Üdv, Vendég
Felhasználóinév: Jelszó: Emlékezz rám

TÉMA: Baktériumtrágyák használata, hatékonysága

Válasz: Baktériumtrágyák használata, hatékonysága 6 éve 5 hónapja #5294

  • AttilaK
  • AttilaK profilkép
  • TÁVOL
  • Platinum Boarder
  • Hozzászólások: 682
  • Köszönetek száma: 317
Az EM1 összetételét kérdeztétek, hát semmi varázslat, a szokásos aerob és anareob talajlakók közül a legellenállóbbak, koncentrált formában.
Fotoszintetizáló baktériumok, tejsavbaktériumok, élesztőgombák, actinomycetes baktériumok és erjesztő gombatörzsek.
Ezek nagyjából egy jobb komposztteában is benne vannak, starternek jó lehet.
Én hiszek benne, hogy a sokféle kereskedelmi készítményt érdemes kipróbálni, komposztot oltani vele, s magunknak felszaporítani az oltóanyagokat, amelyek a mi saját adottságainknak megfelelők.
Amit pedig Bruce James írt, az egybecseng az Éden filmmel és Jean Pain eljárásával is, adjunk a talajhoz sok növényi eredetű szerves anyagot és életre fog kelni, mindegy, hogy köves, agyagos, szikes vagy homokos.
Az oltással viszont érdemes elindítani, ha nem élő talajhoz adjuk a szerves anyagokat (mint az én betonkeményre taposott, kiürült szántóföldi talajom, aminek a természetes újraéledéséhez nekem már nem volna elég az életem)

According to Higa (1998), EM contains about 80 species of microorganisms divided into photosynthesizing bacteria, lactic acid bacteria, yeasts, actinomycetes and fermenting fungi which are able to purify and revive nature. The main species involved are normally the Lactobacillus plantarum, L. casei and Streptoccus lactis (lactic acid bacteria), Rhodopseudomonas palustrus and Rhodobacter spaeroides, (photosynthetic bacteria), Saccharomyces cerevisiae and Candida utilis (yeasts), Streptomyces albus and S. griseus (actinomycetes), and Aspergillus oryzae, Penicillium sp. and Mucor hiemalis (fermenting fungi) (Diver,
2001).
Nem az a beteg, aki nem alkalmazkodik egy abnormális világhoz.
Utolsó szerkesztés: 6 éve 5 hónapja Beküldte: AttilaK.
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: ecovitka

Válasz: Baktériumtrágyák használata, hatékonysága 6 éve 5 hónapja #5297

  • ecovitka
  • ecovitka profilkép
  • TÁVOL
  • Administrator
  • Hozzászólások: 1170
  • Köszönetek száma: 527
Attila, köszönöm szépen. Asszem kezd egyfajta kép kikristályosodni számomra a mikrobiológiai talajjavítással kapcsolatban. Engedjétek meg, hogy összegezzem:

Több féle út lehetséges a talaj mikrobiológiájának fokozására, a talaéjet serkentésére.

i. Elkezdünk életteret kialakítani a talajlakók számára. Növeljük a szervesanyag tartalmat és hagyjuk, hogy az őshonos fajták megtelepedjenek. A szervesanyag tartalmat növelhetjük kívülről behozott anyaggal (pl. mulcs, komposzt, trágya) vagy olyan növényekkel amelyek szenet és különféle tápanyagokat fokozottan megkötnek. Sőt ezeket kombinálhatjuk is. Én fontosnak érzem a gyökértömeg kialakítását. A felszínre helyezett anyagokból is kerül a talajba szén, a nagy része mégis a levegőben köt ki. A friss fa mulcs állítólag csodákra képes. Még nem kristályosodott ki, hogy mi ennek a folyamata, de az "Éden film" is ezzel dolgozik. Olyasmi lehet a sztori, hogy a fás anyagokban vannak bizonyos polifenol vegyületek, amelyek megakadályozzák a lignin lebomlását. Ha a lignin hamar lebomlana, az felemésztene minden nitrogént és az kötve lenne a lebontó mikroorganizmusokban. Más dolgok is vannak a fás anyagokban, mint lignin (cellulóz, hemicellulóz és más alacsony szén számú szerves anyagok). Ezek azonban hamar lebomlanak és elérhetővé válnak a talaj mikroorganizmusoknak és így a növényzetnek is. A lassan bomló lignin hatására pedig fokozatosan javul a talaj szerkezete. Nem vagyok biztos abban, hogy ez tényleg ez történik, ez csak egy ötlet. Más anyagokat is használhatunk mulcsnak (pl. szalma, fűkaszálék, stb.). Talajtípustól is függ, hogy mennyi szervesanyagot képes raktározni. Pl. nem mindegy, hogy mennyi és milyen agyag van benne.

