Üdv, Vendég
Felhasználóinév: Jelszó: Emlékezz rám

TÉMA: Nyílt tér tábor 2015

Nyílt tér tábor 2015 6 éve 10 hónapja #15860

  • gergo
  • gergo profilkép
  • TÁVOL
  • Administrator
  • Hozzászólások: 1306
  • Köszönetek száma: 442
Laci még úton van a fórumra, addig rajtam keresztül kommunikál. (ami meglehetősen lassú)
Gergő
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.

Nyílt tér tábor 2015 6 éve 9 hónapja #15936

  • ecovitka
  • ecovitka profilkép
  • TÁVOL
  • Administrator
  • Hozzászólások: 1176
  • Köszönetek száma: 529
Kovács Gábor nagyon szupi összefoglalója Lantos Tamás előadásáról:

kertrejtozo.blogspot.hu/2015/08/lantos-t...-termeszetszeru.html

Lantos Tamás előadása a természetszerű gyümölcsészetről
II. Nyílt Tér Ökotábor - Hosszúhetény, 2015. június 19.


A gyümölcstermesztésnek sokféle módja van: a skála végpontjai egyfelől az iparszerű gyümölcstermesztés (pl. Izraelben konkrétan aratják az almát), másfelől a természetes állapotok meghagyása, az erdőkert. A skálán valahol az iparszerű oldal felénél helyezkedik el az, amit ökológiai gazdálkodásnak nevezünk, ami Tamás szerint egy instabil állapot. Ha jogszabállyal vagy anyagilag támogatják, akkor meg tud maradni ezen a ponton a gazdálkodás, de alapvetően nyomás van a gazdálkodón, hogy vagy az egyik, vagy a másik irányba elmozduljon.
Pl. jön a Taphrina, mit csinálok? Az ökológiai gazdálkodásban rezes-kénes kezelést alkalmazhatok, viszont ez minden gombát elpusztít, ami által csökken a diverzitás - ez tehát az iparszerűség felé lök minket, és a kártevők száma nőni fog. Ha viszont nem avatkozunk be a Taphrina ellenében, akkor elpusztul a barackunk, azonban hosszú távon nőni fog a diverzitás, és később kevesebb növényvédelmi gondom lesz - ezzel pedig elmozdultunk a természetszerű irányba. Az emberi gyógyítással analóg az, hogyha akkor is beavatkozunk, amikor nem kéne, vagy túl durva a beavatkozás (pl. antibiotikumok használata).
A skála másik végéhez közel található az alkalmazkodó gyümölcsös (ami egy termelésre beállított hely), illetve még közelebb a gyümölcsény (ami már egy gyümölcserdő).

Akár a szántó, a gyümölcsös, sőt, a lakótelep is tekinthető erdőnek. Mert az erdő egy folyamat, a természet szerveződése folyamatának, azaz a szukcessziónak a végpontja. Ha egy területet elhagy az ember, akkor a természet visszaveszi. Ha felszántunk, bolygatunk egy területet, az a szukcesszió visszavetése.
A gyümölcsös azért emelkedik ki a művelési ágak közül, mert a legközelebb van az erdőhöz. A produkció is itt a legtöbb, itt termelődik a legnagyobb biomassza. Ugyanis minél szervezettebb az ökoszisztéma (azaz minél erdősebb), annál több a bruttó produkció. A bruttóból le kell vonni a rendszer saját szükségletét, így kapjuk a nettót. Az őserdő így pl. pont nullán van, azaz pont forog az anyag - ezért van az, hogy ott szinte nincs is talaj. Nálunk, a mérsékelt övön jobb a helyzet, itt már van nettó produkció is, azaz van elvonható termék. Erre van szükségünk nekünk, embereknek.
Az energiaültetvény (pl. a 2-3 évente aratott fűz-nyár ligeterdő) újratermeli magát, viszont a vállalkozó itt kívülről gazdálkodik, és azt számolgatja, mennyit lehet elvonni a rendszerből, és pénzt akar termelni vele. Az erdőkerti gyümölcsész viszont belülről gazdálkodik. Nem elvonni akar onnan, hanem részt akar venni a rendszer fenntartásában. Mi is a rendszer elemei vagyunk, mint bármelyik élőlény. Az erdőkert mindennel ellát minket, nemcsak gyümölccsel.

