Üdv, Vendég
Felhasználóinév: Jelszó: Emlékezz rám

TÉMA: Baktériumtrágyák használata, hatékonysága

Válasz: Baktériumtrágyák használata, hatékonysága 6 éve 6 hónapja #5281

  • gergo
  • gergo profilkép
  • TÁVOL
  • Administrator
  • Hozzászólások: 1306
  • Köszönetek száma: 441
Röviden és tömören: szerintem legtöbb ilyen készítmény humbuk!

Miért? Mert nem látom, hogy hosszútávon is működőképes lenne. Azt, hogy egy pár százezer kamikaze mikroorganizmust elszórunk a földünkre, még nem ad nekik életteret. Lehet, hogy rövidtávú hatást el lehet velük érni, mert a növények gyorsan fel tudnak venni a halott mikroorganizmusokból és a hordozó anyagból számukra hasznos anyagokat, igy jobban fejlődnek, mint a többi, de ezzel a gondolatvilággal akát pétisót is szórhat az ember.

Kicsit részletesebben: ezek a termékek hatalmas marketinggel rendelkeznek és szinte minden le van védve (nem győzom kapkodni a szemem az R betűk körül). Az árusítók ott vannak a magbörzéken és elhitetik, hogy ma minden zöld gondolkodású embernek ez a megoldás a kertjébe (főleg ha kitalálja azt is, hogy a műanyag flaskákkal mit tud kezdeni). Gondolom valahogy így kezdődhetett a műtrágya is...

De forduljunk inkább a Permakultúra felé: A Permakultúra a lassú és helyben elérhető megoldásokat preferálja és ezek közül egyik sem igaz ezekre a 'csoda' készítményekre. A permakultúrás irodalomban komposzttal, komposzt teákkal, és növényí ázalékokkal találkozunk főként. Olyan dolokkal, amik helyben elérhetőek és legtöbbször nem kell érte pénzt adni (sőt még kaphatunk is érte pénzt, hogy elhordjuk).

Persze itt is vannak gyorssegélyek, mint pl. ahogy Geoff Lawton beoltja a magokat nitrogénfixáló gombákkal mielőtt kiszórná őket. Csak itt a történet mögé is kell egy kicsit nézni. Ő kimondotan azért ülteti azokat a növényeket, amiket beolt, hogy azok ott a földön elpusztuljanak és talajt építsenek. Igy már talán a gombáknak is van esélyük túlélni a bomló gyökerek közt. Ezzel szemben ma Magyarországon azt látom, hogy az emberek szebbet és nagyobbat és azonnal akarnak termelni ezekkel a termékekkel, amit majd mind szépen megesznek vagy eladják a biopiacon, de a földön nem nagyon marad belülük a korábban szétszórt mikroorganizmusoknak. Ez a gyártóknak is tetszik, mert jövőre is lesz vásárlójuk - már csak azzal kell foglalkoznia, hogy elhitesse a néppel, hogy az ő terméke sokkal jobb mint a konkurenciáé.

Hol van még különbség? Hát ott, hogy Geoff céltudatosan megy a boltba megvenni a legelérhetőbb standard készítményt mert tudja, hogy szüksége van rá. Ma Magyarországon azt látom, hogy az emberek nagy része azért szalad baktériumtágyát rendelni, mert valami ügyes marketingesbe belefutott (vagy mégjobb, egy szomszédba, aki találkozott a marketingessel), aki megmondta neki, hogy arra a speciális készítményre szüksége van.

Nem akarok senkit lebeszélni semmiről, de aki úgy érzi, hogy a baktériumtágya lesz az ami beindítja az álom Permakultúrás területét, annak ajánlom, hogy olvasson még egy kis irodalmat és kezdjen el játszadozni a komposztálással. Hamarosan rájön, hogy amit némelyik cég ír a komposztálásról (hogy szüksége van céltudatosan vásárolt termékekre ahhoz, hogy jól csinálja) az nem igaz. Föleg nem kis léptékekben.

Ja és ismét felhoznám a lassú lépéseket. Egy permakultúrás rendszert az ember az unokáinak kezd el építeni. Sőt, a következő 7 generációnak. Aki elkezdte létrehozni, az sosem fogja látni a rendszert teljesen kiépülve. - Bocs, ha nem erre számítottál, amikor a permakultúrába beleszerettél!

