Üdv, Vendég
Felhasználóinév: Jelszó: Emlékezz rám

TÉMA: Iván kertje

Iván kertje 6 éve 1 hónapja #8844

  • ecovitka
  • ecovitka profilkép
  • TÁVOL
  • Administrator
  • Hozzászólások: 1170
  • Köszönetek száma: 527
Fától az erdőt...

Toti, Az a helyzet, hogy ez tényleg annyira egyszerű, hogy szerintem csak azért nehéz megértened, mert egyszerűen annyira elveszel a részletekben.

Az erdő mint minta:
Bolygatatlan vagy minimális bolyagtású talaj, szervesanyagok rétegződése a talajfelszínen (O horizont)
Önnfenntartó rendszer, az egyik elem segíti a másikat, kapcsolathálózat
Szintek, játék a klimatikus viszonyokkal, mikroklímák

Nem erdei vagy réti körülményeket szeretnénk 100%-osan kialakítani, hanem a természetes rendszerekben tapasztaltakat használjuk arra, hogy egy minimális bolygatást igénylő, amennyire csak lehet önjáró rendszer felé közelítsünk. Természetesen attól függően, hogy miről van szó a bolygatás mértke is változik. Egy veteményes egészen más tészta, mint egy erdőkert. A veteményesben korlátozottabban tudjuk az erdőt, mint mintát felhasználni és viszonylag nagy a külső anyag input. A veteményesben mulcsozással el tudjuk érni, hogy a szervesanyag eloszlás a talajban hasonlatos legyen az erdőéhez (ld. O horizont). A célunk, hogy a talajlakók végezzék a talajmunkát és a tápanyagok felszabadítását és folyamatos legyen a tápanyag utánpótlás. Másfelöl pedig a diverzitással és növénytársításokkal el tudjuk érni, hogy a növényi kártevők természetes ellenségei is megjelenjenek a területen. Ez nem hókusz-pókusz, csak egyszerűen nem kell elvesznünk a Magyarországon nem is létező erdei talajok tudományában.

A szántóföldi termesztésben megint másként alkalmazhatóak ezek a koncepciók. Javaslom, hogy tekintsd meg az agroforestry vagy az alley cropping tárgyköreit. Attilának a direktvetős kísérletei is a talaj bolygatás nélküli művelsét helyezik előtérbe. Tehát nem erdei talajt szeretne kialakítani, hanem természetszerű körülményeket.

Más kérdés az erdőkert, amire számos példa van már Európában is. Itt érvényesülnek a legjobban a természetes erdőkből kiemelt mintázatok. Erről van egy nagyon hosszú téma a fórumon, javaslom, hogy olvasd el: www.permaforum.hu/permaforum/index.php/f...imitstart=0&start=60

Én egyébként a tapasztalataimat, a barátaimat, a környezetemet választom és csak azután jöhetnek a könyvek :silly:


