Permakultúra… Hallottam már róla valahol, de mégis mi a csuda ez?
- Részletek
- Írta: Kovács Gábor
- Kategória: Fordítások
- Közzétéve: 2017. augusztus 01
- Találatok: 4620
Bill Mollison (Forrás: Nicolás Boulosa, flickr.com)
Ha már elég hosszú időt töltöttél az ökogazdálkodás és kertészkedés világában, előbb-utóbb belefutsz a furán hangzó „permakultúra” kifejezésbe. Elsőre rejtélyesen hangzik, de valójában egy rettentő egyszerű gondolatról van szó, aminek a megjelenéseit mindenfelé megtaláljuk, amerre csak nézünk.
Talán egy baráti vacsorán szólal meg valaki: „Nemrég egy permakultúrás tanyán voltam, és éppen mashuát ültettek az akácfák tövébe.” Vagy az is lehet, hogy egy ismerősöd épp elvégzett egy permakultúra tanfolyamot, és közli: „Haver, hát engem ott teljesen kicseréltek! Kauai-ra fogok költözni, ahol belépek majd egy közösségbe, akik jojobát termesztenek bioüzemanyagnak. Ha napi tizenkét órát dolgozom, akkor megengedik, hogy beköltözzek egy napelemes jurtába!”
Nem teljesen világos? Nem vagy ezzel egyedül. Most akkor a permakultúra egy kertészkedési módszer vagy a gazdálkodásnak egy különleges megközelítése, mint például a biodinamikus? Vagy ez is egy olyan társaság, akik „vissza a természetbe” alapon egy civilizációból kivonuló nemzetközi közösséget akarnak megvalósítani? Miről szól? A fenntartható építkezésről, az akvapóniáról, a filozófiáról, a kertészkedésről vagy a tervezésről? A permakultúra mindez egyben, és még több is – ezért olyan nehéz bárkinek is meghatároznia egyetlen jól megformált mondatban.
Bővebben: Permakultúra… Hallottam már róla valahol, de mégis mi a csuda ez?
Haladó permakultúra hétvége - tervezés
- Részletek
- Írta: Adminisztrátor Permafórum
- Kategória: Haladó tanfolyamok
- Közzétéve: 2016. március 29
- Találatok: 5141
Felhívás!
Kedves régi- és új Ismerőseink, valamint számunkra még ismeretlen, de a permakultúra alapjait már ismerő leendő Barátaink!
Haladó hétvégi permakultúra tanfolyamot rendezünk 2016. április 15-17.-ei hétvégén. A program témája: "Tervezzük meg egy, a 2016. szeptember 14. és október 2. között tartandó, kb 30 fős rendezvénynek, a helyszínt és a folyamatokat". Hmm... hint, hint.... nem tudom hallottál-e már róla, hogy egy rég várt, alacsony költségvetésű PDC-t (Permaculture Design Course) szervezünk 2016 őszére Magyarországra, oda, ahol a Tisza és a Körös találkozik.
Háttér infó:
A magyarországi PDC szervezése már évek óta formálódik. Lépésről lépésre, szépen, lassan, de biztosan, úgy, ahogy az a permakultúrához illik.
- Az utóbbi években egyre több társunk végezte el a PDC tanfolyamot valahol külföldön. Többen közülük, több hétvégi bevezető tanfolyamot is tartottunk az elmúlt években ... Ezeket sokan elvégeztétek, lelkesek voltatok, és távozáskor elindultatok a világot megváltani. Mi meg azt ígértük, hogy rajta leszünk, hogy legyen folytatás.
- Létrejött egy internetes közösség, akik tisztelettel és szeretettel segítik egymást. Sokan a tagok közül már nem csak az interneten ismerik egymást, hanem nagyon jó személyes kapcsolatok is szövődtek köztük.
- Három büszke ifjú (akkor még két testben) továbblépett és elvégzett egy permakultúra oktatói tanfolyamot, ahol Rakesh Rootsman Rak személyében mentorukra is találtak.
-
A hármas egyike (nem sokkal azután, hogy már három testben voltak) útnak indult Bulgáriába és co-tanított a mentorral egy két hetes tanfolyamot. Itt sok inspirációt és új technikát kapott arra, hogyan lehet lehúzni a leplet a "Kertészkedésnek álcázott Forradalomról" - pl. tervezés strukturálása, segédeszközei, vagy folyamata
- Mára pedig eljutottunk oda, hogy ez a kis csapat, egy adag lelkes önkéntessel nekivágoott a feladatnak, és elkezdtük a PDC szervezését.
- Most pedig téged hívunk, legyél részese te is.
Akiket várunk:
Olyan embereket várunk, akik már vagy résztvettek egy bevezető permakultúrás hétvégén és ismerik a permakultúra etikai alapjait, vagy ezt az ismeretet már valahol máshol megszerezték. (Az idő rövidsége és a téma komplexitása miatt nem sajnos lesz lehetőségünk az általános permakultúrás koncepciók mély részletezésére.)
