Üdv, Vendég
Felhasználóinév: Jelszó: Emlékezz rám

TÉMA: talajtakarás

talajtakarás 7 éve 4 hónapja #1404

  • kovibali
  • kovibali profilkép
  • TÁVOL
  • Moderator
  • Hozzászólások: 495
  • Köszönetek száma: 259
a listán jött a kérdés:
"Nem akarok könyveket bújni ebben a témában, hanem hazai élõ tapasztalatot szeretnék.

Gondolom itt mindenki már gyakorlott mulcsozásban. Mi tavaly kezdtük szénával. Az õsszel az önkormányzattól megkaptuk a közterületek lombhulladékának nagy részét is. Kaptam szalmát is állattartással felhagyó szomszédtól.

DE kérdés, hogy hogyan jó talajt takarni és egyben felszíni komposztálni?
Vegyesen jó ezeket használni, összekeverve, hogy minél többféle anyag legyen a mulcsban, ami a talaj miatt is fontos, VAGY egyes célra egyes fajtákat?

Most a télre például lombbal takartuk a kertet, de évközben az apró fûnyesedék volt jól, mert a sorok közé könnyen lehetett rakni és a szél sem vitte. A szalmát nem tudom még milyen, de egyszer szamócánál próbáltam, és valahogy a róla visszaverõdõ erõs napsugárzás miatt megsült benne az eper.
Bár lehet, hogy ez nem a szalma miatt volt. Na meg a mesztelencsigák így elszaporodtak, . de nem adom fel.

Bármi infót, tapasztalatot szívesen fogadnék!
"

illetve:
"Az a kérdés merült fel bennem, hogy a talajt szalmával takarva, annak
magas szén és alacsony nitrogén tartalma miatt, kialakulhat-e "nitrogén éhség"?
Ha igen, mit lehet ellene tenni? Ha nem, akkor mivel magyarázható?
"

Mit gondoltok?
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.

talajtakarás 7 éve 4 hónapja #1407

  • ecovitka
  • ecovitka profilkép
  • TÁVOL
  • Administrator
  • Hozzászólások: 1170
  • Köszönetek száma: 527
DE kérdés, hogy hogyan jó talajt takarni és egyben felszíni komposztálni?

A felszínen komposztálunk pl. lasagna ágyásban is, amiről korábban itt volt szó: www.permaforum.hu/permaforum/index.php/h...as-reteges-mulcsozas

Az a kérdés merült fel bennem, hogy a talajt szalmával takarva, annak
magas szén és alacsony nitrogén tartalma miatt, kialakulhat-e "nitrogén éhség"?
Ha igen, mit lehet ellene tenni? Ha nem, akkor mivel magyarázható?

Igen, Nitrogén éhség kialakulhat talajtakarásnál. A lebontó mikroorganizmusok, baktériumok (ha jól emlékszem) olyan 8:1 arányban veszik fel a szenet és a nitrogént. Tehát 8 egység C-hez 1 N kell a szervezetük működéséhez. A szalma mondjuk olyan 80:1. A nitrogén gyorsabban fog fogyni, mint C és a megmaradt szenet már csak lassabban tudják a gombák lebontani. Addig lekötve marad a N amig a baktériumok el nem pusztulnak és a C nagy része a levegőbe került CO2 ként. Könnyen felvehető N-t tudsz adni az ilyen helyzet gyors kezelésére. Lehet pl. egy-egy marék trágyát elásni a növények közelébe. Ha sok komposztod van, akkor vékonyan el lehet teríteni a felszínen a növények közelében. Mi kipróbáltuk a vizelet 10xes higítását is. Ebben az ammonia azonnal hozzáférhető a baktériumok számára. Bár lehet, hogy ez csak átmeneti enyhülést ad, de ha a növények megerősödnek, akkor már mélyebb rétegekből is tápanyaghoz jutnak.
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.

talajtakarás 7 éve 4 hónapja #1408

  • tisztamo
  • tisztamo profilkép
  • TÁVOL
  • Platinum Boarder
  • Hozzászólások: 455
  • Köszönetek száma: 260
Talán előfordulhat, de szerintem nem valószínű a nitrogénhiány.

