Permakultúra: Fenntartható gazdálkodás, állattartás és élet ... Tervezzünk ökoszisztémát a Természetet utánozva
- Részletek
- Írta: Istvan Schmidt
- Kategória: Fordítások
- Közzétéve: 2013. február 24
- Találatok: 10066
Sandy Cruz, Jerome Osentowski - Permaculture: Sustainable Farming, Ranching, Living... by Designing Ecosystems that Imitate Nature
Eredeti magyar megjelenés: http://erdokertek.fw.hu/index.htm
Mi a Permakultúra?
A permakultúra az angol permaculture szó átvétele, ami permanens (permanent) és a mezőgazdaság (agriculture) szavak összetételével keletkezett. A permakultúra új megközelítést kínál a fenntartható gazdálkodás, kertészkedés és élet gyakorlatához.
A permakultúra a természeti ökoszisztémák megfigyeléséből indul. Az így nyert tudást felhasználva mesterséges ökoszisztémákat tervezhetünk, amelyek az emberi igényeket szolgálják a természeti környezetet rombolása nélkül. A permakultúrás gazdaságok a növényeket, állatokat, tájakat, szerkezeteket és az embereket olyan együttműködő, szimbiotikus rendszerbe integrálják, ahol az egyik elem terméke a másik elem szükségleteit elégíti ki.
A beállt permakultúrás rendszer minimális anyaggal, energiával és munkaráfordítással üzemeltethető. A "hulladék" erőforrásokat visszaforgatja a rendszerbe, és minimalizálja a szennyeződést. A hasznos és jól jövedelmező fajták bevonásával az emberi szükségleteket hatékonyan szolgálja. A permakultúrás rendszert változékonyra, több tényezősre tervezik, így ha valamelyik tényező kiesik, akkor a rendszer elég stabil, és rugalmasan tovább tud fejlődni. Ez a hosszabb távú gazdasági stabilitás szempontjából nagyobb lehetőséget biztosít, mint a hagyományos rendszer.
A permakultúrát a 70-es végén Ausztráliában fejlesztette ki Bill Mollison és David Holmgren. Azóta összenőtt az alternatív grassroot mozgalmakkal. A permakultúra olyan egyedülálló keverék, amelyet hagyományos gyakorlati megoldásokból és tudományos tudásból, időtlen bölcsesésségből és innovatív ötletekből, időtálló stratégiákból és a világ különböző részeiről összegyűjtött információkból állítottak össze. A bemutató gazdaságok hálózata átöleli a világot.
Permakultúrás rendszereket minden méretben hoztak létre, farmoktól apartmanokig, nagy gazdaságoktól az elővárosokig, és megtalálhatók városokban, kertekben, iskolákban és közösségekben. Minden klíma alatt sikeresnek bizonyultak, legyen az trópusi, sivatagi vagy óceáni jellegű.
Otthonunk belső tereinek tervezése
- Részletek
- Írta: 2013-02-09 19:29:18
- Kategória: Könyvajánlók
- Közzétéve: 2013. február 09
- Találatok: 1976
A piciny házban élő Bonny bemutatja, hogy milyen ihletet merítettek Christopher Alexander, Egy minta nyelv című könyvéből.
Ez a könyv egy nyelvezetet biztosít részletes minták leírásával városok, lakóközösségek, házak, kertek és szobák tervezéséhez és építéséhez.
Minden minta leír egy problémát, majd elmagyarázza a probléma egy lehetséges megoldásának velejét.
A minták úgy vannak sorba rendezve, hogy a legnagyobb részlettől kezdődnek és a legapróbbal végződnek. Minden minta kapcsolódik nagyobb és kisebb mintákhoz is. Így jön létre a mintáknak egy hálózata, melynek minden megvalósulása más és más. A minta nyelv sorai valójában olyan absztrakt ám mégis fontos dolgokra világítanak rá, amelyek a közérzetünket javítják, a társasági életet ösztönzik vagy épp a magányos elvonulást segítik elő. A minta nyelv segítségével születő terv hozzájárul egy olyan élettér kialakításához, amely funcionális, szép és kényelmes.
Évkör - Január, Február
- Részletek
- Írta: Mária H. Kolláth
- Kategória: Évkör
- Közzétéve: 2013. február 03
- Találatok: 2179
Cikksorozat indul...
Egy évkörön át fogjuk végigkísérni, hogy milyen tennivalók vannak a permakultúrás szemlélettel kialakított kiskertben. A cikksorozat ötletgazdája Marcsi és szerzője egy egész közösség, egy a permakultúrát saját kertjükben évek óta alkalmazó, tapasztalataikat egymással megosztó baráti társaság. Hónapról hónapra egy-egy új témát fogunk indítani, melyben mindenki megoszthatja, milyen tennivalókat tervez és végez az adott hónapban.
A permakultúra lényege
A permakultúra alapelveinek alkalmazásával, több állat és növényfaj bevonásával a hagyományosnál stabilabb, önfenntartóbb kiskert alakítható ki, mely évről-évre egyre kevesebb munkát igényel.
Hiszem és tudom, hogy a régi magyar kert, még az 1800-as években is a Kárpát-medencére hangolódott kertként működött. Összhang volt az állat és növényvilág minden egyes eleme között, s az ember, aki környezetét körültekintően és az összefüggésekre rálátva tervezte, élvezte a természet adta bőséget.
