Már jópár növényről volt külön szó régebben, pont erről a nemzetségről még nem. Nem tudom, ki a moderátora ennek a témacsoportnak, de talán érdemes lenne külön topicba tenni ezt a növényt is, és ott diskurálni tovább, úgy hosszútávon áttekinthetőbb a dolog. Mi Bélánál kóstoltuk idén a pirostermésű ezüstfa gyümölcsét, nekem a som jut róla eszembe ízre, és azt képzelem, hogy ebből nagyon finom lekvár lenne az íze alapján. Már aki győzi leszedni. Mondjuk ami fura nálunk, hogy a növényeink nagy része jól érzi magát idáig látszólag, de pl. ezek az ezüstfák mintha nem szeretnék túlzottan a kötött, kicsit vizes talajunkat.

szerintem ez érvényes a sima angustifoliára ,, kivéve a lekvár változata azt ebböl nem igen lehet .. de ha már megcsipte a dér igen finom nyalánkság.
Érdekes amit irsz hisz az Eleagnus nemzetség elég jól tűri a semlyékes terűleteket itt az Alföldön .

Ugyan sajnos nem személyes tapasztalat, hanem irodalmi adat és Prónai István személyes közélse, de érdemes lenne megpróbálni az Elaeagnus multiflora fajt.
Több szempontból is érdekes lenne.

Az E. multiflora tényleg nagyon ígéretes faj, a leírások alapján a gyümölcse talán a legjobb mind közül, ráadásul kicsire is nő viszonylag a növény. Nagyon-nagyon kevés növény van a listáimon, amit jelenleg nem lehet kapni Magyarországon, ez az egyik. :-S De ami késik, nem múlik, Dlusztus Miklós azt mondta tavaly, ha jól emlékszem, hogy neki van, csak még nem ad belőle, gondolom kis idő, amíg felszaporítja...

Köszi az új topicot, Vitka! Idemásolom Szabolcs bejegyzését is, hogy minden infó egy helyen gyűljön:

Pirostermésű ezüstfa: Ősszel alkalmam volt enni egy marokkal(nagyon jó)-egy másik marék bogyót meg elültettem,a vásárolt példány ágaiból egy két dugványt is készítettem.Itt említeném kapásból hogy nem érdemes a híresebb faiskolákból venni,mert pl a dabasi Czerócki faiskola 50(azaz ötven) ft ért kínál 40-50 cm-es magcsemetéket.....én a termését csak nyersen kóstoltam, de viszonylag kevés a nedvességtartalma így szerintem gép nélkül -kiterítve is aszalható..
Van még néhány közeli rokona a pirostermésű ezüstfának ami szintén ehető termésű és a leírások alapján tényleg élvezhető gyümölcsű-de ezeket a hazai kínálatban még nem találtam,ha valaki belefutna szóljon...
Kíváncsi vagyok egyébként hogy a nálunk tömegersen előforduló szegény rokonra rá lehet -e oltani akár őt akár a homoktövist...? Ki kell próbálni...

Most már kapható az E. multiflora Dlusztusnál, igaz, borsosabb áron. Nálam "umbellata" van, egy éve ültettem, lendületesen fejlődik az igen kötött talajú, és magas talajvizű udvaron. Ezek a bogyósok egyébként nem igényelnek másik növényt a porzáshoz, ugye?

Több növénynél tapasztaltam, hogy ha nem nagyobb számban vettem volna belőlük, most akár azt hihetném, hogy nem bírják a körülményeket nálam. Pl. talán ha másik ezüstfa-csemetét kapok, lehet, már kipusztult volna, ugyanott. A rokon fajból (a zöld bogyós keskenylevelű) sövényszerűen ültettem 5 tövet, ezekből egy brutál megtáltosodott, egy kipusztult, a többi pedig a kettő közötti átmenetben éldegél. Vagy itt vannak példának a húsos somok: (16 db-ot vettem) egyik felük sínylődik vagy kimúlt, a másik felük életerős, és ez teljesen vegyes képet mutatott a sorban. Szóval egy-két képviselő sorsa egy fajtából lehet, hogy becsapós eredményt ad.