acszati beküldte:
Használ vagy 5 éve baktériumokat profi gépekkel stb stb pár milliot már elköltött az évek során és nagyon kicsi változás van az is csak Ph-ban mérve egy két tized.
Persze neki tanácsadói vannak és állandó talaj minta kontrolok stb.
Nem akarom senki tudását lebecsülni de ha valaki komplexen értene a TALAJHOZ az több év után ennél egy kicsit többet kellene kihozni.
Siegfried Luebke, a CMC komposzt kitalálója is úgy kezdte, mint én. Átvett egy totál halott földet, majd elkezdte keresni, mivel lehet életet vinni bele és ez nem a műtrágya volt.
Két százalék szerves anyagát tíz év alatt 15%-ra növelte, miután elkezdett jó minőségű komposztot használni.
Én még tudok ilyen példákat sorolni, s nemcsak a csapadékosabb északi régiókból, de a mediterránumról is, ahol 20% körüli szervesanyagot ért el egy tehenészet a legelőkön komposztkészítmények használatával.
Egyetlen pozitív példát mutassatok, ahol másféle módszerrel sikerült ilyen változásokat elérni.
Az öreg paraszt pontosan azért nem ért el semmilyen változást, mert csak az eladott temékek támogatásáról szólt a tanácsadói tevékenység és nem állt mögötte az a biológiai rendszer, amitől beszélek.
Kérdezd meg tőle, vajon bármelyik tanácsadó is készített-e mikrobiológiai analízíst a talajáról, mert borítékolom, hogy nem. Akkor mit és miért is alkalmaznak? Az NPK analízis semmit nem árul el a talajállapotról, csak azt mutatja, megvannak-e benne a növény számára egyébként ásványi kötésben jobbára elérhetetlen tápanyagok. Hogy áll a protozoa populációja, mennyi baktérium és gomba van a talajában? Ezekre kellene választ kapni, mielőtt egy fillért is kiad bármilyen BactoJetre és szárlebontó folyadékra.
Vajon milyen művelési rendszert alkalmaz? Szintén borítékolom, hogy szántás és vegyiipar a fő iránya - ebből adódóan minimális az esélye javulásra.
A szántómon a korábban meddő földön már helyenként bokáig járok a tyúkhúrban, de még a korábban kiaszott dombtetőkön is szőnyegben fedi a talajt, olyan nitrátfeleslegem lett, bármiféle trágya nélkül, pedig csak azokat a technikákat alkalmazom, ami bizonyítottan működnek és amiről beszélek. Most jöhet a talajoltás, mert már van mit feldolgoznia a mikroorganizmusoknak,
Az idegen talajban élő létformák betelepítése pedig már a múlt század elején is sikeres stratégia volt a silány somogyi földek oltásánál, ráadásul akkor még nem érvényesült a vegyipar mindent mikroorganizmust elpusztító hatása. Azóta sárról beszélhetünk csak a konvencionális mezőgazdasági területeken, nem élő talajról, ahol a saját földem példáján is, esély sincs a táplálékháló újraéledésére saját erejéből.
A legjobb természetesen a saját talajélet felszaporítása, azonban annak hiányában csak az oltás segít.
Ugyanígy pusztult el minden nagy civilizáció termőtalaja, s lett a Kánaánból sivatag, ahonnan több méter termőtalajt fújt el a szél az ostoba mezőgazdasági praktikáknak köszönhetően.
Annyi a különbség, hogy azok a civilizációk még kézzel érték el ezt a kétes sikert, szép lassan évezredek alatt, most viszont a vegyianyagokkal és hatékony gépészettel ez száz év alatt is sikerülni fog.
Sajnos magyar nyelvű könyveket nem tudok ajánlani semelyik témáról, mert magyarok nem érezték még fontosságát az általam említett dolgok terjesztésének.
Amiről pedig én is beszélek, arra pontos magyarázat van, még ha nem is érted.
Minden egyes földi növény egy olyan közegben alakult ki, ahol a talajban már évmilliók óta létezett egy mikrobiológiai életközösség. Erre alapul a teljes földi élet és a talajélet hiányában sínylődnek a növények és csak a legerősebb úttörők állnak neki a gyógyításnak, a gyomok.
Ez a talajban élő közösség folyamatosan kommunikál egymással és a növénnyel is, akár méterekre szállítanak vizet és tápanyagot egyik paradicsomtól a másikig a hifák, gyökérbaktériumok kórokozó gombaspórákat detektálva irányítják a növényt a sztómák bezárására, vagy épp akadályozzák meg jégkristályok képződését a leveleken.
Ezek csak érdekes kölcsönhatások, s még sok ezernyi ilyen ismert. Az egészséges talaj hiányában betegségek, csökkent ellenállóképesség jelentkezik, ezért az egészség és a kiegyensúlyozott táplálékháló megteremtése a cél, utána már szabadon lehet válogatni a finomhangolással, hogy milyen jellegre is van szükség a termesztett növény kapcsolatában.
Az én rendszerem a szakmában nemzetközileg elismert kutatók munkájára és a rendszert alkalmazó parasztok tapasztalataira épül, nem magam találgatom ki a reggeli kakaónál fantáziálva. Ezek működő dolgok, tudományos háttérrel megtámogatva, évtizedek on-farm gyakorlatára, elkövetettt baklövések tapasztalataira és a legfrissebb kutatási eredményekre egyaránt támaszkodnak, ezért hitelesek számomra és ezért alkalmazom én is.
Azonban látva az értetlenséget, befejezem az erről való parttalan csevegést, ha valakinek specifikus kérdése van, keressen meg magánban.