toti2 beküldte:
Nem hiszem,hogy az erdönek kéne a tanító mesterünknek lenni különféle talajtani és éghajtattal macro és mikroklimatikus okokbol sem !! Nekem személy szerint a legjobb tanítómesterem környezetem,könyvek,tapasztalataim,barátaim.De ha csak egyet kéne válasszak biztos ,hogy a könyveket választanám!!
tehát nézzük én mit értek a taljatani és klimatikus tényezök alatt amiket fent írtam !!
egyrészt mi kerteben .(szántón) sose fogunk tudni olyan körülményeket teremteni mint az erdőbe,hiszen az erdő ott alakul ki (természetesen) ahol több a csapadék mint a kipárolgás ez egy alap szabály.Tehát az erdönek van saját mikroklimája ,nem hiszem ,hogy nyáron ha lehetne választani ,hogy egy erdöbe sétálgassak délben a tűző napon vagy az Alföld valamelyik löszhátán valaki legyen oylan aki a tűző napos alföldre vágyik (ez csak hőmérséklet és páratatram szempontjábol értem hiszen én magam is imádom az Alföldet és más vonatkozásokban biztos is hogy inkább arra kovályognák na mind egy térjünk vissza a témához mivel az erdő egy olyan fászsáru növény formácio+ a hozzá társulo aljnövényzet + saját önállo mikroflora + a környezeti tényezök ezek azok amit te soha nem tudsz elérni egy kertben vagy szánton kivéve ha egy tisztást akrsz utánozni az erdőben de ott is drasztikusan másak a körülmények .... na tehátz a fent felsorolt körülmények hatására kilugzott talajok jönnek létre ezen te tényleg termeszteni akarsz valamit ??? mivel az erdő avarjából keletkezett szerves anyagok könynel oldahtók,sok bennük a lignin és a csersav ezek együttese okozza a kilugzás fő hatását és ez egy olyan drasztikus változást indit el a talaj dinamikájában hogy jujj ha láttál már egy erdőtalaj szelvényt akkor tudod mirőlbeszélek nekem most is itt van a szemem elött az a jellegzetes talajdinamika amiröl beszélek, na most hogy ez egy sima barna erdőtalaj ,vagy bemosodásos barna erdőtalaj vagy ramman féle erdőtalaj van egy helyen az megint erezféle tényező redménye !! az erdő talajának még egy sarkjalatos kialakitó pontja az aljnövényzet hiszen ez a felső talajrétegben szövi át a talajt a vízet és tápanyagokat jobban megtartják a felszín közelébe tehát ez befolyásoljhatja a kilugzás és lemosodás hatását és ennek hatására vastagabb felső humuszos réteg jön létre ezekben az erdőkben . szinte csak az edökre jellemző talaj fajta a podzol (nálunk jelentéktelen) mely föként fenyvesek alatt képzödik mivel a fenyöben mégtöbb a cser és szerves sav és komplex képző vegyületek mennyisége és ezáltal a hatása is --> agyagásványok szétesése kovasavra vasra aluminiumra és egyéb nyalánkságokra + a kilugzási sémáka hadne soroljam a többit .... ! nem mellesleg különféle növények összetétele az aljnövényzetben ismét befojásolja a talaj ph-t is !! ez egy oylan komplex dolog ,hogy nem is értem ,hogy hogy akrjátok ti ezt átültetni egy kis kertre ne adj isten szántóra !
Na most vegyük a teljsesség igénye nélkül a réti növény formáciot mely következő a sorban ,csak azért hogy átlássuk az egélsz képet nem csak egy dolgot ragadok ki igy szeretném érzékeltetni szerintem ez nem ilyen egyszerű és sulyú dolog mint ahogy azt érzékelem itt a forumon !
Tehát Réti növényzet talaj.
hát mit is érdemes itt írnom ami igen szembetünö az az ,hogy afák természetes ritkulásakor tisztások keletkezésekor megjelenik a füves növényi formáció ,föként a talajvízszint közelében alakulnak ki tehát ha magas a talaj víz szint jellemzője ,hogy a növényzet szinte egsézen késő öszig vegetál és igen kiterjedt gyökérzetet fejleszt mellyel beszövi a talaj felső részét a növényi maradványok felhalmozodnak és eltömik a talaj hézagjait és kisssebb vízáteresztáső képességüvé válik ugyan akkor jól tartja a vízet ,a réti évelő füveknek a nagy gyökértömegföl a tetemes része elhgal és kicsiny része marad meg tehát és most jön képbe a víztaro képesség és vízáteresztés ! mert föként ezek a folyamatoknak a felhalmozodásával feltömörödésével (nme tudok jobb szot rá) alakulnak ki a lápok mocsarak stb...
és a végére hagytam a csemegét mely magában foglalja a komposztálásomon alapulo tényeket
Mezőségi növényformáció (csernojzom talajok)
ez a formáció fátlan gyepes területeken (füfélék és pillangosok) alakul ki,a füvek a felső talajréteget szírítják és szövik át ezáltal nem tud lemosodni szinte semmi nem ugy mint az erdőnél a füfélék nyár végére jorészt elszáradnak hatalmas szerves anyagot hagyva maguk után lebomlik elsősorban aerob (de nem utolso sorban anaerob) tevékenység mellet ez a tevékenység föként a száraz éghajlatunknak köszönhető ,hogy nioncsen telítve vízzel a talaj.azonban e folyamatokhoz hozzá járulnak időszakosan az anaerob tevékenységek is melyek a humusz képződést kedvező írányba befolyásolja ( na most én ugye azt mondtam ,hogy a komposztom tetején oxidatav alkatta reduktiv tehát itt van az egyensuly) mivel nagy molekuláju jo kondenzált humuszanyagok keletkeznek ,és ezek a humusz anygaok képesek és megkötik a rosssz fiukat a kisseb molekulájuk könnyeben lemosod humuszvegyüketeket pl fulvosavak és ezten formácio alatt gyakori a humusz felhalmozodása, tehát nem véletlen hogy ezek a talajok az egyik legterméklenyebbek.
tehát ez egy oylan komplex dolog ,hogy nem is értem ,hogy hogy akrjátok ti ezt átültetni egy kis kertre ne adj isten szántóra ! a kiskert nem erdő !! Teljesen más talajdinamikát muatat mint a többi talaj ...persze a barna erdötalajokon és egyéb válzoatokon ahol már nincs erdő leht növényekt termszteni sikeresen de na nem a legjobb ezért nem is lehet az erdő a legjobb tanítómester maradjunk a mezőséginél ! (esetleg öntés talajoklnál melyeknél még részletesebben lehetne beszélni az anaerob dolgokrol ..: P de ez most nem tartozik az edőhöz csak annyit,hogy az iszap hogyan is képződik ?? lehet gondolkodni)
Köszönöm hogy az én személyes privát véleményemet elolvastad és remélem ezzel egy bizonyos modon belellátsz az én látásmodomba !
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.