Ha nincs ember, akkor előbb-utóbb létrejön az erdő. Szukcessziós sorrend: gyom > gyep > bozót > erdő. Tehát már a gyepben is benne van embrió formában az erdő. Kódolva van benne, hogy milyen erdő lesz. Az embernek két választása van: vagy leállítja a szerveződést (ez az ipari mezőgazdaság), vagy részt vesz benne. Ez utóbbi kicsit más lesz, mint ember nélkül, de nem alapvetően, mert klimaxtársulás-szerű marad. Ez azért fontos, mert ha komplex és diverz egy rendszer, akkor nehezen omlik össze.
Mit utasít vissza a természetszerű gyümölcsészet? A növényvédő szereket, és a piac torzítva irányító hatását. Belső irányítású a rendszer. Vannak olyan nézetek, EU-s dokumentumok, amelyek úgy fogalmaznak, hogy "az ember káros hatását akarják csökkenteni", de az ember mégsem gondolhat kártevőként saját magára, hanem növeljük inkább a jó tevékenységünket. Az ember teremtőként is részt tud venni a természet folyamataiban, ez a természetszerű gazdálkodás (ez lehet erdő-, tó-, folyógazdálkodás, stb., minden!)

A szukcesszió stádiumai kb. 120 év alatt jutnak el a végpontig, a zárt erdőig. A gyep csak nagyon alacsony csapadékú területen természetes végpont. A hegyvidéken csak sziklás, sekély talajú részeken nem tud befásodni a táj, egyébként mindenhol be fog. Ha megfelelően ismerjük a termőhelyet, a stádiumokat, a jellemző fajokat, akkor fel tudjuk gyorsítani ezt a folyamatot. Pl. úgy, hogy tudatosan visszük be a galagonyát, csipkebogyót, füveket, tölgymakkot. Rásegítünk. Az emberrel együtt így akár még többre is képes lehet a természet, mint nélküle. Schmidt Egon is megfigyelte, hogy egy gyümölcsösben előforduló madarak változatossága nagyobb, mint egy természetes erdőben. A beavatkozással az is elérhető, hogy a szukcesszió minden egyes stádiuma és a különböző élőhelyek egyidőben legyenek jelen - azaz az erdő, a kaszált gyep, a sövény (bozót), a zöldségesnek felásott parcellák, a vizes élőhely, stb. - miközben a természetben ezek közül mindig csak egy van jelen egyszerre. Minden stádiumnak más-más a fajösszetétele, de ha ilyen módon avatkozunk be, akkor így sokkal több faj együttes megélhetését tudjuk biztosítani.

Az ökológiai gazdaságban az okszerű növényvédelem számít fejlettnek. Meg kell tudni, hogy milyen kártétel várható, majd ki kell permetezni a megfelelő szert. Van még biológiai növényvédelem is, amely a paraziták parazitáit juttatja ki, vagy más módon működik, pl. színcsapda. A természetszerű gyümölcsészet nem tartja ezt helyesnek, csak rendkívüli esetben - mert a kellően magas szintű szervezettségi állapot (szukcessziós szint) megoldja a növényvédelmet.
Ezt nevezzük niche-telítettség állapotának, amelyben minden ökológiai fülke foglalt. Nem a fizikai tér foglalt, hanem az ökológiai, tehát más növény- és állatfajok már nem férnek be. Viszont vannak inváziós növények, amelyek borítják az elméletet, mert ezek már elfoglalt ökológiai terekről képesek kiszorítani fajokat. Ezek a növények az iparszerű növényvédelem és a globális értékesítés miatt szabadulhattak így el, illetve még a messze földről behozott dísznövények kivadulása és a termés tonnaszámra való behozatala miatt.
A niche egyébként egy sokdimenziós tér: elemei a vízkészlet, talaj tápanyagellátása, nappal hossza, hőmérséklet, stb. Minden növény csak egy adott szakaszon belül találja meg az életfeltételeit. A teret felosztják egymás között a fajok: a pionír növények harcolnak (azaz versengenek) különösen masszívan, és ahogy egyre régebbi és szervezettebb a rendszer, úgy nő az együttműködés szintje. A pionír társulásban maximális a versengés, a klimax társulásban maximális az együttműködés. Mondják, hogy "a versenytől működik jól a gazdaság", de ez nem igaz, csak akkor, ha a gazdaság szerveződése alacsony szintű, és ha alacsony szinten megrekesztjük a gazdaság működését.
Ha eljutunk a természetszerű gyümölcsös állapotába, akkor a fajok kénytelenek lesznek együttműködni, hogy kiszorítsák a nem odavaló fajokat - mert már működik a rendszer. Ha a rendszer eléri a niche-telítettség állapotát, akkor maga a rendszer nem fogja beengedni pl. a harlekin-katicát, a moníliát, stb. Amint elkezdünk permetezni, vagy más módon sebezzük a rendszert, azzal máris ökológiai teret szabadítunk fel az inváziós fajoknak. Egy telített gyepbe nem tud belemenni a parlagfű, csak ha ásunk és bolygatunk. A zárt rendszert hagyni kell kialakulni. Mert ha bolygatjuk, akkor még több jön - meg kel várni, hogy maguk a növények szorítsák ki maguk közül, és természetesen végbemenjen az ökológiai terek elfoglalása. (Ugyanakkor tényleg vannak agresszív inváziós fajok is, amik zárt rendszerbe is betörnek.)
Vállakozói szemmel pedig természetes, hogy jön majd a cseresznyelégy lárvája és a monília, mert ők is a rendszer részei. Viszont egy bizonyos szintet sosem fog meghaladni: 20-25% kártétel a maximum. Ennyit meg el kell tűrnünk, mert a ráfordításaink a másik oldalon szinte nullára csökkennek.
Mit tegyünk a moníliás ágakkal? Csak akkor vágjuk le őket, ha más ok miatt kell (pl. ritkítás); pusztán a betegség miatt ne vágjuk le. A kaszálékot, levágott ágakat is hagyjuk bátran ott, abban szaporodik a legjobban a gomba. Nem fogják engedni a betegségeket járványszerűen elterjedni.

