Hát, több energiába kerül mulcs alá vetni mint kapálni és gyomlálni
Legközelebb megvárom míg szárba szöknek a növények, és utána mulcsozok
Először szemenként vetettem a répát, furkóval 5 centinként, majd kifeküdtem a magágyon
Aztán leraktam egy deszkát és elhúztam a mulcsot melőle, és úgy húztam sort, majd abba ritkásan beleszórtam a magot, a mulcsot széthúzva hagytam.

Aztán úgy döntöttem nem magozok, majd veszek palántot, vagy pár cukkinit vetek bele májusban

Kedves Mindenki!

Megoldódni látszik a nagy területet, hogyan mulcsozzak kérdés (erős szél ellenére)

Elregélem a tapasztalatainkat:

(Gertrud Franck-féle)Vegyes kultúrásan kezdünk neki a zöldség termesztésnek (tavaly ősszel-idén tavasszal)
A terület nagyon tarackos volt így felszántattuk idén.
Spenótot vetettünk minden sor közé (mikor megnő ezek lesznek a járó utak), de a kevés eső miatt ezek nem nőttek még meg eléggé ahhoz, hogy megtartsák a mulcsot.

Mivel menyasszonyommal kertészkedünk is a zöldségtermesztésen kívül, ezért szerencsére nagyon sok félig elszáradt fűnyesedékhez jutottunk tavasz elején (gyepszellőztésből).
Ezt kevertük össze egyéb anyagokkal (száraz falevél, mohás fű, tujalevél stb)
Ezzel takarjuk a földet (egyenlőre a palántákét) megtapogattuk egy kicsit, hogy jobban egybe álljon, és nagyobb rögöket, vagy kavicsokat (ami éppen kéznél volt) raktunk rá nem túl sűrűn.

A múlt heti hatalmas szelek bebizonyították, hogy így megmarad a földön a takaró anyag. Az is egyértelműen kiderült, hogy mennyire nedvesség tartó a mulcs.

Magvetés mulcsba:

Én úgy olvastam valahol, hogy közvetlen mulcs alá nem ?szabad? vetni, mert a lebomló takaróanyagban keletkező nitrogén vegyület (?nitrát?, ?nitrit?) akadályozza a kelést, és a növekedő csírát pedig megöli.

Persze gyanítom, hogy ez nem vonatkozik minden növényre, de a nehezen kelőknél ezt mindenképp érdemes lehet figyelembe venni.

Kertünkben pár évvel ezelőtt (7-8 év) volt egy régi téglaház. Ennek a helyén levő ágyásokat összehasonlítva az ugyanolyan hasznosítású többi ágyással ijesztő különbség látható. Ezen mondjuk nem is csodálkozom, de a megoldáson gondolkodom.

Szépen lassan be lesz takarva az egész terület (előtte trágyáztam és beforgattam) és most már tényleg el szeretném kerülni a talaj forgatását. De mitévő legyek ha ősszel újból trágyázni szeretnék? Hogyan oldhatom meg, hogy a trágya szétszórás után ne veszítse el tápértékét?

A talajtakarásnak gondolom kevés a nitrogén-visszatartó ereje.

Hozzak erdőtalajt?

Nitrogén: a szerves trágya nitrogéntartalmának 30-75% is elveszhet ammónia formájában, majd a denitrifikáció miatt. Én komposztálnám a trágyát, és azt szórhatod a mulcs alá közvetlenül akár a növények tövéhez, ha kevés van. Trágyaadagok elég nagy szórással számítandók. Kertészeti kultúráknak más-más igényük van, nem biztos, hogy minden évben kell trágyázni. Ott a lehetőség fejtrágyára, különféle bio levekre is. A talajéletnek meg adsz jó változatos kaját (nem csak szalmát, hanem ahogy írtad, füvt, leveleket, stb), akkor meglesznek.
Mulcs védelme: Lawtonnál, meg több más perma videóban is láttam olyat,mint régen a széna szalma kazlaknál, hogy hosszú vékony rudakkal fogatták le a szél ellen a mulcsot. Nálunk állandóan fúj a szél, mint állat, így a mulcsozást gyorsan locsolás követi. Viszont hétvégén már jó meleg volt a mulcsom is, a dombágyás déli oldala természetesen sokkal melegebb volt Én sem ások már 2 éve, de sajnos a tarack miatt az ásóvillát havonta használom

Nem úgy lenne logikus, ha az érett trágyát, a már viszonylag érett komposzttal keverném, hogy a már kialakulóban levő humusz és annak baktériumai, gombái gyorsan le tudják kötni azt a tróger nitrogént?

Arról van valami infó, hogy a hígított vizelet milyen hatással van a folyamatokra? (csak talaj+mulcs, növényzet nélkül)?