A Rakétakályha, mint gazdaságos központi fűtés téma elindította a fantáziámat. Nálunk egy olyan rendszer van, amibe be van építve egy 2+ m³-es puffer tartály. Azon gondolkodom, milyen csövezésel lenne gazdaságos a nagy mennyiségű vizet gyorsan felmelegíteni egy rakétával. A tartályon van egy extra be- és ki- ág, amit eredetileg napkollektor csatlakozásnak szántak. Kb. 5/4-es csonkok.

Ha meg permakultúrázni szeretnénk, olyan kérdéseim lennének még, hogy hogyan lehetne a tömeget úgy megépíteni, hogy az a puffer rartály hőtehetetlenségén javítson, legyen biztonságos, és egyben tüzifa szárítására is alkalmas hely legyen. Azt már látom, hogy a száraz tüzifa az kulcs mindenféle tüzelési rendszerben.

Mennyi fát és milyen körforgásban érdmes azt tartani a rendszerben?

Mindenféle kreatív ötletet várok a témában.

A rakétát lakóhelyiségbe kellene tenned hogy a szilárd tömegben tárolt alacsony hőfokú hő is maradéktalanul hasznosuljon, ennek a helyiségnek a tárolt hővel fűtési ideje meg kell egyezzen a pufferről ellátott radiátoros helyiségek fűtési idejével. Ha a puffer üres begyújtáskor először a lakást fűteném fől, majd a puffert, ez két szivattyúval megoldható. Vízhő kapcsolónak villanybojlerből és gázkazánból bontott kapcsolókat használhatsz. A fa fűtési hővel szárítása veszteség, szárítsd nyáron a nappal és spizold a puffer mellett. A lakásba koszolás ellen a hagyományos fa tüzelésű kazánomat egy 2 négyzetméteres kuckóba helyeztem amelynek két ajtaja van, koszoláskor a szabadba nyíló ajtót nyitom, hőnyereség érdekében a lakás (nálam műhely) felé nyílót.
Gyuri.

Mindenhol azt írják, hogy a 4 éve száradt tűzifa az a légszáraz ezt meg lehet gyorsítani fólia takarással. Én úgy gondolom, ha már két évet tudod szárítani a szabadban letakarva az már jó és tovább tudod szárítani majd a hőtároló mellett.

Üdv. Gergő

Pontosan erre gondoltam én is, hogy a két éve száradó tüzifát égetés előtt még a kazánházban tovább akarom szárítani (nagy valószínűséggel) a kályha tömeg részében kialakított helyeken. Erre várnék ügyes ötleteket, hogyan lehetne a tömeget ilyen célra tervezni.

A régi rakott sparhelteknél sokszor előbukkan egy boltív amibe bepakolták a fát száradni. Nem tudom ez a rakétánál hogyan lehetne megoldani - átbuktatható-e a füstjárat a boltív egyik oldalából a másikba?

Szoktam szórakozni a fák kényszerszárításával a sparhelt sütőjében, meg a nedvességtartalmat meg szoktam mérni. Az a tapasztalatom, hogy ha felmelegítem a fát 70 fok feletti hőmérsékletre, akkor már 1 nap alatt nagyon sokat szárad (5-10%-ot veszít a súlyából), 2-3 napnyi fűtés után megáll a súlyvesztés.

Viszont szerintem csak úgy van értelme a plusz szárításnak, ha a felszabaduló vízgőzt a ház párásítására használod, tehát ha egyébként száraz a ház levegője a fűtéstől és a szárító a ház légterében van. (De ilyenkor meg a farágó bogarak előbújásától lehet félni, nem tudom, alappal-e.)

A szárítás ugyanis pontosan annyi hőt igényel akkor is, ha kívül csinálod, mint ha bent a tűztérben. Az igaz, hogy ha a tűztérben szárítasz, akkor az hűt, de a két éve száradó fa már jól ég egy jól megtervezett kályhában, nem kell kényszerszárítani a megfelelő égéshőmérséklet kialakulásához. Sőt, ha a tűztérben szárad ki a fa, a vizet lecsapathatod és ezzel a szárításhoz szükséges hőt visszanyerheted pont úgy, ahogy a modern gázkazánokban csinálják. Persze fafűtés esetén ennek külön nehézségei vannak, például a lecsapódás nem történhet béleletlen kéményben, mert a sav tönkreteszi, de azért szerintem ez a jó irány.

A boltívekből biztos többféle van, mifelénk inkább olyanokat látok, ami alul van, tehát nem igazán melegszik meg, inkább csak átmeneti tároló és előmelegítő funkciója lehet, nem szárító. Amikor a hideg fát beviszed a melegre, lecsapódik rajta egy kevés nedvesség, ez vissza tud párologni, amíg a boltívben van, és meg is melegszik a fa, úgy picit könnyebben gyullad meg.

Viszont ha a boltív igazán át tud melegedni, akkor a fa az ott töltött 1-2 nap alatt sokat száradhat. De a nedvesség a légtérbe kerül, tehát csak akkor jó ez, ha szükség van a párásításra.

Egyszer én is elgondolkoztam ezen már hogy lehetne pufferba kötni a rakétát.

Nekem nem hagyományos samott tégláim vannak. hanem az ipari kemencékben használatosak. Igazából összetételében nem tudom mi a különbség, de méretre - szélességre még egyszer akkora mint a hagyományos és minden oldala egy trapéz mert a kemencében kör alakú égéstér van kialakítva így ezt direkt ahhoz gyártották, hogy könnyebb legyen kört rakni. Mondjuk ott 3 m az átmérője.

Na én itt arra gondoltam, hogy a hőemelő résznél annak is a felső harmadába plakátragasztó által megoldott módon 3-4 sorban raknék 15 mm-es rézcsövet és a a téglába kívülről belemarnék 20 mm-es hornyokat ebben futnának a csövek. Aztán jüvve a szigetelés és a vashordó.

Aztán ráébredtem ez nem jó így mert amíg át nem melegszik a samott tégla addig bizony az én csöveimben nem fog melegedni a víz.

Mi a véleményetek erről?