Nem ismerem az Anasztázia könyvet.
Répacukor (kristálycukor) használata:
A természetesen gyüjtött nektárban is répacukor két összetevője, a gyümölcs és szőlőcukor teszi ki a cukortartalom döntő többségét. Laboratóriumi kísérletekben is ezt használják, mert hosszabb ideig élnek az ezzel etetett méhek és egyéb rovarok.
Miért akkor az ellenállás? Az ok a cukorgyártásban keresendő, mégpedig a lugos eljárásban. Steiner idejében a mostaninál is lugosabb volt a piacra került cukor mint ma, de ma is pH 8.5 a Répacukor oldat, tehát továbbra is lugos.
Miért lugos kémhatású a bolti Répacukor? Hogy szép kristálycukor legyen és ne essen szét a két alkotóelemére.
A nektár és méz viszont savas cukoroldat (ph3,4-4,2), amiben alig vannak olyan diszaharidok, mint a Répacukor, mert azok savas közegben szétesnek elemeikre, tehát egyszerű cukrokra.
A ritka cukrok élettani hatását vizsgálják, de érdemi eredmények ebben a tekintetben nincsenek.
A pH 8.5-nek van egy nagyon kellemetlen következménye, jól szaporodnak ebben a tartományban a rothasztó erjesztő gombák, amik károsak a mézre és a méhecskére is. Ezért a gondos méhész savanyítja a cukorszirupot, ha használnia kell. A savanyítást természetes anyaggal csinálja, ecetsavval, hangyasavval, aszkorbin savval, oxálsavval. Feltétlenül használni kell pH mérőt, mert a túl savanyú oldatot meg se kóstolja a méh.