A gyökértömeg tekintetében vettem azt észre, hogy a kertnek azokon a részein, ahol vastagon mulcsoztam és egy két gyomnak illteve az elvetett mutsárnak gyökérzete ott maradt a talajban, ott nagyon porhanyós szerkezetű és finom illatos, gilisztáktól hemzsegő talaj alakult ki. Itt egészen biztosan nagyon jó dolga van a különféle mikróbáknak.

ii. A másik lehetőség az, hogy kívülről hozunk be mikroorganizmusokat. Szerintem ez nem mentesít minket attól a feladattól, hogy tápláljuk a talajt a fent említett módszerkkel. Ha a talajéletnek nincs mit enni, akkor elpusztul. Ha van, mit enni, akkor adunk neki egy esélyt. A túlélők szaporodnak, az elhaltak pedig adnak egy nüansznyi táplálékot a talajnak.

Kívülről több féle úton juthatunk mikroorganizmusokat az általunk gondozott talajba:

ii. a. A környező háborítatlan területekről hozunk "oltóanyagot":
Mi a tanyánkon ezt alkalmazzuk, kombinálva a fent említett módszerekkel. A közelünkben van a Tisza és a Körös ártere is. Innen egy-egy zsák földet és különböző bomlási stádiumban lévő gallyakat hordunk a tanyára és a kertben, gyümölcsösben szétszórjuk. Csalán és fekete nadálytövet is telepítettem az ártérről. A kiásott földlabdával is kerülnek be őshonos mikroorganizmusok. Kis területen szerintem ez egy hatékony módszer, de a hosszú távú tapasztalatokról valaki mást kell megkérdezni. Ha jól tudom Baji Béla is hord a tanyájára lombföldet és rothadó gallyakat. Máshol is olvastam erről. Bruce James is e mellett tette le a voksát.

Más a helyzet nagy területen:
ii. b. Különféle fermentleveket, komposztteákat és őshonos baktériumtenyészetből készített preparátumokat juttathatunk a talajra. Erre alkalmasak az Soil Food Web Intézet módszerei és a biodinamikus prepatátumok. Megint szükséges a talaj szervesanyag tartalmának növelése is.
De szerintem a tágyázás és a komposzt kijuttatása is ide tartozik. Csak érett anyaggal szabad dolgozni (nem szeretnénk az mindenre elszánt lebontó organizmusokkal dúsítani a talajt).

ii. c. Fogyasztóbarát ipari készítmények. Hömpölygő folyamban törnek be a mezőgazdasági és kiskerti piacra a különféle mikrobiológiai izolátumok és ezek keverékei. Az ipar is felfigyelt a biológiára. Ez úgy látszik a fejlődés része. A fizika és kémia mellett a biológia is nyeregbe szállt. Pénzért cserébe ma már rengeteg termék közül lehet választani. Itt a fórumon is nagyon sok említésre került. A gyártók azt hírdetik, hogy olyan rossz állpotban vannak a talajok, hogy ezek nélkül esélye sincs annak aki termeszteni szeretne valamit. Ezzel szemben alig akad olyan tudományos vagy gyakorlati eredmény, amely hitelesítené ezek hatékonyságát. Ez lehet, hogy annak is köszönhető, hogy gyerek cipőben jár az iparág. Könnyen lehet, hogy itt a tanyavilágunkban azért nem váltak be a gazdák számára ezek a mikrobiológiai koktélok, mert nem biztosították számukra a megfelelő életteret.

Olvastam arról is, hogy egyes esetekben javulás, amit tapasztalnak a termésben, amikor ilyen készítményeket kijuttatnak, az valójában a hórdozóanyag és az elhaló mikróbákból felszabaduló tápanyag hatására történik. A mikróbák azonban nem tudnak felszaporodni, mert nem elég ellenállók, nincs mit enni, nincs hol aludni, meg biztos még ezer más ok is közre játszik. Végülis ha ez a baktérium trágyázás, akkor már értem és ez nem fenntartható. Ez egy olyan dolog, amit évről évre meg kell ismételni, le kell gyártani, ki kell fizetni, el kell szállítani, ki kell juttatni.

El tudom képzelni, hogy egyes esetekben mégis meg tudnak telepedni ezek az izolát lények: amikor van elég szerves anyag a talajban, a csillagok is úgy állnak és valahogy éppen egy erősebb tőrzset sikerült kijuttatni a talajba. El tudom ezt képzelni első lépésként egy közepes léptékű szántóföld vagy legelő rehabilitálására, ha a szervesanyag pótlás is megoldható és a növényi maradványok nem kerülnek eltávolításra. Attila, én látom azt, hogy a próbálkozásaid sikeresek lesznek. Szerintem a te esetedben a levegőből történő szén fixálás, azaz a takarónövényzet ültetése fogja meghozni a kombinált sikert.

