Gyulai Iván beküldte:
Nekünk ezzel ellentétes tapasztalatunk van.

Szűz füves földet szénával takarva a krumpli szépen fejlődött nekünk mindig, csak a vízellátással volt probléma, de olyan években, mikor elég eső volt, vagy ha öntöztünk, gyönyörű krumplijaink nőttek így. Ez például egy ilyen ágyás 2012-ben, a fűre raktam a krumplit és szénával takartam. A száraz nyarat nem jól bírta, 1,5 kg/m2 volt a termés:



Itt a háttérben lévő krumpli úgy emlékszem, csak szalmával van takarva, de előtte sekélyen fel volt ásva a talaj. Újkrumplinak szedtük ki, így kb. 3 kg/m2-es termés volt. A takaráson kívül semmit nem adtunk a talajhoz:



Ez pedig 2013, A bal oldalon van egy sötétebb barna folt, amiből épp kel ki a krumpli és a borsó. Az a terület már előző évben is meg volt művelve. Csak előző ősszel hullott diólevéllel takartunk jó vastagon, szándékosan semmi más utánpótlást nem tettünk arra a területre. Öntöztünk, 5.1 kg/m2 volt a krumplitermés, a borsót nem mértük, az is szép volt:

Gyulai Iván beküldte:
Szó sincs róla, hogy műtrágyázni kell a bálákat. Trágyázni kell a bálákat, ami komposzttea, trágyalé, biodinamikus preparátum vagy gilisztakomposztlé is lehet. A bálákra/ba az áztatás után kevés erdei talajt rakva megvan az ültető/vető közeg. Ha a területnek van lejtése, és a bálákat egy kontúr vonalon helyezzük el, akkor a lefolyó esővizet is felfogják, ami tovább segíti a talaj regenerálódását, lazulását. (a félárnyékos hely és a bálák takarása természetesen ugyanúgy részei a rendszernek, így nem is áll olyan messze a bakhátas módszertől )

Sziasztok!


A pentozán hatás nem jelentkezik akkor, amikor bomlatlan anyagba csak úgy beleültetünk? A baktériumok a növénytől veszik el a szükséges nitrogént a bála lebontásához. Szerintetek működne ez a technológia úgy, hogy első évben a bálát csak érlelem? Értem ezalatt azt hogy benedvesítés- és nedvesen tartás mellet- utána pillangós vetnék a tetejére és csak a következő szezonba menne bele a kultúrnövény?

Csak egy tipp lehet felesleges kör.

Igen, ez egy jó módszer, de itt a szalmát műtrágyázzák

Lehet trágyalével, vagy más "bio" dologgal is hozzáadni a tápanyagot, a lényeg a szalma, mint termesztőközeg alkalmazása

mogyoró beküldte:
Itt van egy kis különbség, mi nem az anyagba ültetünk, nálunk a krumpli érintkezik a talajjal is, a gyökerei abban nőnek. Ha alul talaj van, felül takarás, nincs semmi probléma. Az is biztos, hogy a pentozán hatás sokkal kisebb, mint gondolni szokták, és nem tart egy egész évig. Másrészt amíg nyers az anyag, addig abból nem csak nitrogént, hanem lényegében semmit nem tud felvenni a növény. Kár a nitrogénen ennyit pörögni.

A bálák lebomlanak a következő évre, ha kinthagyod őket. Ezek szalmabálák voltak, tavasszal tettem ki őket, hogy a kacsák nem menjenek ki a lyukas kerítésen:



Az 5 bálából 1 szinte eltűnt (középn, a képen nem is látszik), 2 pedig elvesztette a súlyának kb. 70%-át. Szerintem gombák bontották le őket.

Teljesen egyetértek. Arra céloztam, hogy az említett módszernél műtrágyázzák a szalmát.