Iván kertje 6 éve 1 hónapja #8846

  • toti2
  • toti2 profilkép
  • TÁVOL
  • Gold Boarder
  • Hozzászólások: 271
  • Köszönetek száma: 99
Fától az erdőt...

Toti, Az a helyzet, hogy ez tényleg annyira egyszerű, hogy szerintem csak azért nehéz megértened, mert egyszerűen annyira elveszel a részletekben.

Az erdő mint minta:
Bolygatatlan vagy minimális bolyagtású talaj, szervesanyagok rétegződése a talajfelszínen (O horizont)
Önnfenntartó rendszer, az egyik elem segíti a másikat, kapcsolathálózat
Szintek, játék a klimatikus viszonyokkal, mikroklímák

Nem erdei vagy réti körülményeket szeretnénk 100%-osan kialakítani, hanem a természetes rendszerekben tapasztaltakat használjuk arra, hogy egy minimális bolygatást igénylő, amennyire csak lehet önjáró rendszer felé közelítsünk. Természetesen attól függően, hogy miről van szó a bolygatás mértke is változik. Egy veteményes egészen más tészta, mint egy erdőkert. A veteményesben korlátozottabban tudjuk az erdőt, mint mintát felhasználni és viszonylag nagy a külső anyag input. A veteményesben mulcsozással el tudjuk érni, hogy a szervesanyag eloszlás a talajban hasonlatos legyen az erdőéhez (ld. O horizont). A célunk, hogy a talajlakók végezzék a talajmunkát és a tápanyagok felszabadítását és folyamatos legyen a tápanyag utánpótlás. Másfelöl pedig a diverzitással és növénytársításokkal el tudjuk érni, hogy a növényi kártevők természetes ellenségei is megjelenjenek a területen. Ez nem hókusz-pókusz, csak egyszerűen nem kell elvesznünk a Magyarországon nem is létező erdei talajok tudományában.

