Igen a cel az, hogy gyorsan adjon le sugarzo hot... ezert is jutottunk a raketakalyha otletre, tovabba azert,mert ekkora legterben a tomegkalyha nem tunik praktikus megoldasnak.

Ahhoz mit szoltok, ha a raketakalyha mereteit novelnenk es a hotarolo reszt is holeadokent hasznalnank..ugy ertem, hogy a csovet ami a tavozo hot vezeti,nem burkolnank semmivel es a leheto leghosszabban vezetnenk el.
Az egyik forumtarsunk azt is javasolta, hogy ugy alakitsuk ki , hogy maglya szeruen lehessen futeni, de az most egyenlore nem tiszta teljesen, de majd rakerdezek nala ujbol...

A hosszú füstelvezetőcsővel az a probléma hogy a fémen kicsapódik a pára minél távolabb van a kályhától, ami oxidálja.Szerintem az se lenne rossz megoldás, ha a rakétakályha kéményét belevezetnénk egy lengyel ötös füstjáratba amit téglából rakunk ki, így lenne egy sugárzó és egy hőtároló része is a fűtésnek. És egy egyszerű járatzáróval le is lehetne zárni a füstjáratokat ha nem akarja használni az ember. Így simán mehetne egyből a kéménybe.Praktikus volna, mert az első fázisban a rakétakályha sugárzó hője melegítene, majd a füstjáratos téglatömeg leadná az amúgy is elsuhanó hő nagy részét.És arra is figyelni kell, hogy fémből se lehet végtelen hosszú a cső, mert 180 fok alatt lecsapódnak a salakanyagok és nem égnek el a mérges gázok.Amúgy se lehetne egy kályhával kifűteni a 200m2, az lehetetlen volna szerintem. Ezért is gondoltam a térelválasztást és az álmennyezetet.

A rakéta kályha egyébként is lehűti a füstöt akár 50 fokig, ez független attól, hogy van-e hőtárolás. Kéményt sem használnak hozzá, mert magának csinál huzatot, ami nagy előny olyankor, ha nincs kémény.

Van kémény?

Az a mondás, hogy olyan tisztán ég, hogy nem fog elkormolódni a cső. A kicsapódó vizet nem tudom, el szokták-e vezetni. Amúgy ma már az új kéményeket is saválló béléssel csinálják, tehát a kivezető csövet is saválló módon lenne illendő megcsinálni.

Az viszont nagy probléma, hogy ha nincs kémény, nincs szívóhatás sem, hanem a kályha mögött túlnyomás van a csőben, mint a turbós kazánoknál. Így ha nem építed körbe a hőleadó csövet, azt légmentesen kell illeszteni mindenhol, különben bebüdösít. Ez később szerintem állandó bajok forrása lesz. Veszélyesnek nem gondolom, mert annyira azért nem ég tisztán a kályha, hogy ne érezd meg a szagát, de kellemetlen és nehezen javítható, állandóan visszatérő probléma lesz. A beépített csövet könnyebb légmentesen zárni, és ha megreped, könnyű javítani is.

érdekes elképzelés egy ekkora teret befűteni.
első körben én a szigetelését nézném meg az épületnek, és hogy honnan lehetne passzív fűtést bejuttatni... (masszív szigetelés a tetőnek/födémnek és az északi, illetve a téli hideg szeles oldalnak; ablakok dél felé, esetleg ólak a melegvérűek kiaknázására...)
ezután én is csökkenteném a méretét a fűtendő térnek, hiszen biztos, hogy nem kell télen az egész 200nm...

amin nekem eszembe jutott az a padló fűtése. ha van rá mód, akkor az lenne a legideálisabb, hiszen a tömeg egyből a helyén van, és nem foglal el plusz helyet, és rakétával kiválóan fűthető (9-10 méter is lehet egy 20as átmérőjű rendszer puffere)

Ez a találkozó, ha jól értem, akkor külön fut a másik találkozótól. Van esetleg kijelölt időpont is hozzá?

-igen ez kulon fut.
i-dopont nincs eddig,mert a telek meg kifuggesztes alatt van, tehat nem kerult a par tulajdonaba
-csak a falak allnak,tetoszerkezet meg nincs..illetve mar leszakadt (ez egy bika istalo volt anno
-a szerelo resz leszeparalas elengedhetelennek tunik nekem is, teha az alapterulet csokkenni fod, de a belmagassag nem
- a falak es a teto is kap sziegetelest

-- oszinten szolva azert orulnek neki, ha talalnank valakit,aki mar epitett kalyhat es o is jelen lenne kozben