mindenkinek megvannak a maga vesszőparipái, nekem a permetezésről is legeltető állattartás jut eszembe. az ok a következő: a tanyánktól nem messze van egy dzsungel szilva pagony. amikor ideköltöztünk a szép termés ellenére nem tudtuk használni mert annyira pudvás volt . jó 10 év alatt eljutottunk oda hogy nem csak én , de még a szomszédság is vödörszámra hordtuk az egészséges szilvát . én nem értek biológiául , de biztos vagyok benne , hogy ebben szerepe volt annak , hogy a birkák éveken át felzabálták a legpudvásabb szilvát is magostól , így talán kivonva valami károkozó testvérünket a rendszerből. . ... de mondom ehhez én nem értek. hasonló alapelvből kiindulva fogtam őshonos almafák telepítésébe. a szakirodalom azt írja ezekről , kár alig éri őket , ami baj lehet egy kevés varasodás . a varasodásról meg azt írják a felnőttek , hogy az őszi falevelekkel kerül vissza a rendszerbe . és ekkor jönnek a birkák akik nagy örömmel zabálják fel az alma lombját , dupla gyomrukkal megsemmisítve az ellenséget .

Amindenit! Ma szinte egész nap ezen a témán gondolkodtam. Reggel biciklizés közben az jutott eszembe, hogy azokról nem tettem említést, akik a termésből élnek és nem tehetik meg, hogy kockáztassanak. Aztán toti2 felhozta ezt a dolgot.

Igen, egyetértek, vannak akiket érzékenyebben érint a termés kiesése, de akkor is azt gondolom, hogy ha egy nem működő rendszert táplálunk tovább, akkor később még nagyobb lesz a szívás, mint ha ma tennénk meg a szükséges (akár fájó) lépéseket. Nem kell egyből mindenhol beszüntetni a permetezést, mert az egy hatalmas sokk lehet egy monokultúrás gyümölcsös számára, ami ahhoz van hozzászokva, hogy állandóan permetezik. De azért a lépéseket meg kell tennünk a rendszerből kifelé vezető úton, ha nem akarunk bent maradni a süllyedő hajóban. Még egy - a gyümölcsösből élő - gazdának is megvan a lehetőége arra, hogy fokozatosan leálljon a vegyszerekről. Először egy kis területen, majd egyre nagyobbakon. Ha valaki ennyit nem tud kockáztatni, akkor azt hiszem hatalmas nagy szarban van.

Neves permakultúrás szakemberek azt vallják, hogy akár még mérgeket is lehet használni. De csakis az induláskor, és csak egyszer, és csak akkor ha nagyon jól tudjuk miért csináljuk. Ezzel én is egyetértek. Tényleg vannak esetek, ahol nincs már időnk évszázadokat várni, hogy rendbejöjjön valami. Itt jön be AttilaK esete, akinek muszály valamit kijuttatni a halott talajára, mert másképpen nem jut előrébb. És látjátok, ő sem a mérgekhez nyúl, hanem a természetes mikroorganizmusokhoz. Szerintem ez lesz a sikerének a titka, hogy ő maga nem tudja a tutit, de ismeri azoknak a mikroorganizmusoknak a szükségleteit, akik tudják, és akik még meg is csinálják neki a munka nagy részét.

Szerintem itt egy hatalmas különbséget kell tennünk permetezés és permetezés között. Nem mindegy, hogy irtó szándékkal sprézünk, vagy éltető szándékkal. A mészkénlé még ha igazán nem is káros (bár ezzel még mindig nem vagyok teljesen kibékülve azután amit tavasszal egy körtésben láttam), mégis a 'kártevő' elpusztítására irányul. A másik megoldás viszont az élet és a diverzitás elősegítésére koncentrál. Szerintem (és a permakultúra irányalvei szerint is) a diverzitás hozhat csak egyensúlyt és stabilitást Ha jobban belegondolok, ez egy hatalmas különbség a bio és a permakultúrás-, vagy természet közeli gondolkodásmód között.

