Üdv, Vendég
Felhasználóinév: Jelszó: Emlékezz rám

TÉMA: Talajjavítás biofaszénnel (biochar)

Talajjavítás biofaszénnel (biochar) 10 éve 2 hónapja #10543

  • szabokucsma
  • szabokucsma profilkép
  • TÁVOL
  • Gold Boarder
  • Hozzászólások: 273
  • Köszönetek száma: 139
A talajszenezés biofaszenes (biochar) talajjavítást jelent. A folyamat során száraz, szerves mezőgazdasági anyag, feldolgozó üzem, cukorgyár, papírgyár, közművek széntartalmú melléktermékéből származó biomassza hasznosul hevítéssel, növényi szénné (charcoal) alakítással, oxigénhiányos környezetben. Az így keletkezett faszenet beforgatják a talajba. A hevítést pirolízisnek nevezik, mely során, ez esetben, a biomasszában található magasabb szénláncú vegyületek rövidebb szénláncúakra bomlanak. Míg a talajba beforgatott komposzt és más szerves anyagok széntartalma a természetes szénkörforgásnak megfelelően pár éven belül széndioxidként a légkörbe jut, a talajba került biofaszén (biochar) bizonyos kezdeti átalakulások után akár évszázadokig, évezredekig a talajban maradhat. Az eddig folytatott kísérletek eredményei azt mutatták, hogy a szenezett talaj megköti a széndioxidot, a nitrogéntartalmú és más gázokat is, amelyek még a széndioxidnál is veszélyesebb üvegházhatásúak. Mivel a talajok a természetes folyamatokban tízszer annyi üvegházgázt bocsátanak ki, mint amennyi a kőolaj, a földgáz és szén eltüzelésével a légkörbe jut, a szenezett talajnak fontos szerepe van az üvegházhatás csökkentésében.

Néhány gyakorlati példa demonstrálta, hogy a talajba forgatott biofaszén (biochar) megköti a nitrogént, a foszfort és más tápanyagokat a talajban, hozzáférhetővé téve azokat a gyökérzet számára, levegőzteti a talajt, növeli a pH-értékét, segít a vizet megtartani és ennek következményeként gazdagabbá válik a talaj élővilága. Ausztrália szénben szegény talajának javítására a mezőgazdaságban sikeresen alkalmazták a talajszenezést: 10 tonna/hektár, azaz 1 kg/négyzetméter faszenet talajba forgatva, a búzatermés háromszorosára, a szójatermés kétszeresére nőtt. Körülbelül száz éve figyeltek fel arra, amit a helyi lakosok egyébként tudtak, hogy az Amazonas folyó térségében az őserdei talaj egyes helyeken igen termékeny, magas széntartalmú feketeföld, szerves anyagokban és szénben igen gazdag. Ezt az irodalomban „terra preta” néven tartják számon. A közönséges őserdei talaj széntartalma alig fél százalék, a feketeföldé eléri a 9 százalékot. A feketeföld Amazónia legalább 10 százalékát borítja. Az Amazonas mentén az őserdők környéki mezőgazdasági termelés az égetésen alapult. Ha sárral lefojtva égetnek, akkor sok fa csak elszenesedik. Ez a földbe forgatott maradék tette termékennyé a talajt, bár ismert tény, hogy az őserdők talaja kifejezetten szegényes, mivel az állandó esőzések kimossák belőle a tápanyagokat, a talaj pedig savas vegyi hatású, alumínium- és vasoxidokban gazdag.
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.

Talajjavítás biofaszénnel (biochar) 10 éve 2 hónapja #10544

  • szabokucsma
  • szabokucsma profilkép
  • TÁVOL
  • Gold Boarder
  • Hozzászólások: 273
  • Köszönetek száma: 139
A napokban kaptam egy komolyabb mail, ami kivételesen nem valami világméretű összeesküvésről szólt :cheer:
Az előbbiekben leírtakról szeretném kikérni a véleményeteket.
Én már heves faszéngyártásba kezdtem:

DSCF2919.JPG


DSCF2920.JPG


DSCF2922.JPG
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.

Talajjavítás biofaszénnel (biochar) 10 éve 2 hónapja #10553

  • emre
  • emre profilkép
  • TÁVOL
  • Moderator
  • Hozzászólások: 752
  • Köszönetek száma: 168
Én a tavaly tavaszi ültetéseknél kipróbáltam.
A krumpli egyértelműen jobban megindult, ott ahol szeneztem, de ebből még nem merek komolyabb következtetéseket levonni, mert ezen a részen a talaj is jobb volt.

Más növénynél nem kisérleteztem, így azoknál összehasonlítani nem tudok.

Van viszont egy olyan sejtésem, hogy ez a dolog úgy működik a legjobban, ha mélyebbre kerül a szén, vagyis nem egy fészekbe az ültetnivalóval. Azt hiszem az indiánok is így csinálták, és ha náluk így működött a rendszer, akkor annak oka van. Talán így a szén sem hat ki annyira a felső gyökérzóna ph értékére és nem bolygatja meg a talajéletet.