A szántóföldi termesztésben megint másként alkalmazhatóak ezek a koncepciók. Javaslom, hogy tekintsd meg az agroforestry vagy az alley cropping tárgyköreit. Attilának a direktvetős kísérletei is a talaj bolygatás nélküli művelsét helyezik előtérbe. Tehát nem erdei talajt szeretne kialakítani, hanem természetszerű körülményeket.

Más kérdés az erdőkert, amire számos példa van már Európában is. Itt érvényesülnek a legjobban a természetes erdőkből kiemelt mintázatok. Erről van egy nagyon hosszú téma a fórumon, javaslom, hogy olvasd el: www.permaforum.hu/permaforum/index.php/f...imitstart=0&start=60

Én egyébként a tapasztalataimat, a barátaimat, a környezetemet választom és csak azután jöhetnek a könyvek :silly:

Igyvan ez igy a jóó !! :D
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.

Iván kertje 6 éve 1 hónapja #8847

  • kovibali
  • kovibali profilkép
  • TÁVOL
  • Moderator
  • Hozzászólások: 495
  • Köszönetek száma: 259
(Csak beletegergetve tudtam végignézni, úgyhogy lehet, hogy átugrottam...)
Meg tudjátok mondani, hogy hogyan ültet a mulcsba? Leás a földig, vagy közvetlenül a szalmába?
Ha jól értettem kerüli a palántázást, magról még jobban érdekelne, hogy hogyan ültet..
Köszi!
Utolsó szerkesztés: 6 éve 1 hónapja Beküldte: kovibali.
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.

Iván kertje 6 éve 1 hónapja #8852

  • AttilaK
  • AttilaK profilkép
  • TÁVOL
  • Platinum Boarder
  • Hozzászólások: 682
  • Köszönetek száma: 317
Kotor egy csíkot a föld tetejébe a malacfog nevű eszközzel (kézi kultikapa) aztán takar, földet nem bolygat. A krumplit 20 cm-re rakja a 60 cm szalmába, kukoricát folyamatosan feltölti mulccsal. De palántázik is a fordított bakhátba.
Nekem ez végletes, ennél van egyszerűbb megoldás is,bár értem a helyszíni komposztálás és a talaj hőszigetelésének előnyét.
Nem az a beteg, aki nem alkalmazkodik egy abnormális világhoz.
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.

Iván kertje 6 éve 1 hónapja #8853

  • kovibali
  • kovibali profilkép
  • TÁVOL
  • Moderator
  • Hozzászólások: 495
  • Köszönetek száma: 259
Nade amit a földbe ültetett, az hogy verekszi át magát 60 cm mulcson?
Mi az a fordított bakhát? Egy komposzttal tötött árok a mulcsban?
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.

Iván kertje 6 éve 1 hónapja #8854

  • edusa
  • edusa profilkép
  • TÁVOL
  • Moderator
  • Hozzászólások: 422
  • Köszönetek száma: 180
Mi úgy ültettük a krumplit, hogy a sekély gödörbe beledobáltuk a krumplit, és max. 20 cm lótrágyás szalmával betakartuk. Ahogy nőtt a krumpli, egy kicsit még mulcsoztuk, de nem vittük túlzásba. Szépen termett, elégedettek vagyunk vele.

Ha nem túl tömör a mulcs, akkor a 60 cm szerintem nem sok a krumplinak. Habár nekunk az a 20 is elég volt ahhoz, hogy szépen fejlődjön, és ne gazosodjon a föld.

A lótrágyás szalma kapcsán annyi a tapasztalatunk, hogy ha nem friss (hanem már pl 1-2 éves), akkor a lótetű lárvája és mindenféle csimasz nagyon jól elvan benne. Hiába voltunk nagyon óvatosak, mégiscsak sikerült áttelepítenünk több ilyen kártevőt a krumplihoz, amit aztán jól meg is rágtak.
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.
Oldal elkészítésének ideje: 0.384 másodperc
Az fórum motorja a Kunena Fórum