Üdv, Vendég
Felhasználóinév: Jelszó: Emlékezz rám

TÉMA: Csuja László - biodinamikus méhész, biológus, ökológus

Csuja László - biodinamikus méhész, biológus, ökológus 6 éve 3 hónapja #10775

  • Csuja László
  • Csuja László profilkép
  • TÁVOL
  • Junior Boarder
  • Hozzászólások: 36
  • Köszönetek száma: 32
VADON MEGÉL-E A HÁZIMÉH?
Igen, de nagyon ritka faj lenne a Mérsékelt Égövben. Viszont a trópusi övezetben vígan élnek a háziméhek vadon is, tehát a vadon élő populáció sűrűsége négyzetkilométerenként a mérsékelt övihez képest akár a tízszeres is lehetne.
Téma zárolva.
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: lodog

Csuja László - biodinamikus méhész, biológus, ökológus 6 éve 3 hónapja #10776

  • Csuja László
  • Csuja László profilkép
  • TÁVOL
  • Junior Boarder
  • Hozzászólások: 36
  • Köszönetek száma: 32
GYŰRŰK FELÉPÍTÉSE:
Alapelv volt, hogy egyszerűen és olcsón lehessen előállítani, továbbá az 50 mm-es falvastagság.
Kockaformát deszkából jól lehet készíteni, de ha nem derékszögű formát készítünk, akkor úgyis szükséges egy vas sablon alkalmazása, Ha pedig van sablon, akkor ki kell használni, hogy maradék anyagokból is lehessen készíteni a rakodókast. A léceket 4 rétegben átlapolással rakjuk egymásra, hogy stabil és vetemedésmentes 12 cm magas szerkezetet kapjunk. Bramac (30x50 mm-es) lécet használunk. A lécrétegeket pneumatikus tűzőgéppel belőtt szegekkel rögzítjük egymáshoz.
A gyűrűk felső peremébe felsőmarógéppel martuk be a 10 darab 20 mm széles léptartólécek fészkét. A bemarás mélysége legalább 10 mm.
Utolsó szerkesztés: 6 éve 3 hónapja Beküldte: Csuja László.
Téma zárolva.
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: mogyoró

Csuja László - biodinamikus méhész, biológus, ökológus 6 éve 3 hónapja #10797

  • zsanettrp
  • zsanettrp profilkép
  • TÁVOL
  • Moderator
  • Hozzászólások: 879
  • Köszönetek száma: 282
Laci, szerinted milyen lenne egy fenntartható méhtartás rendszerszinten, mondjuk ha országosan nézzük? Egy vegyszermentes, műlépmentes tartásformára alapozva. Milyen méretű méhészetek, milyen helyeken, mekkora sűrűségben, mennyi fejenkénti mézfogyasztás és ilyesmikre gondolok.
Zsanett
Téma zárolva.
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: Csuja László

Csuja László - biodinamikus méhész, biológus, ökológus 6 éve 3 hónapja #10799

  • attilar
  • attilar profilkép
  • TÁVOL
  • Gold Boarder
  • Hozzászólások: 277
  • Köszönetek száma: 167
Csuja László beküldte:
ETETÉS:
Mi az amit nem tapasztaltak a méhek az elmúlt 50 millió évben? Természetes, bár kellemetlen állapot, ha nincs virág és ezért se nektár, se virágpor, de olyat nem tapasztaltak a méhek, hogy nektár van, de virágpor nincs.
majd máshol:
NAPRAFORGÓ UTÁN.
Virágpor van a méhlegelőn, de nektár nincs. Ez az emberi beavatkozás mezőgazdasági művelés, nedves területek lecsapolása miatt van így.

Szeretném megkérdezni, jellemzően melyik a virágporhiányos időszak? A késő nyári nektárhiányos időszakról hallottam, viszont eddig úgy tudtam, Magyarországon a virágporral nem szokott gond lenni, az bőségesen rendelkezésre áll a teljes hordási időszakban.

Szintén nem értem, hogy 1. a virágporhiányos időszakban kis adagú cukorszirup etetés a megoldás, 2. a nektárhiányos időszakban ugyanez az orvosság a problémára, valahogy ez nekem nem logikus, talán ha érteném a mélyebb összefüggéseket...
Téma zárolva.
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: Csuja László

Csuja László - biodinamikus méhész, biológus, ökológus 6 éve 3 hónapja #10833

  • Csuja László
  • Csuja László profilkép
  • TÁVOL
  • Junior Boarder
  • Hozzászólások: 36
  • Köszönetek száma: 32
VIRÁGPORELLÁTÁS
Csak az intenzív mezőgazdasági területeken van szakaszos virágporhiány. Békés, Hajdú, Tolna, Fejér. Stb. Amikor virágporhiány van, hiába etetsz, nem fejlődik jól v nem telel jól. Azt kell megnézni, hogy azon a 3000 hektáron, amit bejár a ti méhállományotok, mennyi nedves természetes élőhely van.

