Összehasonlítottam a földemen azonos sávban lévő, a képen pirossal jelzett területen belül a különböző állapotú talajokat. Ásóval talajmintát vettem és figyeltem az ásó ellenállását is, mivel nincs talajtömörödöttségmérőm a pontos méréshez, így az elemzés empirikus.



1. Hagyományos mezőgazdasági művelés, őszi szántás/tárcsázás/árpa vetéssel, műtrágyázással.

Nagyon kemény a talaj, volt hely, ahol két lábbal az ásón ugrálva is alig tudtam áttörni a földet. Több ponton, azonos mélységben elakadt az ásó, mielőtt teljesen elmerült volna a talajban, feltételezhetően eketalp alakult ki. A föld csak nagyobb darabokban törhető, nem morzsálódik, kevés szármaradvány látható, hajszálgyökerek nincsenek benne, giliszták száma 0-1 per ásónyom. Ez a minőség használhatatlan.

2. Két évet pihentetett lucernás

Az ásó két erősebb lépésre elmerült a talajban, helyenként szükség volt a páros lábbal, teljes testsúllyal indításra, de érzékelhetően könnyebb volt a talajellenállás. Az ásó azonos ellenállással haladt, nem volt akadály egyik ponton sem. A talaj kis erővel morzsolódik, számos hajszálgyökér szövi át a talajt, giliszták száma 2-3 per ásónyom, áttelelő bogarak bukkanak elő. Ez határeset, de még mindig tömör a talaj, kevés benne a gyökértömeg.

3. Gazos terület, amely nem volt szántva már évek óta

Fekete üröm (Artemisia vulgaris) és valami elszáradt fű fedettség. Az ásó ellenállás nélkül haladt a talajba egy lábbal is, a minta könnyen kiemelhető. A talaj magától esik szét, hajszálgyökerekel sűrűn átszőtt, 5-6 giliszta per ásónyom, áttelelő katicák és egyéb rovarok esnek ki a mintából. Ebbe a laza talajba gond nélkül lehet vetni kultúrnövényt.

Ezek alapján legszívesebben megszórnám gazokkal az egész területet, s szárzúzóznám, míg megfelelő kultúrállapotba nem kerül. A hagyományos művelésű talaj rettenetes állapotban van, míg a békén hagyott pontosan olyanban, amire szükségem volna a műveléshez.
Érdemes elgondolkozni, hogy a hagyományos földművelés talajforgatása nem biztos, hogy a legjobb megoldás a termőképesség fenntartására.
Sok energiával és idővel szemmel láthatóan tönkreteszi a talajt, ahelyett, hogy biztosítaná a megfelelő talajállapotot a növények számára.
Ez a kis megfigyelés is egy újabb bizonyíték a szántás nélküli vetés és állandó talajfedettség jótékony hatása mellett.

Ha 0-15 cm en belül eketalp réteg alakul ki akkor ez egyértelműen agrotechnikai hiba, és azt mutatja, hogy a vetésforgót, és a józan eszüket sem használják.
Érdekes még a nedvesség hatása a talajokra. Nálunk otthon az agyagnak van egy olyan állapota, amit nagyon nehéz kifogni, amikor is lehet pl. ásni. Ezért is hívják ezeket perc talajoknak. Ránézésre megmondhatatlan,milyen állapotban van. Különösen érdekes az összehasonlítás egy másik talajjal. Nehéz fekete öntéstalajt hozattam építkezés után. Leöntéskor szuper porhanyós volt. Megázott, megszáradt, és talicskányi rögökben hordtam szét, most pedig télen szétmállott, és hordja a szél... A löszről írok majd külön bejegyzést a hétvégi legelőtelepítés után

Nem voltam pontos az eketalp leírásával, kb 20 cm mélységben nőtt meg úgy az ellenállás több tesztponton, amit nem nagyon tudtam áttörni. Meglepő módon a volt bérlő tapasztalt gazdálkodó, 150 hektáron, minősített bio körülmények között tart birkákat, de őszi vetése 2-3 héttel később került a földbe, illetve olyan rossz technikával, hogy a magok egy jó része a felszínen maradt. A késői vetés miatt pedig a fagykár észrevehető, a fejlődés jelentősen elmarad a környékbeli hasonló állományoktól.
A felszíni extrém tömörödöttségre viszont szívesen várnék ötletet, hiszen azonos technikával volt megmunkálva a terület, mitől lehet mégis ennyire kemény a felszín asztalnyi foltokban.

A szántást a régi iskola a tápanyagok mélyebbre mosódásának megakadályozásával indokolja. Na de pont azért mosódnak be a tápanyagok, mert elroncsolták a talajszerkezetet az állandó műtrágyázással, nehéz gépek eketalp-képzésével,vegyszerezéssel,monokultúrákkal, vetésváltás kiiktatásával. A jó szerkezetű talajban nincs mélyebbre mosódás(lásd a mellékelt 3. sz. fotót!) Egy dolgot javítanának, miközben az összes többit figyelmen kívűl hagyják és/vagy még rontanak a helyzeten. - A probléma globális megoldása a permakultúra....Nektek bizonygassam?

Én is küzdök a kertben, mert az agyag nagyon durva. Idén tarlórépával próbálkozom, meglátom mire jut. Egyébként nyilván növényekkel lenne jó rendbe tenni (olajretek, lucerna). Esetleg krumpli, csicsóka? Ezeket is tesztelem idén. Mélylazítóval saját tapasztalataim nincsenek. Egyébként,ahogy Kentaur is értette, a te kezeid között ez a probléma meg fog oldódni, mert ésszel gazdálkodsz.

A "hagyományos" felszínt pusztító technológia csapdája, hogy kiszárítja a talajt,(a hivatkozott "hajszálcsöves szerkezet elrombolására" hivatkozva persze ezt tagadják....) és irreálisan sok és most már aranyárban lévő fosszilis energiát igényel mint a mechanikai művelés(szántás, mélylazítás!!!), mint a műtrágygyártás-forgalmazás+vegyszergyártás-forgalmazás tekintetében(utóbbiak is kőolaj felhasználásával készülnek).

Az "újabb" irányzatok mellőzik a szántást ugyan, de nem küszöbölik ki a nehéz gépek talajtömörítő hatását.

Katasztrófának tartom, hogy azért kell hogy támogassák a vegyszeres-nagygépes gazdálkodást, mert eleve csődgazdálkodás a fosszilis üzemanyaghasználat+vegyszer+műtrágyahasználat, nembeszélve az ökológiai hatásokról, amiket pénzben lehetetlen kifejezni, mivel az okozott kár felbecsülhetetlen.

Az ördögi kör kezdőpontja a nagyvárosi tömegek olcsó ellátása élelmiszerrel, bármi áron.Nem számít itt semmi, csak hogy a jelenlegi hatalmi elit fenntartsa legitim" hatalmát, és önigazolást nyerjen a fennálló rendszer megtartására.Sajna minden probléma ide torkollik, hiába próbáljuk "politikamentessé" tenni hozzászólásainkat.
Bocsánat hogy levezetésem esetleg "szennyezésként" irritálja az itt egybegyűlteket!
Köszönöm türelmeteket!