Toti előző hozzászólására reagálva elindult egy új szál azzal kapcsolatban, hogy milyenek a mezőgazdasági bérek, mennyiből lehet előállítani és mennyiért lehet eladni a termékeket. Ez egy érdekes téma így önmagában is, úgyhogy áthelyeztem egy új helyre, hogy a mikro és mega faunát, meg mindent ami közötte van, szépen ki tudjunk tárgyalni

Az új téma "A mezőgazdasági bérek alacsonyak vagy az emberek igénytelenek?" címen halad tovább.

barjak.laszlo beküldte:
Ez a kisózás hogyan történik?

A mikrofauna (baktériumok, gombák, egysejtűek, fonálférgek) vizsgálatához öt embernek is megvan az ismeretanyaga és eszköztára itt a fórumon (Kattila, Bali, Tisztamo, Gergő és jómagam). A gilisztákat nyagyon egyszerű vizsgálni. Érdekes lehet ezek mellé az éppen hogy a szabad szemmel láthatóság határmezsgyéjén lebegő mezofaunát is vizsgálni. Laci, neked erre megvan a módszered?

Először fel kell tenni futtatni a talajmintát ami akár egy hónapig is szárad egy apró lyukú háló fölött, az állatok kipotyognak belőle egy tölcséren át egy alkoholos edénybe. Ebbe az edénybe más is belehullik, ezért az alkoholt leöntjük róla egy planktonhálón át és telített sóoldatba tesszük aminek a tetejére összegyűlnek a szerves anyagok a többi pedig lesüllyed. Ami a tetején marad, azt leöntjük egy planktonhálóra, vízzel átmossuk, alkohollal középre mossuk és kiöntjük egy kis tálkába amiből felületi mikroszkóppal lehet válogatni, aztán átnézetivel nagyobb nagyítással a kisebb részleteket is vizsgálni.

Hú, ez jó macerásnak tűnik! Ezzel szemben a mikro élővilág vizsgálata nagyon egyszerű. Nem kell hozzá más csak egy kis minta, víz és egy-két egyszerű edényzet. No és persze egy biológiai mikroszkóp. A talajmintát adott mennyiségű vízzel összerázzuk, kiveszünk belőle egy cseppet, amit tárgylemezre helyezünk és egyszerűen megszámoljuk, amiket látunk.
Az a kérdésem, hogy ha találunk a mintában olyan mikro élő szervezeteket, amik a mezofauna táplálékául szolgálnak, akkor valóban szükséges-e ezt a macerás, szűrögetős, alkoholos procedúrát végigcsinálni? Vagy inkább úgy kérdezem, hogy megér-e ennyit a többlet infó?

Az oribatidák többnyire korhadékon élnek, kevésbé a mikrofaunán, ezért érdemes vizsgálni őket. Ahhoz mindenképpen kell taxonómiai ismeret, hogy egy-egy fajt be tudjunk azonosítani. Akkor lenne értelme végigcsinálni ezt az eljárást, ha a kapott eredményt össze tudnánk vetni egy adatbázissal ami a különböző területek talajmintáit tartalmazza, de ilyen adatbázisról nem tudunk. Persze más egy talajminta augusztusban, amikor kiszárad a felső réteg, aminél a decemberi minta is több állatot tartalmazhat
Úgy néz ki, hogy van egy jó taxonómiai alapkutatás amire felépülhet az alkalmazott tudomány, ez egyelőre gyerekcipőben jár. Kínában és Koreában nagy pénzeket nyomnak bele a taxonómiába, nyilván használni is akarják valamire.

Egy ökológiai vizsgálat:
doktori.nyme.hu/47/1/de_1466.pdf