Mi pl. tavaly siznte 0 terést ettünk meg a kertjeinkből (és még az is visszament a kakikomposztba). Legtöbb befektetett energiánk a földben maradt. Az idén reméljük már jut nekünk is, de ha nem, akkor még mindig tudunk a piacról enni. 3-4 év múlva viszont már nem lesz alkalmunk sem elgondolkodni a batkériumtágya vásárlásán, mert egyáltalán nem lesz rá szükség - sokkal több mikroorganizmus lesz addigra a talajban, mint mi valaha is ki tudnánk szórni. Mindez komposztálással, és őshonos baktériumok behordásával fogjuk elérni a környékbeli békén hagyott természetes területekről.

Ja és egy környékbeli sétáról behozott korhadó gallyért vagy levélért nem kérnek postaköltséget sem. ;)

Türelem emberek!
Gergő
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: Baltazár

Válasz: Baktériumtrágyák használata, hatékonysága 6 éve 6 hónapja #5283

  • ecovitka
  • ecovitka profilkép
  • TÁVOL
  • Administrator
  • Hozzászólások: 1170
  • Köszönetek száma: 527
A baktériumtrágya téma már részteletesen felmerült a "Hogyan tudom helyreállítani a termőréteget a földemen?" témában. Érdemes beleolvasni, mert ott is sok érdekes gondolat felmerült.

Nem tudom, hogy mi a lényegi különbség az EM és más mikrobiológiai készítmények között. Ezt meg tudná valaki mondani?

Mivel nekem nincs élő tapasztalatom az ilyen készítméyek használatáról, ezért megkérdeztem a talaj mikrobiológia professzoromat, Bruce James-t, mit gondol ő ezekről a kérdésekről.

Íme a válasza:

"A mikrobiológiai oltóanyagokat tekintve, úgy gondolom, hogy a talaj kiterjedt és sokrétű mikrobiológiai közössége az adott talaj és éghajlat környezeti tényezőitől függően eljut egy különböző fajokból és funkciókból álló metastabil állapotba. Amikor efféle oltóanyagot adunk a talajhoz, némelyek talán túlélik, de a többség nem. Mivel ezek a mikróbák tiszta laboratóriumi kultúrákból származnak, valószínüleg elveszették azoknak az enzimeknek egy részét, amelyek lehetővé tennék, hogy túléljenek és versenyképesek legyenek a talaj összetett és heterogén világában.

Rhizóbia baktériumok oltása pillangósokra működött úgy, ha a magokat oltották be és nem közvetlenül a talajt. Ebben az esetben, amikor a mag csírázik az oltóanyag közvetlenül kolonizálja a magot anélkül, hogy az őshonos talajmikróbákkal versengene. Röviden úgy gondolom, hogy ezeknek a termékeknek a túlnyomó része valójában "kígyó olaj" ("snake oil"). Ez a kifejezés a múlt század elejének USA-jába visz minket, amikor "kígyó olajat" adtak el a gyanútlan vásárlóknak (általában azt állítva, hogy jótékony hatással lesz az egészségükre).

A talajállapot megváltoztatása avar és fa hozzáadásával hatékony lehet hosszú távon, hiszen ezzel javítjuk bizonyos mikrobális csoportok és fajok életterét. Ez egy olyan technika, aminek régi hagyományai vannak Közép Európa történetében, különösképpen Németországban... az avart összegereblyézve és mezőgazdasági talajokhoz adva. Úgy gondolom, hogy aktívan dolgozol az őshonos mikroorganizmusokkal, annak érdekében, hogy fokozatosan megváltoztasd a mikrobális sokféleséget és funkciókat."



Az eredeti levelezés:

Vitka: "In Hungary it is becoming extremely popular to use microbiological inoculants in soils (bacterial, mycorrhizal). For example there is a mix they sell for corn that contains: Azospirillum brasilense, Azotobacter vinelandii, Bacillus megaterium,Bacillus polymyxa, Pseudomonas fluorescens, Streptomyces albus.
Somehow I became very skeptical about these products. People who market them claim, that the soils in the world are becoming extremely exploited and that certain essential microbial traits have gone extinct and the only way to bring them back is through commercial microbial products. I could see their initial effectiveness in large scale operation, if they gradually turn to some less intensive cultivation method. However, I have yet to encounter people with successful results. But there is many small framers and gardeners, who are (in my opinion) fooled by these products. My gut feeling is that if we minimize soil disturbance and feed soil life the soil can gradually regain a new equilibrium, become more healthy and be able to store more carbon and support more life. This process might be slow and certainly can be assisted, but I feel it can happen without those 3-4 different species of microbes that they can isolate and sell commercially. Also 3-4 different species seem to be very minimal to the diversity that is in the soil (even if it is not quite healthy).
What I do on my farm to enhance microbial life is bringing in some leaf litter and soil from undisturbed forests and floodplains and fallen branches in different decomposition state. I have the feeling that a commercial products will never be as effective as nature can be.
I am very interested in your opinion about the usefulness of commercial microbial products."