Minél változatosabb a domborzat, minél több a természetes növényzet, annál biztonságosabb a méhállomány fenntartása. Pl. Ahol én vagyok rosszak a talajadottságok, ezért nincs földművelés a 3000 hektáros körben, de sok a természetes növényzet, ezért nektárhiány ugyan van júliusban és augusztusban, de virágporhiány nincs. Viszont pl a békési síkságon, ahol minden hektárt szántanak és a hetedik határban van csak erdő ès nedves rét, ott, amikor elvirágzik a napraforgó és kisül a határ, vészhelyzet van. Onnan el kell menekülni, mert most már tarlóvirág sincs, ami adna nektárt és virágport is.

Talán néhány éven belül elterjed a zöldtrágyázás facéliával vagy méhlegelő magkeverékkel stb, akkor lesz értelme ott maradni, de most a méhek számára ezek e területek időszaki sivatagok.

Miért kell a virágporhiányos méhlegelőn mégis etetni? Mi a fenét csináljunk? Jobb, ha a készletek nem fogynak vészesen. Ha van egy kis vércukorszint, akkor a takarítási ösztön aktív, a méhlegelő járása legalább a hajnali órákban aktív és szélesebb körű, mintha csak a tartalékokra lenne hagyatkozva.

A krajnai méhfajta nemcsak a téli hanem a nyári nyugalmi állapotot is ismeri. Mi ez? A trópusi méhekre jellemző, amikor jön a száraz évszak. Annyi a különbség a téli nyugalmi állapothoz képest, hogy nem alakul ki a téli fürt. De a fiasítás leáll és a méhek mozgása is lelassul a kaptárban. A méhlegelőre pedig csak hajnalban igazán aktívak. Akkor is a harmatot gyűjtik, amivel a fészek hőszabályozását segítik. Persze, ha jön az eső és a virágnyílás, akkor az anya beindul és a méhcsaládok is gőzerővel mozognak.

A krajnainál a nyári nyugalom, csak 2 hétnél hosszabb nyári aszály esetén alakul ki. Azt tapasztaltam, hogy e tekintetbe a méhfajtánk túlzásba esik, és ezért javasolom még virágporhiány esetén is a kicsi adagú etetést, hogy kicsit aktívabb állapotban legyenek. Az a veszély, hogy ha nem etetünk, akkor olyan kicsire összeesik a méhcsalád, ami az áttelelést kockázatossá teszi.

Vannak méhészek, akik nem etetnek napraforgó után, hanem összepakolnak két-két méhcsaládot, tehát az öreg anyát eltávolítják és a fiatal anyára bízzák a két család egyesített népességét. Ez sem rossz megoldás, de ez csak akkor valósítható meg, ha tavasszal a rajzási időszakban biztonsággal meg tudja duplázni a méhész a méhállományát.
Utolsó szerkesztés: 6 éve 3 hónapja Beküldte: Csuja László.
Téma zárolva.
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: attilar

Csuja László - biodinamikus méhész, biológus, ökológus 6 éve 3 hónapja #10836

  • attilar
  • attilar profilkép
  • TÁVOL
  • Gold Boarder
  • Hozzászólások: 277
  • Köszönetek száma: 167
Csuja László beküldte:
RAJZÁSI LÁZ KEZELÉSE
...
Készítsetek egy olyan anyarácsos 1-2 liter térfogatú és a kijáróra felszerelhető csapdát, ami az öreg anyát és a heréket nem engedi kirepülni a rajjal, de a többi méhet viszont igen.
...
Az üres belécezett rakodókas kijárójára tedd fel a csapdát az anyával és herékkel együtt, de úgy, hogy az anya be tudjon menni a rakodókasba.
...
Az anya nélküli raj, bár kirepül, de egy-két órán belül maradéktalanul visszatér a kaptárba, Ne várd meg, hogy a népesség visszatérjen, hanem még előtte vedd le a csapdát az anyával és a herékkel. Zárd is le, hogy ne tudjon elszökni az öreg anya.

Szeretnék biztos lenni abban, hogy jól értem:
- a felhelyezhető csapda egy doboz, a kültér felé anyaráccsal zárva, a rakodókas felé pedig valami tolóajtóval ellátva?
- amikor kirepül a raj, lezárom a tolóajtót az ott rekedt anyával és herékkel, majd kicserélem a rakodókast egy üresre, arra átszerelem a csapdát, és a tolóajtaját kinyitva várom hogy a raj visszaszálljon?
- a raj visszatérése és a népesség visszatérése két külön esemény, vagy csak szinonimaként használja?

Lehetne esetleg egy rajzot vagy fotót látni erről a csapdáról?
Utolsó szerkesztés: 6 éve 3 hónapja Beküldte: attilar.
Téma zárolva.
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: Csuja László
Oldal elkészítésének ideje: 0.256 másodperc
Az fórum motorja a Kunena Fórum