Ez a gondolatsor elindított egy újabb kérdést bennem. Azt, hogy permakultúrát lehet-e üzleti alapokon jövedelmezővé tenni? Arra gondolok, hogy az ember termel valamit, azt eladja valakinek, majd a beérkező jövedelemből megvásárolja a számára szükséges dolgokat idegenektől... Az az igazság, hogy szerintem ez így nem működőképes. Inkább az működik, hogy foglalkozunk a saját dolgainkkal és ami nekünk felesleg, azt megosztjuk a környezetünkkel. Ami meg másnak felesleg, azt ő osztja meg velünk. Felénk legalábbis ez nagyon jól működik. A természet meg legtöbbször azt hozza, hogy ami nálunk van az másnak jól jön, másnak pedig pont az van ami nekünk jön jól. A nap végén pedig mindenki boldog.

Martindián tarailer kölcsönkérős sztorijára pedig hagy osszam meg az én utánfutós történetemet. A haverom édesapjának van egy utánfutója, amit én vizsgázatatok, és javíttatok, ők fizetik a biztosítást, és közösen használjuk. Ezen kívül van még legalább 3-4 ember, aki ha szüksége van, viszi. Legtöbször úgy hozza a sors, hogy akinek szüksége van a futóra, az el is tudja vinni. 1,5 év alatt nem volt olyan, hogy valaki futó nélkül marad volna amikor szüksége volt rá. Az a 3-4 ember aki még elhordja, de semmit nem fizet érte, az húzott már ki a csávából nem egyszer. Például amikor éppen egy nagy gerenda elszállításához kellett 10 embert egy hétköznap délelőttre mozgósítani, 1 nap alatt. Vagy éppen a futón maradt egy dinnyés 'rekesz', ami nekünk nagyon jól jött. Vagy pont üvegvázhoz tökéletes ablaküvegeket kellett volna elvinni tüzifának és inkább megvettem őket tüzifa árban. Sorolhatnám még ..... Az a lényeg, hogy nem kell az azonnali megtérülést nézni semmiben. Ha az ember tud önzetlenül adni, akkor azt idővel vissza is kapja.

Ja, befejezésnek mégegy gondolat a helyi "permas közösség"-gel kapcsolatban: Felénk senki nem 'permás' és működik az együtműködés. Sok helyen meg ott a 'permás közösség', és valahogy mégsem működik. Nem fura?

Rastafari I - nem a hajról szól, hanem ami bent van.

Ez az eljárás is jó tapasztalat és jól is látod. Nálad a birka a bioreaktor.

Gergő ! Mit láttál ugyan már igy kiváncsi lettem ,abban a körtésben ami nemtetszett a mészkénlé hatásmehanizmusán, vagy egyebein belül ? Mert én a mészkénlével nagyon jó barátságba vagyok ha lehet igy fogalmazni ! ..

Leginkább az orrom nem bírta. Na meg a látvány sem tűnt túl természetesnek miután az ürge hektószámra 'lemosózta' a körtefáit. Sajnos a képet, amit készítettem nem találom. Pedig nagyon szeretném megmutatni. Sárgászöld volt minden és nagyon szúrós szagú. Egyszerűen csak azt éreztem, hogy semmi keresnivalóm ott.

Az én rendszeremben a mészkénlé és hasonlók csak az utolsó lépés, ha már semmi más nem mentheti meg a termést.
Nézd a rendszert: ha a permetlé elpusztítja a kórokozó baktériumokat és gombákat, garantáltan elpusztítja a jótékony hatásúakat is.
Ki fog visszaszaporodni először? Nem más, mint a kórokozók és garantáltan tartós problémát fognak okozni.
Ezért a megelőző permetezés jótékony hatású állománnyal tartósabb hatással rendelkezik - számos amerikai bioalma termesztő használja a komposztteát a kritikus időszakokban gyakran kipermetezve és betegségmentes az állományuk.
Azt tudtad pl. hogy a Pseudonoma fluorescens fagyvédelmet is biztosít a növényeknek?