B. James: "Regarding microbial inoculants, I believe that the vast and diverse microbial communities of soils tend to find some metastable state of different species and functions based on the environmental conditions of a particular soil and climate, and when these kinds of inoculants are added, some may survive; but most do not. Because they come from pure cultures in a lab, they probably have lost some of the enzymes that would allow them to survive and compete in the mixed, heterogeneous world of the soil. Successful inoculants of Rhizobia, though, have worked if done on legume seeds, but not to the soil directly. In this case, as the seed germinates, the inoculum immediately can infect the seed without competition from native soil microbes. In short, I think most of these products are “snake oil,” to use a term that goes back to the early days of the US when such products were sold to unsuspecting customers (with claims about health effects usually).

Changing soil conditions by adding leaf litter and wood could be effective in the long term since you are enhancing the habitat for certain microbial guilds and species. This is a technique that goes way back in Central European history, particularly in Germany…raking leaf litter and adding it to agricultural soils. I think that you are actively working with the native soil microbes to gradually change the microbial diversity and function."
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: kovibali

Válasz: Baktériumtrágyák használata, hatékonysága 6 éve 6 hónapja #5284

  • tisztamo
  • tisztamo profilkép
  • TÁVOL
  • Platinum Boarder
  • Hozzászólások: 455
  • Köszönetek száma: 260
Igen, a merketingesek megtalálták a hívószót, és oltják az embereket, nem csak a talajt, hiszen most ez menő, ez a zöld megoldás, ezt kell szórni.

Nagyapám agronómus volt a helyi téeszben, a nyolcvanas években ment nyugdíjba, de addig tartotta a lépést a korral, a tyúkok tápot kaptak otthon is, tizenévesen már nekem kellett permeteznem vagy tízféle szerrel, mert ő nem bírta. Ha most menne nyugdíjba, a hátralévő húsz évében biztos baktériumtrágyát is szórna.

Nem mintha ezzel bajom lenne, így működik a világ, csak érdemes látni.

Azt mondjuk nem látom, miért baj, ha termelsz is valamit már az első évben... :)
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.

Válasz: Baktériumtrágyák használata, hatékonysága 6 éve 6 hónapja #5286

  • EDINI
  • EDINI profilkép
Szia Gergő!

Köszi a hozzászólást és teljesen egyet is értek veled. Én is úgy szeretném a kis oktatófarmot elkezdeni, de tényleg nagyon nehéz megértetni az emberekkel , hogy ez nem a látványról szól. 3 éve gyűröm a polgármestert , hogy kellene egy ilyen ...és most is nehezen adott engedélyt mert azt mondja hülyeség. Szóval van bennem egy kis félsz ...Tudom , hogy amit csinálok az helyes...de azt is tudom , hogy keményen szembe kell mennem vele majd év végén. :-)

Jelzem egy dinamikusan fejlődő város polgármestere aki csak az üvegházakban hisz :-)
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.

Válasz: Baktériumtrágyák használata, hatékonysága 6 éve 6 hónapja #5289

  • gergo
  • gergo profilkép
  • TÁVOL
  • Administrator
  • Hozzászólások: 1306
  • Köszönetek száma: 441
tisztamo beküldte:
Azt mondjuk nem látom, miért baj, ha termelsz is valamit már az első évben... :)

Egyáltalán nem baj ha az első évben termelünk. Amire gondoltam, az az, hogy az sem baj ha nem.
Gergő
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.

Válasz: Baktériumtrágyák használata, hatékonysága 6 éve 6 hónapja #5290

  • gergo
  • gergo profilkép
  • TÁVOL
  • Administrator
  • Hozzászólások: 1306
  • Köszönetek száma: 441
EDINI beküldte:
Szia Gergő!

Köszi a hozzászólást és teljesen egyet is értek veled. Én is úgy szeretném a kis oktatófarmot elkezdeni, de tényleg nagyon nehéz megértetni az emberekkel , hogy ez nem a látványról szól. 3 éve gyűröm a polgármestert , hogy kellene egy ilyen ...és most is nehezen adott engedélyt mert azt mondja hülyeség. Szóval van bennem egy kis félsz ...Tudom , hogy amit csinálok az helyes...de azt is tudom , hogy keményen szembe kell mennem vele majd év végén. :-)

Jelzem egy dinamikusan fejlődő város polgármestere aki csak az üvegházakban hisz :-)

Nem látom, hogy a baktérium trágya hogyan befolyásolja a polgármestert. Ezt még a reklámanyagokban nem láttam. :silly:
Gergő
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.
Oldal elkészítésének ideje: 0.324 másodperc
Az fórum motorja a Kunena Fórum