Amióta az ember az ipari forradalom óta csupán egyes elemekre fókuszálva beavatkozott a természet folyamataiba, s igénye szerint ezeket az elemeket aránytalanul megerősítette a rendszerben, azóta a rend felborult, az ökoszisztéma kényes egyensúlya megbillent, az élővilág sokfélesége drasztikusan csökkent, és csökken napjainkban is.
Sokan felismerték mára, hogy a régiek nem véletlenül tették azt és úgy, ahogyan. Mai kényelmünknek ára van, melyért modern betegségeinkkel fizetünk és egy még nagyobb árat pedig utódainkkal akarunk megfizettetni.
Ezen gondolatokat legátfogóbban megfogalmazva két ausztrál tette közzé permakultúra néven a 70-es években. Álmuk egy fenntartható mezőgazdasági rendszer létrehozása volt, mely minden élet szolgálatában áll. Legfőbb példájuk az erdei ökoszisztéma volt: hogy lehet az, hogy az erdőt nem vegyszerezi, locsolja, szántja senki, mégis olyan pompázatos? Az elmúlt négy évtizedben a permakultúra egy világméretű mozgalomként söpört végig a bolygón és mára megérett a felismerés, hogy a mondanivalója az élet minden területén alkalmazható.
Noparakultúra
- Részletek
- Írta: Sarkadi Györgyi
- Kategória: Bevezetés a Permakultúrába tanfolyamok
- Közzétéve: 2012. augusztus 27
- Találatok: 2880
... arra gondoltam, hogy megosztom veletek első "permás" nyaram tapasztalatait. Mivel heti egyszer tudtunk kimenni a házhoz és a kertbe, ezért tényleg a Természet gondjaira bíztam kiskertemet. A mulcsozás-takarás nagyon bejött, pl. az első nagy hőségnél kilenc napig nem kaptak vizet a növények fentről, vagyis se eső, se locsolás, és kibírták, és azóta is bírják. Néhány paszternák purcant ki, de azért, mert az újzélandi spenót rájuk mászott. Ezek a növényeim voltak-vannak (van, ami már letermett): lilahagyma, zöldborsó, rengeteg mángold, sárgarépa, cékla, sóska, spenót, retek, paszternák, tök, cukkini, eper, paprika, paradicsom, kakukkfű, levendula, körömvirág, citromfű, madársaláta. Nem teljesen kitett helyen vannak, hanem kicsit a diófa árnyékában, és más fák is árnyékolják, de azért napot is kapnak rendesen. Egész nyáron alig kellett gyomlálnom, nem is nagyon volt hozzá kedvem és energiám, de mondjuk úgy kétszer (!) mentem át mindenen a "sámlitraktorommal" (ülök a sámlin és gyomlálok, majd növényekkel takarok). Nagyon áldottam közben az előző gazdákat, hogy évekig nem nyúltak a kerthez, csak nyírták a füvet, mert így rengeteg benne a rovar és a giliszta. Egyszer mi is lenyírtuk a füvet (de ezt lehet, hogy meséltem a tanfolyamon is, nem tudom), és azt vettem észre, hogy két napon belül megjelentek a tetvek a növényeimen, leginkább a zöld leveleseken, pl. mángold. Na mondtam is magamban, hogy ennyi volt, de azért reménykedtem a természet erejében. És lőn: a poloskák tömegével telepedtek a mángoldra (fogyasztva a tetveket), és ezután rajtunk kívül már csak a csigák zabálták, de azok is hagytak rajta mindig. Összefüggésbe hoztam ugyanis a fűnyírást a tetvekkel. A hangyák ugyanis akkor telepítették át tetűkolóniáikat máshová, amikor megszüntettük a zöld anyagot a kert körül. Logikus. Úgyhogy ezután kijelöltem egy pufferzónát a kert körül, ahol tenyészik minden, fű és gyom és csalán, és abban a zónában nem nyírunk füvet. Tetvek azóta nincsenek. A csigáknak is jut elég zöld anyag mindenhol máshol, így ők is hagynak eleget. Összegzés: alig törődtem a kerttel, és mégis ontja a terményeket, rendszerint adnom kell rokonoknak is, meg barátoknak is, annyi van, és mindezt úgy, hogy hagytam a dolgokat. Jó kis lecke volt ez is, mert ugye az ember legszívesebben mindig beavatkozna. A permakultúrát szerintem át lehetne nevezni noparakultúrának ...
Megj.: Györgyi a Pandora Egyesület által szervezett első hétvégi permakultúra tanfolyamon vett részt 2012-ben Vácszentlászlón.
Köszönjük a visszajelzést!
A permakultúra lényege
- Részletek
- Írta: Vitália Baranyai
- Kategória: Fordítások
- Közzétéve: 2012. máj. 18
- Találatok: 2840
A Permafórum felhasználóinak közreműködésével elkészült és szabadon letölthető, terjeszthető David Homgren Essence of Permaculture, azaz A permakultúra lényege című e-könyv magyar változata.
"A permakultúra lényegé"-ben, amely a Permaculture Principles and Pathways Beyond Sustainability című könyvének rövidített változata, Holmgren bemutatja a permakultúra fogalmát, megosztja a gondolatait a mozgalom jövőjét illetően. Ez egy kiváló olvasmány arra, hogy megismerjük a permakultúra alapjait és a permakultúra elveinek értékét és használatát.
Forgassátok örömmel és küldjétek el a barátaitoknak is :)