VIRÁGPORELLÁTÁS
Csak az intenzív mezőgazdasági területeken van szakaszos virágporhiány. Békés, Hajdú, Tolna, Fejér. Stb. Amikor virágporhiány van, hiába etetsz, nem fejlődik jól v nem telel jól. Azt kell megnézni, hogy azon a 3000 hektáron, amit bejár a ti méhállományotok, mennyi nedves természetes élőhely van.
Minél változatosabb a domborzat, minél több a természetes növényzet, annál biztonságosabb a méhállomány fenntartása. Pl. Ahol én vagyok rosszak a talajadottságok, ezért nincs földművelés a 3000 hektáros körben, de sok a természetes növényzet, ezért nektárhiány ugyan van júliusban és augusztusban, de virágporhiány nincs. Viszont pl a békési síkságon, ahol minden hektárt szántanak és a hetedik határban van csak erdő ès nedves rét, ott, amikor elvirágzik a napraforgó és kisül a határ, vészhelyzet van. Onnan el kell menekülni, mert most már tarlóvirág sincs, ami adna nektárt és virágport is.
Talán néhány éven belül elterjed a zöldtrágyázás facéliával vagy méhlegelő magkeverékkel stb, akkor lesz értelme ott maradni, de most a méhek számára ezek e területek időszaki sivatagok.
Miért kell a virágporhiányos méhlegelőn mégis etetni? Mi a fenét csináljunk? Jobb, ha a készletek nem fogynak vészesen. Ha van egy kis vércukorszint, akkor a takarítási ösztön aktív, a méhlegelő járása legalább a hajnali órákban aktív és szélesebb körű, mintha csak a tartalékokra lenne hagyatkozva.
A krajnai méhfajta nemcsak a téli hanem a nyári nyugalmi állapotot is ismeri. Mi ez? A trópusi méhekre jellemző, amikor jön a száraz évszak. Annyi a különbség a téli nyugalmi állapothoz képest, hogy nem alakul ki a téli fürt. De a fiasítás leáll és a méhek mozgása is lelassul a kaptárban. A méhlegelőre pedig csak hajnalban igazán aktívak. Akkor is a harmatot gyűjtik, amivel a fészek hőszabályozását segítik. Persze, ha jön az eső és a virágnyílás, akkor az anya beindul és a méhcsaládok is gőzerővel mozognak.
A krajnainál a nyári nyugalom, csak 2 hétnél hosszabb nyári aszály esetén alakul ki. Azt tapasztaltam, hogy e tekintetbe a méhfajtánk túlzásba esik, és ezért javasolom még virágporhiány esetén is a kicsi adagú etetést, hogy kicsit aktívabb állapotban legyenek. Az a veszély, hogy ha nem etetünk, akkor olyan kicsire összeesik a méhcsalád, ami az áttelelést kockázatossá teszi.
Vannak méhészek, akik nem etetnek napraforgó után, hanem összepakolnak két-két méhcsaládot, tehát az öreg anyát eltávolítják és a fiatal anyára bízzák a két család egyesített népességét. Ez sem rossz megoldás, de ez csak akkor valósítható meg, ha tavasszal a rajzási időszakban biztonsággal meg tudja duplázni a méhész a méhállományát.