Viszont ha nincs növényvédelem, akkor a sikerhez az is kell, hogy a diverzitás is magas legyen!

(innentől már inkább kérdezz-felelekké vált az előadás)

Azzal is tisztában kell lenni, hogy "egy fecske nem csinál nyarat" - azaz egyetlen kert nem változtat meg semmit, ennek közösségi tevékenységgé kell válnia. Az emberi lustaság a kisebbik rossz, mert akkor legalább tud működni a természet. A túlszabályozást nehezebben viseli el.

Metszés: azt kell néznem, hogy a fa magától olyan koronaformát növeszt-e, mint a természetben? Metszéssel akár 100 évvel meghosszabbíthatom a fa életét. A beavatkozás helyességét az jelzi vissza, hogy a fa hosszú ideig életben marad. Ritkító metszéskor azt az ágat vágom ki, amelyik amúgy is kiszáradna. Ez is hosszabbítja a fa életét. A berkenye jó példa a metszésre: vadon magától hosszanti növekedésbe kezd, gyorsan magas törzset nevel (ez van benne genetikailag), hogy állja a versenyt a zárt erdőben. Ha metszem, akkor viszont hagyom alacsonyan nőni - egy ritka gyümölcsösben minek is nőne magasra? A dió ezzel szemben érzi a különbséget: ha nincs versenytárs, akkor már 1 méteren elágazik.

Magfogás a mezőn: jó ötlet! Magától 10 évig is eltartana, mire onnan bejut a mag a kertembe.

Kaszálás: úgy tegyük, hogy különböző korú gyepek legyenek.

Telepítés: a permakultúra hibája az, hogy túltervez; adottságok felmérése alapján tervez a szobában. A természetszerű gyümölcsész kimegy a területre, figyeli, átéli, hogy a része. Stimulus-response, azaz inger-válaszreakció alapon. Cselekszünk > jön a visszajelzés > reagálunk. A jelzéseknek megfelelően avatkozunk be. Például feltehetünk úgy egy kérdést, hogy rohadt vadkörtéket szórunk szét: "hol hajt ki? hol fogadja be a terület? hol érzi jól magát?" Egy adott területen belül is nagy különbségek lehetnek. 3-4 év múlva már látjuk a termését: eldöntjük, hogy jó lesz-e nekünk. Ha igen, megmarad - ha nem, átoltjuk. Ráadásul magról nőtt, így biztosan jól érzi magát, és erős, állékony fa lesz. A magszórásnál ez derül ki, hogy ami nem érzi jól magát, az nem fog kikelni. Persze nem sorban lesznek majd a fák... Amit meg a madár szórt el, az erősebben fog nőni. A faiskola egy elavult módszer - a fát legjobb vetni, vagy max. kis földlabdával átültetni. Volt olyan kísérlet, amikor ültetett vagy vetett fát hasonlítottak össze: a vetettnek jóval nagyobb és más lett a koronája.

