A kérdésem a következő lenne.

Van még értelme rajtahagyni a takarófóliát a tetején és az oldalán, vagy szedjem le, hogy a levegő jobban érje a komposztot?
Még nem szedtem szét a komposztot, hogy kicsit belenézzek, mert nem akartam bolygatni, de a kiváncsiság dolgozik bennem.

Attól félek, hogy ha szétszedem kicsit megnézni akkor azt látom, hogy a falevelek még teljes terjedelmeben vannak jelen, tehát nem igazán estek szét. Szerintetek ha ez így van van értelme még egyszer felfűteni nitrogén hozzáadásával, vagy már nincs?

Gabesz beküldte:
Attól függ mi a célod vele. Fel akarod használni? Akkor érdemes levenni a takarót. Fontos dolog, hogy ha kiszárad a komposzt, akkor az élet nagy része, ami felszaporodott benne elpusztul vagy inaktiválódik. Ha kihült a komposzt, akkor az egészben maradt falevelek már csak nagyon lassan bomlanak tovább.
Én már biztos, hogy nem keverném be újra akár mi is legyen a helyzet, hanem kiteríteném a kertbe és elkezdenék egy új halmot.

A célom az lenne, hogy körülbelül májusig szépen kész legyen a komposzt, hogy legyen tartalékban mindig egy jó adag

Miért nem javaslod az újra felfűtését? túl sok hasznos anyag vészne kárba? vagy már nem lesz olyan minőségű a komposzt, ha mégegyszer felfűtöm?

Érdekesnek tartom, pedig monitoroztam folyamatosan az almot, forgattam, locsoltam, óvtam féltettem mint szülő a gyermekét aztán most meg itt belassult a téma.

Gombás komposzt elkészítéséről tud valaki tanácsokat adni.
Ez nem rossz kiindulás:
sustainablesmallholding.org/fungal-compost/
Valamennyit ki tudtam venni belőle.De háát angol.
Gyökérzonás baktérium és gomba szaporítás is érdekelne.(mondjuk ezt én találtam ki de lehet hogy más is agyalt ezen,sőt még az is lehet csinálja.

Gabesz beküldte:
Mindenek elött szerintem nézz bele a komposztba. Mert egyelőre olyan probléma orvoslásáról beszélünk, amiről nem is tudjuk, hogy létezk-e. Jó lenne látni, hogy milyen állapotban van. Légyszi küldj pár képet. Lehet, hogy szépen lebomlott. Ha meg mégsem, akkor rostálással eltávolíthatod a nagyobb darabokat és azokat újra komposztálod. Bár én ezzel biztosan nem fárasztanám magamat, hanem ahogy írtam, újat kezdenék.

A félig lebomlott szerves anyag is kiváló talaj takaró. Ráadásul egy csomó élet van benne, rajta. Ha a mulcsot ki meri tenni a talajra, akkor a komposzttal oltott

Hú, bocsi a befejezetlen mondatért, a múlkor el kellett rohannom.

Szóval.... A nagyobbacska, kevéssé bomlott szerves anyag darabokat is kiteríteném a talajra. Annak a felületén is ott a biológia és így legalább kaja is van a talajra juttatott élőlényeknek. Persze fenn áll a veszély, hogy ezek a nem teljesen lebomlott részek nem lettek kitéve annak a hőkezelésnek, amire szükség van a patogének elpusztításához. Ezen lehet dilemmázni. Én nem izgatom magam halálra.

Ha jól emlékszem folyamatosan lejegyezted a hőmérsékletek és nedvességtartalmak alakulását. Ezt meg tudnád mégegyszer osztani?
Azóta, hogy legutóbb írtál belenéztél már a komosztba? Ha nagyon kíváncsi vagy, akkor belekukkanthatok a komposztodba mikroszkóppal.

Hogy miért nem fűteném fel ugyan ezt az anyagot újra? Elsősorban mert dupla munka. Ha plusz anyagot adok hozzá, akkor előlről kell mindent kezdeni. A forgatást, a nedvesítést és megint mindennek legalább 3 napra fel kell mennie 50 C fok fölé. Akkor már inkább újat kezdek és lesz két adag komposztom. Ebből bőven jut a kertbe és tartaléknak is. Mindenek elött azonban belenéznék, hogy milyen benne a mikrobiológia. Ha nem látok benne káros bacikra és gombákra utaló nyomokat és anaerob körülményeket kedvelő lényeket, akkor úgy ítélném meg, hogy az elég jó arra, hogy a kertembe kijuttassam. Ha van valami gáz, akkor megfontolnám, hogy újra felfűtöm.