kovibali beküldte: A szalmafogó 'kerítés' jó ötlet
Ha nem akarsz szántani, akkor nem probléma, ha nem bomlik le egy év alatt, mert így a következő évben/években is használható.

Ha jól tudom, akkor a faapríték a talaj hőháztartására is jó hatással van, nem hagyja nagyon felmelegedni. A palántázó földekben is szoktak tenni faaprítékot, hogy ne melegedjen fel és ne száradjon ki gyorsan.

Sziasztok!

Kísérleteznék a mulcsozással és a zöldtrágyázással ill gyökerek általi talajlazítással!

Kicsiny kisvárosi kert van, anyámmal élek együtt, és még nem sikerült rávenni a mulcsozásra mert elég sok a gond körülöttünk, és nem figyel arra hogy a szerves nyersanyagot ne a kukába tegye. A kertünk állapota egyre romlik, mert minden kerti hulladék a kukában vagy a kazánban landol.

Ezért elhatároztam hogy kipróbálom kicsiben a dolgot, mivel már szinte az ekész kert fel lett ásva és be lett vetve, kirámoltam a csirkeól kerítése melletti keletre néző fél méter széles részt, ami kb másfél méter hosszú, a végén egy komposztáló hordóval, amit átforgattam és feltöltöttem fűkomposzttal és kerti földdel, magaságyássá alakítva.
A hordó melletti területet felástam, mert kb 20 évig ált felásatlanul és szinte gyommentesen.

A kérdésem az lenne hogy miként lehet egyszerre mulcsozni, és bevetni a talalt?
Már bevetettem sűrűn, egyikbe spenótot, másikba mezei virágkeveréket.
Egy vékony levélmulcsot lehet ráteríteni, hogy ne follyon meg a talaj locsoláskor?
Mert most kissé megnedvesítettem rózsás kannával és egyből megfolyt.
Haszonnövényt még nemtom mit fogok vetni, talán répát, mert azt szoktam párolni, a többit még nemtudom.

Remélem jól értem akérdést Én úgy csinálnám, hogy trágyáznék, lazítanék, takarnék, majd palántákat tennék bele (pl eper, paradicsom). Répával nem tudom mi a helyzet, még én is csak kísérletezek, hogy gyakorlatilag a mulcsba vetem el a magokat (sárgarépa, tarlórépa, spenót, retek)Spenót, retek kikelt, a répákmajd kiderülnek. Valamint szerintem érdemes megpróbálni akár borsót, babot is mert ezek kihajtanak a vastagabb mulcs alól is, esetleg még krumpli és csicsóka a földre, oszt rá a vastag mulcs. Erre gondoltál?

Jelenleg (most az egyszer) az a kérdés hogy kibújnak-e a spenótok, és a vadvirágok a kb 5 centis levélmulcs alól?

Többé már nem fogom felásni, ezért bíznám a talajlazítást növényi gyökerekre is, a gilisztákon és a mulcson kívül, ráadásképp extra talajtakarást kapna.

Sűrű öntözéssel biztos kikel a mulcsban is a mag, csak szerintem a gyökérzöldségek girbegurbák és polipgyökerűek lesznek, ezeket mulcs alá érdemes vetni szerintem, úgy hogy hagyunk egy kis árkot a mulcsban a sorok felett

Ma bemulcsoztunk egy kisebb területet, mert pár epret el szerettem volna ültetni. Szerettem volna egy kicsit visszafogni a tarackot, hogy ne nyomják el az epreket. Gergő ekkor előállt az ötlettel, hogy csináljunk egy kis "double digging"-et, hogy a tarack zöld részei a talajba kerüljenek. Ez abból áll, hogy kiveszünk egy ásónyomnyi földet. Óvatosan, hogy a talajszerkezet ne nagyon sérüljön. Félre tesszük. A következő ásónyomnyi talajt az előző helyére tesszük "fejjel" lefelé:



Erre jól jött volna egy kis érett trágya, de nekünk az nincs, e nélkül folytattuk. A következő réteg kartonpapír, átnedvesítve. Majd egy pár centis réteg jól lebomlott fűrészpor a fűrésztelepről (ezt elfelejtettem lefotózni).



Az epreket úgy ültettem el, hogy kicsit félretoltam a fűrészport és lyukat vágtam a kartonba. A lyukon keresztül a földbe ültettem az epret. Ahol úgy éreztem, hogy kicsit kevéske a talaj, vagy nagyon eltűnne az eper a sülyesztőben, ott adtam hozzá egy kis földet (amit a tervezett keréktó helyéről ástunk ki). Az epreket meglocsoltam, majd az egészet beborítottam szalmával.

Ugyan ezt egy másik helyen is megcsináltam a karton és a fűrészpor kihagyásával. Kíváncsi vagyok hogy fog alakulni a tarack helyzet...



Ps.: Szerintem direkt a mulcsba vetéssel probláma lehet, ha a mag nem érintkezik a talajjal. Mi jártunk úgy, hogy a zöldborsó elkezdett növekeni, majd egy kis idő mulva, úgy 5 cm-esen feldobta a bakancsot és odalett. Gondolom a mulcsban valami nagyon limitálhatott (valószínüleg a nitrogén).

Ruth Stout videóján jól látszik, hogy ő hogyan vet a mulcsba. Kicsit széttolja a mulcsanyagot, a magot a talajba veti. Amikor a kis növények egyre erősebbé kezdenek válni, akkor halmozza vissza a mulcsot köréjük.

Bragbol beküldte: eddigi tapasztalataim szerint az átázott levél réteg, ami összeállt, elég nehezen átjárható, szóval én nem vagyok benne biztos, h kibújnak alóla a fiatal, magról kelt növények
pl. egy szalma rétegnek sokkal szellősebb a szerkezete