- Részletek
- Írta: Mária H. Kolláth
- Kategória: Évkör
- Közzétéve: 2013. június 03
- Találatok: 2861
A múlt havi kánikula azt sugallta, hogy júniusra berobban a nyár, kíméletlenül, perzselően. Mégsem így lett. Az időjósok üveggömbje hűvös, esős napokat mutat egész hónapra. Szuper, mert öntözni így nem kell, azonban valahogy minden olyan lassacskán indul be a napsütés hiánya és az alacsony hőmérséklet miatt. Ennek ellenére akad tennivaló a kertben bőven. Mielött azonban erre rátérünk, nézzük, mit mond David Holmgren a hatodik permakultúra elvről:
6. elv: Mindent hasznosíts!
Ez az elv összekapcsolja a takarékosság és az anyagi javakkal való törődés hagyományos értékeit, a környezetszennyezés modern problematikáját és azt a radikálisabb nézőpontot, mely szerint a hulladékok energiaforrást és lehetőségeket jelentenek.
“Ha nincs pazarlás, szükség sincsen” – A bőség idején könnyű pocsékolni, bár lehet, hogy éppen ez a mértéktelenség lesz a nélkülözés oka.”
“Kétszer segít, aki időben segít” – Az időben elvégzett kis javítások elvégzésével megelőzhetjük a nagyobb veszteségeket.
Tennivalók júniusban:
A tavaszi munka gyümölcse mostmár szépen fokozatosan kezd beérni.
Egész júniusban folyamatosan vethetünk zöldborsót, céklát, répát, tépősalátát, rukkolát, retket (sora hónapos, jégcsap retek típusok), nagylevelű zsázsát, bokorbabot (de ne borsó helyére), mángoldot (mely kis takarással egész télen ellát minket friss levelekkel), szakaszosan karalábét és édesköményt, hogy a nyár végén is legyen friss zsenge anyag és talán még télire is tudunk eltenni belőle.
- Részletek
- Írta: Mária H. Kolláth
- Kategória: Évkör
- Közzétéve: 2013. máj. 09
- Találatok: 2722
Május elejére berobbant az augusztusi életérzésre hajazó kánikula. Néhány hete még tél volt, mostanra pedig már lassan szüretelni lehet a cseresznyét, meggyet. Bizony, egyre többet legelhetünk a kertben. A hónap elején salátafélék, rukkola, újhagyma, retek, mind-mind frissen, akár kicsit földesen kerülnek az asztalra. Tudtátok, hogy az egészségünk védelme érdekében egy kis élő talajt is célszerű magunkhoz venni? A gyerekek ezt egyszerűen csak játékos kosz evéssel, míg a felnőttek mosatlan friss zöldséggel tudják a legkönnyebben kivitelezni ezt az igen egyszerű immunerősítő gyakorlatot.
Mielött belemerülnénk abba, mit kell tennünk májusban, annak érdekében, hogy legyen mit szüretelni a nyár folyamán, nézzük mit mond a permakultúra ötödik elve:
5. elv - Használd és becsüld a megújuló erőforrásokat és szolgáltatásokat
Üzleti nyelven szólva a megújuló erőforrásokat bevételként kellene kezelnünk, a meg nem újulókat pedig tőkének. Könnyen belátható, hogy hosszútávon nem lehet a mindennapi életünk kiadásait csak tőkevagyonból fedezni.A vicc, amiben a szárítókötelet napenergiával működő ruhaszárítónak nevezik rávilágít arra, hogy a fogyasztói szemléletünk felesleges és bonyolult kütyüket vásároltat velünk egyszerű feladatokra is.
„A természet elvégzi a maga dolgát.”
A hónap mottója: “ Takarni, takarni, takarni…”
- Részletek
- Írta: Mária H. Kolláth
- Kategória: Évkör
- Közzétéve: 2013. április 12
- Találatok: 2841
Április, az utolsó olyan hónap most egy jó darabig, amiben van R betű. Hogy ez miért fontos? Úgy tartja a régi jótanács, hogy csak olyan hónapokban szabad hosszasan üldögélni a földön, amikben nincs R betű. Így kerülhetjük el a felfázást. Április az a hónap, amikor a talaj már egészen melegedni kezd és a szabadföldi vetések is elkezdhetnek nagyobb lendületet venni. De mielött túl nagy lendületet vennénk, nézzük csak mit mond egy újabb permakultúra elv:
4. elv Gyakorolj önmérsékletet, figyelj a visszajelzésekre
Az a rendszer, melyet önálló elemek alkotnak, ellenállóbb a zavaró tényezőkkel szemben. A túltenyésztett, nagy hozamú, de gyenge, betegségekre hajlamos fajták helyett szívós, félvad állat és növényfajok alkalmazása stabilabb rendszert eredményez.