Növényi kommunikáció a gombák hálózatán keresztül
- Részletek
- Írta: Szvitacs Eszter
- Kategória: Magazin
- Közzétéve: 2016. február 05
- Találatok: 8512
Biológiai szupersztráda, mely behálózza a növények királyságát
Rejtve a felszín alatt, összefonódva a Föld megdöbbentően sokszínű növényeinek gyökereivel, létezik egy biológiai szupersztráda, mely összeköti a növények országának tagjait, s melyet a kutatók „wood wide web”-ként emlegetnek [a "world wide web", azaz az internetes világháló mintájára - a szerk.]. Ez a természetes hálózat nagyjából úgy működik, ahogyan a mi internetünk, lehetővé téve úgy a kommunikációt a növények közt, mint a tápanyagok megosztását, vagy akár egymás károsítását.
A hálózat gombák vékony fonalaiból, azaz a micéliumból áll, amely a gazdanövénytől kiindulva a felszín alatt pár méterre is elér gombánként. Így adott régióban az összes növény érintve van és kapcsolatban áll a többivel. A gyökér–gomba kapcsolatot mikorrhiza kapcsolatnak hívjuk, és mindkét fél számára előnyös: a növény szénhidrátokat választ ki a gombának, amely cserébe segít a víz- és tápanyagfelvételben (pl. foszfor, nitrogén) a gazdanövényének.
Kimutatták, hogy ez a gombahálózat lehetővé teszi a növények számára egymás segítését a növekedésben és virágzásban. Suzanne Simard (University of British Columbia) volt az első, aki kimutatta, hogy a fák, mint pl. az amerikai duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii) vagy a papírnyír (Betula papyrifora) képesek szén átadására kisebb fák számára, amelyek nem kapnak elég fényt. Így teszik lehetővé a magoncok, csemeték növekedését más fák árnyékában. Simard szerint a hálózat nélkül a világ csemetéinek jó része nem lenne képes életben maradni.
„A gombák micéliumának elágazó szálai (hifái) a talajban”
Ren Sen Zeng (South China Agricultural University) által vezetett kutatás azt találta, hogy ez az összekapcsolódottság azt is lehetővé teszi, hogy a növények figyelmeztessék egymást a potenciális veszélyekre (kártevők, kórokozók). A kutatás során párosával cserepekbe ültetett paradicsomokat neveltek, ahol egyes párok esetén lehetővé tették, hogy kialakuljon mikorrhiza kapcsolat, míg másoknál nem. Mikor a gombahálózat kialakult, a párosok egyik tagjára Alternaria solani-t [a paradicsom alternáriás betegségének kórokozója – a ford.] permeteztek. Ez egy gomba, amely korai foltosodást okoz a növényen. Légmentesen záró műanyag zacskóval biztosították, hogy felszín fölötti interakció ne jöhessen létre. 65 óra elteltével a kutatócsoport megpróbálta megfertőzni a növénypárosok másik egyedét is. Azok a növények, melyeknél kialakult a micéliuomos hálózat, sokkal kevésbé voltak fogékonyak a betegségre, mint azok, melyeknél nem alakult ki kapcsolat, és ha mégis megfertőződtek, a tünetek jóval alacsonyabb szinten jelentkeztek.
Egy hasonló tanulmányt készített David Johnson kollégáival (University of Aberdeen), amely azt mutatta ki, hogy a lóbab (Vicia faba) is a gombahálózaton keresztül értesíti egymást a közelgő veszélyről, így is hasznosítva a hálózatot. Ahogy levéltetvek kezdik szívogatni az egyik egyed leveleit, a micéliummal kapcsolatban álló növények elkezdenek levéltetű elleni kémiai védőanyagokat kiválasztani, míg azok a növények, melyeknél nem alakult ki ilyen kapcsolat, nem reagálnak ily módon.
„A valamiféle jelzés ment végbe ezek között a növények között a levéltetvek támadásáról, és ezek a jelek a mikorrhizális micélium hálózaton keresztül jutottak célba.” – David Johnson
„Mi általában csak azt látjuk, ami a felszín fölött van, de a legtöbb növény, amit látunk, a felszín alatt összeköttetésben áll.”
Mint a mi internetünk, ez a gombahálózat is alkalmas kiberbűnözésre, terrorizmusra, sőt, háborúzásra is. Egyes növények, mint pl. a Cephalanthera austiniae (egy orchidea faj) nem tartalmaz klorofillt, így nem képes fotoszintézisre. Ezért a túlélés érdekében a környező növényektől szívja el a tápanyagokat. Más növények, pl. a fekete dió (Juglans nigra) vagy az apró bársonyvirág (Tagetes tenuifolia) bizonyítottan olyan toxinokat bocsátanak ki a hálózatba, melyek gátolják a környező növények növekedését, ezzel előnyt szerezve a fényért és vízért folytatott harcban.
Egyes kutatások úgy vélik, hogy az állatok, mint pl. a rovarok és a férgek képesek érzékelni az apró változásokat a tápanyagáramlásban a hálózaton keresztül, így könnyebben rátalálnak az ízletes gyökerekre, melyekkel táplálkoznak. Akárhogy is, ezt még nem sikerült meggyőzően, kísérleteken keresztül demonstrálni.
