Most, hogy olvastam Rolandnak a felhvását szembesültem azzal, hogy annak ellenére, hogy kissé érzékeny vagyok a teljre, mennyire nem tudok semmit a gluténérzékenységről, az A1 és A2 típusú tejekről.

Ezek szerint a mi tejelő tehénfajtáink mehetnek a kukába? Marad a kecske, juh, bivaly, esetleg a zebu, amelyik minden bizonnyal életképtelen lenne nálunk szabadtartásban?

Minden élelmiszerről elmondható hogy valamilyen kárt okoz a szervezetben.
A piros szőlő tannin tartalma gyomorrákot okozhat.
Az EU élelmiszer irányelvei alapján TENGERI HALAT felnőtt férfiak hetente egyszer ehetnének egészségügyi kockázat nélkül, Nők havonta egyszer, Gyerekek EGYÁLTALÁN NEM.... Ennyire szennyezettek a tengerek.
A paradicsomban is van valami nikotinszerű anyag ami rákkeltő és azokban az országokban ahol sokat esznek belőle több a gyomorákos. Egyáltalán minden növény természetes toxinokat tartalmaz ennek oka például a terhesség első harmadában a rendszeres rosszullétek amikor az anyai szervezet a növényi toxinoktól szabadul meg drámai körülmények között . A magzat az első harmadban nagyon érzékeny minden növényi toxinra, a sejtdiferenciálódás szakaszában.
Japánban a rengeteg párolt zöldség és a hal fogyasztás miatt a világon a legmagasabb az emésztőszervi rákosok aránya. Amióta divatbajött a marhahús és sertés fogyasztás, drámaian csökkent a gyomorrákosok aránya japánban de még mindíg világelsők, ugyanis alaptáplálék a tengeri hal.
Szinte minden gabonaféle fertőződhet fuzáriummal ami számos gonosz dologra képes.
Nem sorolom, maga az élet is elég veszélyes dolog, biztosan halállal végződik. Minden túlzás gondot okozhat a táplálkozásban, a sportban, a szerelemben.... stb.

Hát ez érdekes, mert a statisztikai kimutások sem tökéletesek. Említetted a marhahús meg a japánokat. Én meg pont azt olvastam, hogy Japánban meg Kínában amióta elkezdett elterjedni a marhahús fogyasztása, egyidejűleg megnőtt a a bélrák gyakorisága is. A cikkben is kiemeleti, hogy összefüggéseiben kell vizsgálni az eseteket:
Bővebben itt.
A cikk is érinti a tej problématikáját, de teljesen más megvilágításban. Ezért is érdekel, hogy mi a túró lehet az igazság a tejet illetően.

emre beküldte:
Na igen, a két dolog nem zárja ki egymást sajnos. Csökken a gyomorrák de a vastagbélrák nő... A legutóbbi Kínai Párt Kongresszuson határozták el, hogy növelik a búzatermesztés területét. Az éghajlatváltozás miatt nehezebb a rizs öntözése. Ezért a rizstermő területek csökkentését írták elő a búza javára. A búza nem igényel öntözést.
A ciiket majd elolvasom.

Már csak kíváncsi voltam, azt azért szögezzük le ez egy index.hu-n megjelent cikk és nem valami tudományos lapba írták.
Egyébként teljesen egyetértek vele.

Mióta tértünk át a mezőgazdaságra? 5-6 ezer éve? 30 éves generációkkal számolva is 200 generáció, ez szerintem elég lehetőséget adhatott az alkalmazkodásra.( Ez szigorúan a magánvéleményem, kutatási eredményekkel nem tudom alátámasztani, úgyhogy nyugodtan lehet vele nem egyetérteni.) Feltételezem továbbá, hogy azokat a növényeket és állatokat domesztikálták, amit amúgy is fogyasztottak.

Kr.e 7000 krül kialakult a termelő életmod folyamatos szelekcio kicsi termés átlag kezdetleges eszközök
kr.e 300- kr u476 ig
állat és növény term tipusai folyammenti kulturákban elterjed az öntözés mezopotámia egyiptoim,vad talajváltó gazdálkodás,és égető legelő váltó gazd

476-tól 1492 megélhetés alpjául ez szolgált (a mezgaz) ! egyretöbb szántot vontak müvelés alá és eszközöket fejlesztettek eke,szügyhám,patkóstb... két és három nyomásos gazdálkodás !! folyamatos szelekció
1492 től 1914
nagy birtok rendszerek alakuilnak ki vetés váltás terjed el tápanyag potlás trágyáézás jelen van gabona zöldség félék takarmány növ pillangosok termesztése istállózó állat tart,ipari fejlődés gőzeke cséplő gép stb... ezután napjainkj !!