam össze, a tetejére egy csempedarab került. Tavasszal sok madár szokott azon a fán lenni. (elvileg kőris)

Ebben a hónapban fészkelőhely-telepítési lázban égek, rendeltem többet is 5 típusból (B, C, D, veréblakótelep, fészektálca), de néhány részletkérdésben elbizonytalanodtam. A rigóknak való fészektálca fölé (mivel nem túlságosan kompakt örökzöldek közé rögzíteném) kellene tennem tetőt, vagy beérik az ágak nyújtotta védelemmel is? Vajon jól taktikázom, hogy a verebek szívesebben foglalják majd el a lakótelepeket, mint az elszórtan kihelyezett B-odúkat?
Az ökörszemnek, vörösbegynek hirdetett fészkelőkasok alkalmasak éjszakázókasnak is a nagyobbacska fajok számára? (Nem találtam meg a bejárónyílások méretét.)

Madáretetési tapasztalatok: ezen a télen először próbálkoztam lenmaggal - még a verebek és a gerlék sem vitték. :/ Bár talán azért, mert volt más választásuk, főleg ilyen tavaszias télen. A mazsola viszont jó ötlet volt az almák mellé (ha már bogyós bokrokkal egyelőre szűken szolgálhatok). Kísérletképp tettem ki egy jó adag mandulát is, sajnos az sem örvend túl nagy népszerűségnek - lehet, hogy a legtöbb madárnak fogyaszthatatlanul kemény (kalapáccsal aprítottam rajta valamennyit)? Mindegy, a tanulság, hogy nem kell túlbonyolítani a dolgokat; ha van napraforgó, némi gyümölcs és köles, az már elég.

Még egy tapasztalat: igazuk volt az MME-eseknek a harkállyal kapcsolatban, ugyanis addig nem láttam az etetőimen, amíg nem készítettem rönk-etetőt egy méretes, kérges tuskó tetején egy nagy fa közelében, amire tepsinyi tört diót teszek - most már napi rendszerességgel. S ebben a fakopáncsok a fő bűnösök. Közben kitettem a B- és D-odúkat is, meg az egyik veréb-lakótelepet. Elég nagy érdeklődés övezte őket, és két B-típusból már másnap belülről jöttek a nagy motoszkálások. Ilyenkor mindig felbuzog, hogy az ilyen apró örömökért érdemes élni.