Az idegen mikróba törzsek kijuttatása felvet azonban egy másik kérdést is, amit Gergő hozott fel ma reggel és nagyon ritkán hallani róla. Mi a helyet mondjuk egy olyan szituban, amikor bejutattunk egy csomó oppotrunista fajt, amik kiszorítják az őshonos bacikat, gobákat, amik esetleg elláttak olyan funkciókat is, amik így betöltetlenül maradnak?
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: gergo, AttilaK, kovibali

Válasz: Baktériumtrágyák használata, hatékonysága 6 éve 5 hónapja #5299

  • AttilaK
  • AttilaK profilkép
  • TÁVOL
  • Platinum Boarder
  • Hozzászólások: 682
  • Köszönetek száma: 317
Jól összefoglaltad, de a két lehetőség valójában egy.
Hiába viszel be bármit is a területedre, akár őshonos, akár új fajt, ha annak nem lesz élettere és tápláléka. Ezért az megfelelő élettér megteremtése az első, az általad is említett nagy és bolygatatlan gyökértömeggel, amely után hazája lesz minden mikroorganizmusnak.
Mehet rá természetesen a mulcs, komposzt, le is lehet tárcsázni sekélyen a nagy zöldtömegű növényeket, érett trágyát, a lényeg, hogy minél kevesebb legyen a föld átkeverése, forgatása és a talajmunkák idején több szerves és élő anyag kerüljön be, mint amennyi elpusztul az aktivitástól.

Az ipari baktériumtrágyákat pont azért kell megvenni minden évben, mert halott a szántó. Természetesen működnek arra, amire kitalálták, fixálnak nitrogént, bontják a szárat, de munkájuk végeztével elpusztul a felszaporodott állomány, mert nincs életterük a tönkrement talajokban. Általában azok is veszik, tisztelet a kivételnek, akik már kígyóolajban reménykednek a kopár szántón, mert 30-40 AK földeken minek is használná valaki, abban még van természetes tartalék egy emberöltőre.

A talajban én nem félnék annyira az új fajoktól, mert nagyon jól be tud állni egyensúlyba, amennyiben elég nagy a diverzitás. Egy új mikroorganizmus inkább csak gazdagítja az őshonos fajtaválasztékot, ez már többször igazolódott.
Ahogy én tudom, a talajban élő mikroorganizmusok egy adott klimatikus zónán belül elég hasonlóak, így nagy csodákat nem tudnak csinálni a helyiekkel, mint a harlekin katica és hasonszőrű jövevények az őshonosokkal.
Az őshonos fajokra várakozás pedig egyes területeken már elég céltalan, nemrég olvastam, hogy spontán már nem erjed meg a kovász sem egyes gazdaságilag fejlett régiókban, mert eltűntek a levegőből a gombaspórák. Ennyire halott talaj nem jön helyre magától, ezért kellünk mi a rekonstrukcióhoz a céltudatos munkával, az adott terület fajtagazdagságának növelésével.
Nem az a beteg, aki nem alkalmazkodik egy abnormális világhoz.
Utolsó szerkesztés: 6 éve 5 hónapja Beküldte: AttilaK.
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: gergo, ecovitka

Válasz: Baktériumtrágyák használata, hatékonysága 6 éve 5 hónapja #5303

  • gergo
  • gergo profilkép
  • TÁVOL
  • Administrator
  • Hozzászólások: 1306
  • Köszönetek száma: 441
Nem semmi téma gyerekek. Lassan összeáll számomra is a kép. Vannak esetek (nagyon beteg talaj), amikor tudatosan használva hasznos lehet, de csodákat ne várjunk ezektől a baktériumtrágyáktól. Hosszútávon nem ez a megoldás.

Szerves anyag, szerves anyag, szerves anyag ...

Köszönöm a vélemények részletes kifejtését.
Gergő
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.

Válasz: Baktériumtrágyák használata, hatékonysága 6 éve 5 hónapja #5306

  • emre
  • emre profilkép
  • TÁVOL
  • Moderator
  • Hozzászólások: 752
  • Köszönetek száma: 168
Ha egyenként gondolnék rájuk, akkor használnám a feromoncsapdákat a gyümölcsösben, tennék mindenféle baktériumtrágyát, csontlisztet meg szaruforgácsot, zeolit és bazaltörleményt meg vinaszt a földbe, vennék melaszt a komposztteához, meg még kitudja mi mindent ami most nem is jut eszembe, de ezek a tételek mind pénzbe kerülnek és azon túl, hogy eltávolítanak az önellátás megvalósításától, az általam kiépített rendszer fenntarthatóságát is veszélyeztetik.
imi
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: gergo

Válasz: Baktériumtrágyák használata, hatékonysága 6 éve 5 hónapja #5312

  • tisztamo
  • tisztamo profilkép
  • TÁVOL
  • Platinum Boarder
  • Hozzászólások: 455
  • Köszönetek száma: 260
Igen, ezeknek a trágyáknak a használata előrelépés a műtrágyák világából nézve, és mint ilyen, üdvözítendő, de nem permakultúrás.

Annyira mainstream a dolog egyébként már, hogy eljött a csalások ideje is. Friss cikk, a közepe felé kezdődik az érdekes rész, hogy a projekt résztvevői kötelező jelleggel adott termékeket kell használjanak:

www.origo.hu/gazdasag/20130305-szen-diox...t-es-piacrablas.html
Utolsó szerkesztés: 6 éve 5 hónapja Beküldte: tisztamo.
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.
Oldal elkészítésének ideje: 0.334 másodperc
Az fórum motorja a Kunena Fórum