Ha még egyszer kipróbálnám, akkor mindenképpen nagyobb mennyiséggel tenném és mélyre jó ásnám. vagy egy dombágyást építenék fel úgy hogy eleve belekerüljön a cucc az aljába.
imi
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: szabokucsma

Talajjavítás biofaszénnel (biochar) 10 éve 2 hónapja #10554

  • tisztamo
  • tisztamo profilkép
  • TÁVOL
  • Platinum Boarder
  • Hozzászólások: 455
  • Köszönetek száma: 260
Végre! Már elég régóta pörgünk páran a bioszénen, úgy tűnik egyre többen vagyunk, el lehet kezdeni megosztani a tapasztalatokat!

A körlevél elég korrektül írja le a dolgokat, a 3x-es termész persze erős túlzás, legfeljebb teljesen terméketlen földben tudom elképzelni.

A bioszén az egyik ígéretes geomérnök megoldás az üvegházhatás mérséklésére. Nekem azért tetszik, mert nem avatkozik be nagyon mélyen a rendszerbe, egyszerűen kivonja a szenet. Meg azért, mert jól skálázódik: mindenhol, ahol növényeket égetünk, át lehet térni szénégetésre, nem sokkal kevesebb energia termelődik, de sok szenet lehet stabilizálni. A legfontosabb pedig, hogy nem megy kárba a kivont szén, hanem a termőtalajban hosznosul úgy, hogy életteret ad a mikroorganizmusoknak.

Én körülbelül 1 tonna co2-t kötöttem meg így 2013-ban. Ha a bioszén tényleg nem bomlik le sok száz évig, akkor ez jó. Reméljük, hogy ez a része nem városi legenda...

Ami a talajjavító hatását illeti, én is jó minőségű talajba kevertem a felső rétegbe, és lényegében alig volt látható változás. Idén én is akarom mélyebbre lejuttatni, mert odalent van levegőtlenség, amit a bioszénnel talán lehet enyhíteni.

Egy fontos irány, hogy helyettesítheti a tőzeget. Van egy komolyabb kísérletem is ebben a témában: Az előzetes próba azt mutatta, hogy ha akár fele-fele arányban keverem a szenet kerti földdel, olyan ültetőközeget kapok, amiben a fű egészségesen fejlődik és jobban bírja a szárazságot. Csináltam tavaly egy 22 m2-es intenzív zöldtetőt, arra felraktam négyzetméterenként kb.10kg. szenet is a földdel keverve. A növények kezdeti fejlődése kiváló, a szárazságtűrésük majd a nyáron derül ki.

IMG_0010-1024.jpg



165_1024x685.JPG


Írok majd aról is, milyen módszerekkel próbáltam az égetést eddig.
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: ecovitka, martindian, szabokucsma

Talajjavítás biofaszénnel (biochar) 10 éve 2 hónapja #10558

  • Luti
  • Luti profilkép
  • TÁVOL
  • Platinum Boarder
  • Hozzászólások: 333
  • Köszönetek száma: 104
Tiszamo! Egyetértek, hogy ez egy fontos téma. Ezért is örültem meg amikor felmerült a fenyőágaknál.
Nekem nem csak fenyőágaim vannak. Van egy csomó vegyes ágam, szőlővesszőm is. Már a szomszédok is hozzám hordják ezeket. Csak > 10 köbméter ágat nem kis munka lenne összeaprítani.
Kicsiben tudom, hogyan kell csinálni, de 4-5 méteres ágakkal nem tudom mit csináljak. Ha egymásra rakom őket és befedem földdel, túl sok a hézag köztük és beomlik a takaróréteg.

2 videó az egyszerűbb faszén készítésről:



Illetve volt még a Discovery-n egy sorozat régebben (Ökopolisz). Ebben volt egy rész, amiben pont Ausztráliában kísérleteztek ezzel. Ott is földbe keverték. Nagyon jó terméseket értek el így műtrágya nélkül (~50%-os termésnövekedés):
videos.howstuffworks.com/science-channel...super-soil-video.htm

Kíváncsian várom a Te verziódat! :-)
Zöldebb életmód: begreeny.com
Utolsó szerkesztés: 10 éve 2 hónapja Beküldte: Luti.
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.

Talajjavítás biofaszénnel (biochar) 10 éve 2 hónapja #10563

  • Luti
  • Luti profilkép
  • TÁVOL
  • Platinum Boarder
  • Hozzászólások: 333
  • Köszönetek száma: 104
Végigkövettem az ellenvéleményeket is:
climate-connections.org/2013/07/24/the-problem-with-biochar/

Leveleztem régebben Országh József professzor úrral is. Ő is azt mondta, hogy ez veszélyes. Szerinte a humusz bomlásnak indul a bevitt széntől.

Tehát megint elbizonytalanodtam.
Zöldebb életmód: begreeny.com
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.
Oldal elkészítésének ideje: 0.172 másodperc
Az fórum motorja a Kunena Fórum