„Hetedíziglen bűnhődünk elődeink hibáiért.”
Húsvét előtt a régi világban nagytakarítást szerveztek.
A ház falainak meszelése mellett az állatok lakhelyét is ki kell takarítani, és meszelni.
A tavaly kikopott gyepet is lehet még ilyenkor felülvetni, mert még van elég nedvességtartalma a talajnak, hogy locsolás nélkül kicsírázzon a mag.
- Részletek
- Írta: Mária H. Kolláth
- Kategória: Évkör
- Közzétéve: 2013. március 06
- Találatok: 3626
"Január, február, itt a nyár" - ahogy a szólás mondja. No de mi lesz tavasszal? Az kérem szépen olyan mozgalmas lesz, hogy észre sem vesszük, már el is repült. Mielött megnézzük, hogy mit tevékenykednek a Permafórum.hu felhasználói márciusban, vessünk egy pillantást David Holmgren 3. permakultúra tervezési elvére:
3. elv - Érj el hozamot
Bármely rendszert úgy kell megterveznünk, hogy minden szinten önállóságot biztosítson, hasznot hozzon, önfenntartó legyen.
A permakultúrás szemlélettel kialakított kertben sokszor egy-egy növénynek alacsonyabb a hozama, mint a monokultúrában nevelt társának. Azonban a természetet másoló permakultúrás kertben egy területegységen sokkal több féle növény nevelkedik, melyeknek az összeadott hozama több, mintha csak egyféle növény ültetnénk. Ezen túlmenően a leszüretelt zöldségek és gyümölcsök mellett pl. hozamnak számít a növények egymásra gyakorolt jótékony hatása, a pillangósok által megkötött légköri nitrogén, a sövény szélfogó hatása, és a kertet felkapírgáló tyúkok munkája és trágyája is.
„Az éhség rossz tanácsadó.”
- Részletek
- Írta: Mária H. Kolláth
- Kategória: Évkör
- Közzétéve: 2013. február 03
- Találatok: 2174
Cikksorozat indul...
Egy évkörön át fogjuk végigkísérni, hogy milyen tennivalók vannak a permakultúrás szemlélettel kialakított kiskertben. A cikksorozat ötletgazdája Marcsi és szerzője egy egész közösség, egy a permakultúrát saját kertjükben évek óta alkalmazó, tapasztalataikat egymással megosztó baráti társaság. Hónapról hónapra egy-egy új témát fogunk indítani, melyben mindenki megoszthatja, milyen tennivalókat tervez és végez az adott hónapban.
A permakultúra lényege
A permakultúra alapelveinek alkalmazásával, több állat és növényfaj bevonásával a hagyományosnál stabilabb, önfenntartóbb kiskert alakítható ki, mely évről-évre egyre kevesebb munkát igényel.
Hiszem és tudom, hogy a régi magyar kert, még az 1800-as években is a Kárpát-medencére hangolódott kertként működött. Összhang volt az állat és növényvilág minden egyes eleme között, s az ember, aki környezetét körültekintően és az összefüggésekre rálátva tervezte, élvezte a természet adta bőséget.
Amióta az ember az ipari forradalom óta csupán egyes elemekre fókuszálva beavatkozott a természet folyamataiba, s igénye szerint ezeket az elemeket aránytalanul megerősítette a rendszerben, azóta a rend felborult, az ökoszisztéma kényes egyensúlya megbillent, az élővilág sokfélesége drasztikusan csökkent, és csökken napjainkban is.
Sokan felismerték mára, hogy a régiek nem véletlenül tették azt és úgy, ahogyan. Mai kényelmünknek ára van, melyért modern betegségeinkkel fizetünk és egy még nagyobb árat pedig utódainkkal akarunk megfizettetni.
Ezen gondolatokat legátfogóbban megfogalmazva két ausztrál tette közzé permakultúra néven a 70-es években. Álmuk egy fenntartható mezőgazdasági rendszer létrehozása volt, mely minden élet szolgálatában áll. Legfőbb példájuk az erdei ökoszisztéma volt: hogy lehet az, hogy az erdőt nem vegyszerezi, locsolja, szántja senki, mégis olyan pompázatos? Az elmúlt négy évtizedben a permakultúra egy világméretű mozgalomként söpört végig a bolygón és mára megérett a felismerés, hogy a mondanivalója az élet minden területén alkalmazható.