AttilaK beküldte:
Az ázalékok (pl. a szóban forgó erjesztett csalán-zsurló) hogyan működnek?
Miben különbözik attól egy ázalék, ha az adott növényeket egyszerűen komposztálom és úgy kerülnek a célnövény alá?

(Ezek nem a kételkedés szavai, már gyűjtöm egy hordóban a csalánt! Ha megtelt, megy rá a víz, aztán már csak várok, h marha büdös legyen! )

A mezei zsurló főzet, erős kovasavtartalmú, ezért rendkívül értékes megelőző hatást fejt ki a gombás. A kovasavas kálium- vagy nátriumszilikát erősíthetjük a levelek felszínét, ezzel akadályozva a gombák spóráinak bejutását.

Kb.1 kg frissen vagy 150g száritott zsurlo 10 liter vízbe, 24 óra kesöbb ezt a keveréket mintegy fél órán át kis lángon főzni kell. Ezután lehűt. Permetezés előtt vízzel 5-szörösére hígítsuk a zsurlo-főzetet. Napos, száraz időben kell permetezni.

Permetezem a paradicsomokom kb. egyszer egy hét (inkább kevesebb milyen nez ki a paradicsom), ha akut szár- és gumórohadás van, háromnaponta permetezem.

A könyvem mond a zsurló főzet lehet csalánlével felhasználni, de azt sose probáltom és nem bisztos vagyok ez a jo ötlet, mert zsurló permetezes csinalsz a napos időn de csalánlé (és más lék) inkább nem.

múlt héten kiöntöttem az első adag ázalékot (csalán, cickafark, zsurló, káposztalevél..) a növényekre
túlélték, ez biztató, a többit majd meglátjuk!
(tényleg iszonyat büdös, csajok meg se próbálják.. )

amúgy valaki segíthetne megérteni az ázalék működését!
per pillanat minden tekintetben az ellentétének tűnik annak, amiről azt olvastam, h jó a növényeknek: egy büdös, anaerob baktériumokkal jól felszaporodott, rothadó lötty

Szerintem a felszaporodott löttyben élő, de a növényre nem káros baktériumok/gombák megakadályozzák a károsak betelepülését egy időre, amíg számukra még megfelelőek az életkörülmények és\vagy az ellenállóképességet javítják a felszívott mikroelemeken és huminsavakon keresztül.

Sziasztok, rég voltam az oldalon!

Az egész internet csak azt a pár gyógynövényt majmolja, amiknek van valami extrém hatása.
De kérdem én, nem lehet akármiből, akár gyomokból (pl. szulák, gombvirág, lórom, pázsitfűfélék...) általános öntözőtrágyát készíteni?

Nem kísérletezett még senki ezzel?

Az is az eszembe jutott hogy a fűnyesedékből is visszanyerem a tápanyagokat, és visszajuttatom a gyepre, vagy jól leszűrve másra is!

Azért kérdeném, mert nem tudok úgy komposztálni hogy a gyomokat is el tudjam emészteni, így azok a kukában landolnak, ezért szeretném belőlük visszanyerni némi tápanyagot, mielőtt kidobom.

Most úgy kezdtem csinálni amúgy (ismertebb alapanyagokból), hogy, nem hagyom megerjedni a lét, hanem amint elszíneződik a víz, leszűröm, és friss vizet öntök a növényekre, így nem bajlódok a hígítással, és nem játszok az anaerob bacikkal (túlságosan).

Érdekes ötlet. Kíváncsi leszek a hatásra.

Miért nem komposztálod a gyomokat?