Az, hogy a lebontás lassabb, ha nincs elég nitrogén, tény, de a takarás felül van, a talaj meg alul, eleinte egyáltalán nem, és később is csak a talajlakók segítségével keverednek, lassan. A lebontó szervezetek nem tudják a mélyebben lévő rétegekből kiszivattyúzni a nitrogént, legalábbis ahogy én a dolgot képzelem. Annyit tudnak tenni, hogy megakadályozzák az esővel érkező friss nitrogén lejutását, de az amúgy is nagyon kevés.

Másrészt a talajban élnek nitrogénfixálók, nem csak a pillangósok gyökerén. Ezek, ha tápanyaghoz jutnak, elszaporodnak és ha nincs elég nitrogén a kis testük felépítéséhez, fixálnak maguknak a levegőből.

A kulcs, hogy nem ásod be a szenes cuccot, mert akkor tényleg baj lesz.
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.

talajtakarás 7 éve 4 hónapja #1411

  • Razide
  • Razide profilkép
Hát, a talajban szabadon élő nitrogénfixáló bacikra nem érdemes a kultúrnövények táplálását alapozni. Az éretlen dolgokat pedig a pentozánhatás miatt nem szabad a talajba forgatni: pentozánhatás
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.

talajtakarás 7 éve 4 hónapja #1413

  • tisztamo
  • tisztamo profilkép
  • TÁVOL
  • Platinum Boarder
  • Hozzászólások: 455
  • Köszönetek száma: 260
Azt hiszem én sem vagyok még elég bátor, hogy rájuk bízzam, pedig többek szerint működik. Például Ruth Stout nem használt semmilyen trágyát, csak szalmával takart, nem?

Picit utánagondoltam most ennek, és eszembe jutott, hogy itt nálunk nagyon sűrű bükkerdők vannak, alig van aljnövényzet, és az a kevés sem pillangós. Miből fedezi a növekedéséhez szükséges nitrogént az erdő? Persze a fában kevés a nitrogén, itt például azt írják, 1% légszárazon: www.sarkanykazan.hu/index.php?lap=hirek_2

Ezek szerint ha csak 5 tonna légszáraz fát hordanak el az erdőből évente hektáronként, akkor abban 50 kg. nitrogén van, és ez meg sem kottyan az erdőnek, szépen nő tovább. Nem épp 170 kg, amit műtrágyával ki szabad juttatni, de nem kevés. Ez honnét van?
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.

talajtakarás 7 éve 4 hónapja #1414

  • Razide
  • Razide profilkép
A talajban a szabad nitrogénfixáló baktériumok 2-40 kg/ha nitrogént kötnek meg, szántón inkább kevesebbet, erdőben többet. Tehát erdőben éppen fedezik a szükséges nitrogénmennyiséget, és még ott vannak a szimbiotikus rizóbium gombák, amik akáccal társulva feldúsítják a talaj nitrogéntartalékait (100-200 kg/ha).

De ha teszem azt egy közepes ellátottságú barna erdőtalajon őszi búzát szeretnénk termelni, akkor már szükséges az N-visszapótlás.
Adatok:
  • Terméshozam: 3,8 t/ha (ne legyünk túl mohók)
  • N-igény Buzás István könyve szerint: 28 kg/t
  • Szabad nitrogénfixálás: 20 kg/ha
  • 30 t istállótrágya N-tartalma: kb. 160 kg (Radics-féle Ökológiai gazdálkodás FSZ könyv szerint)
Istállótrágyáról azt kell tudni, hogy a nitrogénnek csak a fele érvényesül, és az első évben annak is csak a fele.
Miután osztottam, szoroztam, kijött egy 64,8 t/ha istállótrágya-igény.
(3,8*28-20)/160*30*2*2 - fontos a műveleti sorrend.
Hát ekkora mennyiséget az életben nem szórunk ki egy földre. Gondolkozzunk még Béláim!
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.
Oldal elkészítésének ideje: 0.365 másodperc
Az fórum motorja a Kunena Fórum