Ugyanígy a metszett fa életképesebb lett, mint a nem metszett. Egyébként a metszés módja esztétikai kérdés. Ami szép, az jól is működik + kell még hozzá némi élettani tudás. Sokat kell nézegetni, és csak egyet-kettőt vágni, óvatosan. Megelőzi a betegségeket, könnyebb betakarítani. Fán kell-e elérni a termést (téli alma), vagy pedig a hullottat kell felszedni (törökmogyoró)? Vannak fura körték is (pl. fekete körte), ami "mielőtt megérne, lehullik". Akkor megfelelő a környezet, ha van sok anyafa, amiről behozhatják a magokat a madarak. A vadcseresznye, vadkörte magját húsostul kell szórni. A természetszerű gyümölcsösben méheket sem kell tartani virágbeporzásra, mert van úgyis annyiféle rovar.

Ahol látom, hogy kezd felnőni a fa, ott léket vágok, hogy teret és fényt kapjon. Törzserősítő oldalhajtásokat hagyok meg. Ha már záródott a rügy, akkor már nem nő tovább. Ha pálcikavastag fa nő méterekre, mert versenyez, akkor visszametszem 60 cm-re, hogy erősödjön. Még így is lehet hosszú életű a fa, ha a teljes lombját leszedem. Az erdei vadak is elsősorban a hajtásokat vágják le, nem a füvet.

Körtét, diót vissza lehet vágni 3-4 cm törzsátmérőnél 60 cm magasságig. Nem mindegyik fa viseli el a visszavágást - termőhelytől, fajtól, fajtától függ. + ha megvágtam, akkor jól "meg is kell etetni" a fát, trágyázni, kaszálékkal letakarni, Mire a gyökeréig jut a trágya, addigra már nem éget.

Szaporodási stratégiák: az R-stratégiájú fajok sok utódot nemzenek, arra számítva, hogy sok elpusztul; nem gondozzák őket, mozgékonyak, rövid életűek. A K-stratégisták kevés utódot hoznak világra, de sokat gondozzák őket, gazdálkodnak a forrásokkal, hosszabb életűek. Mi is választhatunk, hogy sok fát telepítünk kevés gondozással, és marad, ami marad a vadkár után. (A vadkár sosem teljes, mindig vannak vakfoltok, amik kiesnek a csapásaikból.) Illetve a keveset beoltjuk, amikor már vázágai vannak, így "kinőnek a vad foga alól".

Kaszálunk is kézzel(!): így észrevesszük a magoncokat. Csináljunk különböző korú gyepeket: az egyes részeken legyen évente 0, 1, 2 vagy 3 kaszálás. Aztán váltsunk. Haszonnövények is megjelenhetnek maguktól, akkor hagyjuk őket magot szórni. A kaszálékot slendrián módon gyűjti Tamás, így 1/3 része ott marad a kaszálón. Ez pont annyi, hogy alatta még nem fülled be a gyep, át tudja nőni.
A kaszálékkal körbemulcsozzuk a fiatal fákat. A takarással újabb élőhelyet hozunk létre a pocoknak, de őrá meg vadászik a rézsikló. Jöhet még lábatlangyík, sündisznó. A téli csapadék végét várjuk meg - és amikor már jól át van ázva a talaj, akkor kell takarni 15-20 cm félig komposztálódott kaszálékkal, újra meg újra. Augusztusig ki fog tartani ez a vízkészlet. Az őszi takarásnak meg aláköltözhet az egér, a pocok. A takarásnak mindig a lombkorona csurgójáig kell érnie - pedig a gyökér igazából még kijjebb nő. Sőt, a gyümölcsfák gyökere össze is kapcsolódhat. Vigyázzunk arra, hogy a törzs körül ne takarjunk, hanem hagyjunk egy szabad gyűrűt a törzs körül.

Oltás: egész évben lehet, I-X. A tavaszi fás oltás magasan (1 m) történik, derékban visszavágással, utána a növény a ráoltott oltócsapot fogja növelni. 2-2,5 méterre nő meg, így már az első évben lehet koronát nevelni. Ami nehezen ered meg (pl. őszibarack, húsos som), ott VIII.-ban kell szemezni.
A metszésnél a minimális beavatkozás elvét tartsuk, és a természetes koronaformát. A birs pl. rövid törzsű. Minden fánál más a törzsmagasság, erre figyeljünk!
Sarjtelepek: akkor nőnek igazán, amikor az anyafa már elpusztult. Ezekben akár minden sarjat más-más fajtára lehet beoltani :)

