Marcsi beküldte:
Hmmm ... a szalmában bizonytalan vagyok, hogy vajon érdemes-e ősszel rakni a tetejére, és télre úgy hagyni, ezt nem tudom.
Lehet nyugodtan szalmát ősszel is tenni a tetejére. Sok lebomlik belőle, de maradhat is tavaszra attól függően, hogy mi van alatta és milyen vastag. A nedvesség is nagyon meghatározó. Ha nagyon vastag és száraz alapnyagokból indulsz (pl. nem tudod elötte meglocsolni), akkor az eső előfordulhat, hogy nem tudja átnedvesíteni az egészet. Akkor minimálisan bomlik.
Szerintem az ősszel készítettre, amit télre hagysz, ezek a zöldtrágyanövények jók. A mustárra pl. azt írják, hogy elfagy télen, de az pont jó ehhez, mert gazdagítja a talaj (nekem nem fagyott el ..), de sokminden mást is lehet használni. Érdemes vegyesen, hogy legyen közte pillangós is, hogy minél többféle tápanyag kerüljön a talajba. És ezek elvileg kiszorítják a gazokat (más kérdés, hogy nekem nehézséget okoz megállapítani, hogy mi a gaz, sőt, abból is van olyan, amit nem biztos, hogy bántanék, és mi az, amit én vetettem ... :-/
)
A zöldtrágya valóban nagyon jó. Nekem a mustár talán egyszer fagyott el teljesen. Nincs olyan hideg tél mostanság, ami kinyiffantaná. A facélia hasonló. Többnyire megmarad tavaszra. Most rozzsal is kísérletezem a veteményesben, ami szintén remekül átvészeli a telet. Szóval ki kell találni, hogy tavasszal hogyan vetünk ha nem akarunk forgatni.
Most nincs sok időm vele foglalkozni. Úgyhogy sok mindent rozs borít és kisebb parcellákat piszkálok csak. A rozs egész jó gyomelnyomó. Ezért amihez nem jutok oda, ott nyugodtan virítson. Szerintem nagy részben az árnyékolása miatt amúgy. Hatalmasra nőtt.
Pár féle képpen próbálok vele játszani. Van olyan ahol kihúzgáltam, vigyázva, hogy ha lehet túl sok gyökér ne jöjjön ki. A bevetett sorok között pedig leterítettem a kihúzott rozs egy részét. Ez baromi jó és tök gyommentes. Az más kérdés, hogy alig növöget valami, mert a csigák lezabbantják.
Máshol pedig, le lett vagdosva kb. 5 cm magasan. Itt most nagyon gyomos, a tarack csak úgy meglódult, ahogy fényt kapott. Itt kitartóan kell majd kartonozni, újságpapírozni.
A harmadik ágyásban csak ledöntöttem a rozst és rátalicskáztam egy pár centi faaprítékot. Itt teljesen gyommentes. A faapríték alá még nem sikerült benéznem mostanság.
A városi kertben pedig egy keverékkel kísérleteztem. Az ősszel vetettből a facélia egy része maradt meg, viszont a pillangósok egy része eltűnt a télen. A hajdina pedig szinte a leggyengébb fagyot sem bírta. A tavasszal vetettben pedig a facélia és a musár olyan árnyékot vetnek, hogy a pillangósoknak és a hejdinának esélye sem volt.
A szalma inkább most jó, palántákhoz, nyáron, de lehet, tökre tévedek, és ősszel is jó.
A többi, szerintem elég,esetleg egy kis föld, meg ha ez ősszel készül, erdőben lehet esetleg falevelet, ilyesmi gyűjteni, az is klassz bele.
A lasagna ágyásba szinte bármilyen szervesanyag jó. Kivéve friss trágya vagy ürülék, illetve patogéneket, vagy brutál vegyszereket tartalmazó anyag. A másik szempont pedig az, hogy minél inkább gyommentes legyen az, ami a papír fölé kerül.
Amúgy jöhet falevél (itt számíthatsz előbukkanó facsemetékre), szalma, széna, érett (vagy legalább érlelt) istállótrágya, komposzt, fűkaszálék, avar, föld, komposzt növények és zöldtrágya növények gallyak (ha több időd van: 1-4 év mérettől függően). Biztos van, amit kihagytam...
Én simán abba ültettem, illetve vetettem, egyáltalán nem találtam a kartont, de már télen sem, mikor picit beletúrtam, hogy van-e. Ha mégis marad valamennyi, az is már foszlós lesz, simán tudsz ültetni, vetni.
Nekem is van ilyen tapasztalatom. A karton az esetek legnagyobb részében eltűnt nekem is tavaszra. És igen, attól függően, hogy milyen alatta a talaj eredetileg és milyen a mulcs réteg, nagy valószínűséggel szép porhanyós lesz. Nagyon klasszul lehet bele vetni (ha nincsenek ott a zöldtrágya növények, vagy a gyomok nem ütötték fel a fejüket). Nekem több olyan ágyásom is van, amit újra és újra brutál módon (értsd, sok anyaggal) le kell mulcsozni, hogy a gyomokat elnyomja és porhanyós maradjon a talaj évről évre.
Én egyáltalán nem nyúltam hozzá, még csak gazolni sem nagyon gazoltam, mondjuk ez talán hiba volt, mert iszonyúan megnőttek a gazok, alig tudtam most kiszedni, alig találtam tőlük a kis kibújt vetéseket (még nem ott élek, ahol a kert van, így nem tudom folyton rendben tartani), szóval most utólag azt mondom, gazolni kellett volna legalább nagyjából, de mást nem tettem, se ásás, se semmi, és tényleg csodás, sötét, jó szagú a föld, tele kis lényekkel.
Igen, nekem is ez a tapasztaltom. Gazolni folyamatosan célszerű, különben eluralkodnak és bizony sokkal gyorsabban fejlődnek, mint a növények, amiket fogyasztani szeretnénk. Amig picik, nem teszünk olyan nagy kárt a talajszerkezetben, amikor kihúzzuk. Amik nem nőnek olyan gyorsan vissza, azokat ki sem húzom, hogy elvágom a talaj felszínénél. Persze mostanában nekem sem sikerül így babusgatnom a legtöbb ágyást. Szóval egyszerűen csak nekiesek a gyomoknak kézzel, sarlóval, vagy egyéb vágóeszközzel.
Érdekes, hogy ugyanazt vetettem ide is, mint abba a részbe, ami nem lasagna, csak felástam. Itt a lasagne-ban előjött a lóbab, a másikban meg nem ... mondjuk a spenót mindkettőben kijött.
Tök szívesen látnék pár képet az ágyásokról.