„Ezek a gombahálózatok meggyorsítják és hatékonyabbá teszik a növények közti kommunikációt, beleértve a különböző fajok közötti kommunikációt is. Nem gondolunk ebbe bele, hiszen általában csak azt látjuk, ami a felszín fölött történik. De a legtöbb növény, ami látunk, a felszín alatt összeköttetésben áll egymással. Nem közvetlenül a gyökereiken keresztül, hanem gombák micéliumai által.” – Kathryn Morris
Minél többet megtudunk erről a jelenségről, annál inkább változni fog a bolygónk növényi életéről alkotott képünk. Egy nap talán képesek leszünk békésen feltérképezni ezt a komplex gombahálózatot, hogy teljességében méltányolhassuk azt.
Az írás eredeti címe: Plants Communicate Using an Internet of Fungi
Forrás: http://upliftconnect.com/plants-communicate-using-an-internet-of-fungi/
Fordította: Szvitacs Eszter
Lektorálta és szerkesztette: Baranyai Vitália
Útmutató mély és gazdag talaj létrehozásához, a természet utánzásával
- Részletek
- Írta: Szvitacs Eszter
- Kategória: Fordítások
- Közzétéve: 2015. november 19
- Találatok: 16756
Ahogy néhányan talán hallottátok, sikerült szereznem egy darabka földet. És most, mikor végre bepiszkolhatnám a kezeim, egy sekély, tömörödött, lúgos, és sokszor hónapokig vízben álló talajjal találom szembe magam. Ez hatalmas csalódottságot okozott, mivel nagy terveim voltak. Szerettem volna egynyári kertet, erdőkertet és évelő gyepet kialakítani.
Miután jobban utánanéztem a témának, ráébredtem, hogy lényegében két választásom maradt: vagy importálok jó minőségű talajt a területre (nem fog bekövetkezni!), vagy feljavítom a meglévőt. Az utóbbi lehetőséget ad a talaj regenerációjára és arra, hogy valóban tanuljak valamit a talajokról és a talajbiológiáról, így hát elfogadtam a kihívást.
Az egyik lenyűgöző dolog, amit megtanultam, mialatt utána olvastam a témának, hogy egy teáskanálnyi egészséges talajban több mikroorganizmus él, mint ember a Földön. Ha hozzávesszük még a gilisztákat, fonálférgeket és egyéb talajlakókat, rájövünk, hogy sokkal több van a talajban, mint amit innen föntről letekintve gondolnánk.
Ez az a fajta biológiai gazdagság, amit nekünk a permakultúrában meg kell próbálnunk lemásolni és a saját kertünkben alkalmazni. De az alapján, amit megtanultam, más utánozni egy mezőt és más egy erdőt. Emiatt először azt kell tisztázni, hogy az ember melyik ökoszisztémát szeretné imitálni. Itt látható az is, miért:
Az ökológiai szukcesszió, mint a talajjavítás modellje
Bővebben: Útmutató mély és gazdag talaj létrehozásához, a természet utánzásával
Az élet és az egészség gyökerei: Elaine Ingham elmélete az élő talajról
- Részletek
- Írta: Szvitacs Eszter
- Kategória: Fordítások
- Közzétéve: 2015. április 06
- Találatok: 4931
Nemrég a Soil Food Web-ről ismert amerikai talaj-mikrobiológius, Dr. Elaine Ingham megakasztott néhány lélegzetet az oxfordi Real Farming konferencián tartott előadásával, mely a „Roots of your Profit”, azaz a „Profitod gyökerei” címet viselte.
Ingham kereken megfogalmazott üzenete az, hogyha érdekel az egészségünk, akkor a talaj is kell, hogy érdekeljen. Mind az előadása, mind a munkássága kitűnően megmagyarázza, miért.
Itt az ideje feje tetejére állítanunk a talajról való általános gondolkodásunkat és ráeszmélni, miért is kellene foglalkoznunk a talajbiológiával.
Talaj vagy por
Ahogyan legtöbben már rájöttünk: a talaj nem csupán növényeink támasztóközege vagy a bioszféra lábunk alatt lévő része. A talaj egy végtelenül összetett világ: baktériumok, gombák, egysejtűek, fonálférgek és mikro-ízeltlábúak, egyszóval változatos mikroorganizmusok összefüggő hálózata.
Ez az a rejtett világ, ami lehetővé teszi bolygónk és társadalmunk gyarapodását. Éppen olyan fontos az egészségünkre nézve, mint maga a légzés. Azonban ahelyett, hogy gondozná a talajt, ami éltet minket, a mezőgazdálkodás általában inkább rombolja azt. Minden alkalommal, mikor megbolygatjuk a talajt vagy műtrágyákat, növényvédőszereket használunk, megöljük a talajéletet és veszélyeztetjük a struktúráját.
Bővebben: Az élet és az egészség gyökerei: Elaine Ingham elmélete az élő talajról