Sövény: itt mesterséges szerkezetet kell létrehozni, mert sokféle ökológiai terünk van: szoliter fa, facsoport, ritkán álló fák, gyep, vizes élőhely, pocsolya, tó - és a sövény lesz az, ami elhatárolja ezeket. Lehet élősövény, vagy pedig a felhalmozott nyesedék. A sövény határmenti terület két tér között, és ezek tipikusan nagyon fajgazdagok, mert mindkettő fajai előfordulnak bennük. Ide gyümölcstermő növényeket is lehet telepíteni: pl. ribiszke, szeder. Tagoljuk a tájat! R. May ökológus is megmondta, hogy az a stabil ökológiai rendszer, amely önszabályozó alrendszerekre épül, nem pedig homogén.

Drávafokon vannak tanfolyamok, Gonda István metszésben nagyon jó, pl. VII. végi zöldmetszés.
Email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: magzsuzsi, szabolcs, nomád

Nyílt tér tábor 2015 6 éve 5 hónapja #16207

  • martindian
  • martindian profilkép
  • TÁVOL
  • Moderator
  • Hozzászólások: 1209
  • Köszönetek száma: 578
A delalfoldi hirmondo november vegi szamaban olvashattuk, hogy a hosszuhetenyi tabor ket aldozatot is szedett. Ket mit sem sejto ember naivan elment a taborba, ott talakoztak egymassal. A holgy fiatal pimasz es nagyszaju, mig az uriember egy korosabb szinten szemtelen kivitel. A taborbeli piszkalodas azota elfajult es mult honap vegen egyutt elesbe torkollott....
A megrazo esemenyert a tabor szervezoit tartjuk felelosnek es ez uton is szeretnenk nekik koszonetet mondani.
Tovabba mindenkit ova intunk az ilyen es ehhez hasonlo osszejoveteleken valo reszveteltol, mert mint a pelda is mutatja a szervezetlenseg, koedukacio es veg nelkuli noveny eves tragediahoz vezethet. En szemely szerint a vegetarianizmust tartom elsodleges korokozonak,mivel a husevo ferfi szervezeteben felhalmozodott novenyi maradvanyok bomlasa kovetkezteben, az agyaban olykor visszafordithatalan folyamatok indulhatnak be,melyek hatasara az uldozobol uldozott valik. A megszelidult es megzavarodott ragadozo pedig konnyen zsakmanyallatta valhat.....
A folyamatot a kovetkeo abra sorral tudnam erzekeltetni:
Husevo idoszakban a tabort megelozoen a him :evil: B) :woohoo:
A nosteny ez alatt : :) :blush: :kiss:
Aztan a vegetarianus koszt hatasara a Ferfi : :( :S :pinch: :angry: :sick: :huh:
Ekozben a No : :) :P B) :lol: :evil:

A hirek es a turelmetek vegere ertem, bekes szep napot minden leendo aldozatnak :dry: :lol:
Utolsó szerkesztés: 6 éve 3 hónapja Beküldte: martindian.
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: gergo, éva, Bozse

Nyílt tér tábor 2015 6 éve 5 hónapja #16208

  • zsanettrp
  • zsanettrp profilkép
  • TÁVOL
  • Moderator
  • Hozzászólások: 879
  • Köszönetek száma: 282
Fantasztikus, gratulálok!! Mondanám, hogy már ott helyben is csak az nem látta, hogy mi alakul, aki vak. :D Esetleg privátban szívesen nézegetnénk képeket rólatok. Sok-sok boldogkodást kívánok nektek! :woohoo:

Ja, és igazán szívesen. ;)
Zsanett
Utolsó szerkesztés: 6 éve 5 hónapja Beküldte: zsanettrp.
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.

Nyílt tér tábor 2015 6 éve 5 hónapja #16210

  • csacskaanyó
  • csacskaanyó profilkép
  • TÁVOL
  • Gold Boarder
  • Hozzászólások: 215
  • Köszönetek száma: 89
Gratulálok és sok boldog évet kívánok Nektek!
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.

Nyílt tér tábor 2015 6 éve 5 hónapja #16211

  • Bozse
  • Bozse profilkép
  • TÁVOL
  • Platinum Boarder
  • Hozzászólások: 320
  • Köszönetek száma: 99
Örülök, hogy megkerültél :) :) :)
Legyetek boldogok, sok örömet és türelmet kívánok.
Bozse
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.
Oldal elkészítésének ideje: 0.170 másodperc
Az fórum motorja a Kunena Fórum