Interjú David Holmgrennel, a permakultúra társszerzőjével
- Részletek
- Írta: Vitália Baranyai
- Kategória: Fordítások
- Közzétéve: 2013. október 02
- Találatok: 3325
Eredeti cím: Interview with David Holmgren
Fordította: Baranyai Vitália
Forrás: LTEconomy
David Homlmgren (született 1955-ben) ökológus, ökologiai tervezőmérnök és író. Jobban ismerhetjük a permakultúra koncepciójának társszerzőjeként, Bill Mollison mellett. 1983 óta Holmgren számos projekt tanácsadójaként tevékenykedik cégén, a Holmgren Design Services-en keresztül. 1991-ben kezdett el permakultúra tervezői tanfolyamokon tanítani és 1993-tól a hepburni otthonában tart PDC-ket (PDC: Permaculture Design Certificate Course: Permakultúra tervezői tanfolyam, melynek során hivatalos tervezői tanusítvány szerezhető - ford.). A 70-es évek - vagyis a permakultúra fogalmának születése - óta David Holmgrennek és Bill Mollisonnak köszönhetően a permakultúra elterjedt az egész világon. Mára számos országban vannak iskolák, kurzusok és farmok, melyekadoptálták a permakultúra elveit. A szó "permaculture" a "permanent agriculture" (állandó mezőgazdaság) és "permanent culture" (allandó kultúra) szóösszetételekből származik. Arról szól, hogy miként éljünk könnyedebben a földön és bizonyosodjuk meg arról, hogy az emberi létet még fenntarthatjuk számos eljövendő generáció számára, harmóniában a természettel. De mit is jelent pontosan a permakultúra? Hogyan lehet az olajcsúccsal való szembenézés eszköze? Mennyit fejlődött a permakultúra a kezdetei óta? David Holmgren, a permakultúra társszerzője megválasztolta ezeket és más kérdéseket.
1. Kérdés: A permakultúra kifejezés a "permanent agriculture" (állandó mezőgazdaság) és "permanent culture" (allandó kultúra) szóösszetételekből származik és a természettel összehangolt életre utal. El tudnád magyarázni, ez mit is jelent pontosan? Kik az elsődleges célpontjai a permakultúrának (multinacionális mezőgazdasági cégek, helyi mezőgazdasági cégek, helyi termelők, helyi, önellátó megzőgazdaság, közösségek, politikusok, kertészkedő vidéki állampolgárok)?
Válasz:
Nagyon nehéznek találom ennek a kérdésnek a megválaszolását, mert a permakultúrát mondhatnák a mindenség elméletének (theory of everything). Egyszerűen kifejezve, a permakultúra egy tervezési rendszer a fenntartható életért és fenntartható földhasználatért. Az egyenlet termelői és fogyasztói oldalát is lefedi (hogyan élünk, mik az értékeink és milyen a viselkedésünk). A permakultúra elv, miszerint minimalizáljuk a külső forrásokat a mezőgazdaságban hozzájárul, hogy fenntarthatóvá tegyük azt (vagyis permanenssé, állandóvá). Összehasonlításképpen, a világ mezőgazdasága, mint ahogy jelenleg az emberiség minden más fontos támogató rendszere, erősen függ a nem-megújuló erőforrások szubvenciójától, különosképpen a fosszilis energiahordozóktól. Kulcs kérdés, hogy miként működhet a permakultúra egy alacsony energiafelhasználású jövőben a nem-megújuló források nyújtotta támogatás nélkül. Egy válasz a tervezői megközelítésben keresendő (inkább, mint új technológiákban): egy jól megtervezett környezet minimalizálja az externális energiák szükségességét. Nagy rendszerek (intézmények és vállalatok) újratervezése nagyon nehéz, ha nem lehetetlen (mert a jelenlegi függőségi helyzetekbe struktúrálisan be vannak ágyazva). Ennek folyományaként a permakultúrás tevékenységek elsősorban háztartások és kisléptékű gazdaságok felé irányulnak, akik függetlenül tudnak döntéseket hozni.
"A permakultúrában az emberek a saját érdekükben
cselekszenek, de cselekedeteik előnyösek a társadalom
egésze számára is."
Bővebben: Interjú David Holmgrennel, a permakultúra társszerzőjével
Évkör - Tennivalók a kertben - Szeptember
- Részletek
- Írta: Mária H. Kolláth
- Kategória: Évkör
- Közzétéve: 2013. szeptember 23
- Találatok: 2460
9. elv Alkalmazz kisléptékű, lassú és fokozatos megoldásokat! - “Lassan járj, tovább érsz.”
Például a folyékony műtrágya ugyan gyors választ vált ki a növényből, de ez csak rövid ideig tart. Szemben a komposzttal vagy a trágyával, mely hosszabb ideig tartó és kiegyensúlyozottabb tápanyagelosztást biztosít.
A szeptember tökéletes időpont a jövő évi új ágyások kialakításának, előkészítésének. Ahogyan saját területünket megfigyeljük, egyre tisztábban rajzolódhat ki, hol milyen a talaj a telken és hol van több, kevesebb fény.
Interneten könnyen találunk töb megoldást is ágyások különféle kialakítására. Egyik fórumozónk Sepp Holzer módszerét ajánlja, aki dombágyásokat készít. Ugyanezt az elvet követve készíthetünk süllyesztett ágyásokat is abban az esetben, ha azt tapsztaltuk, hogy nálunk könnyen kiszárad a föld. Ez úgy készül, hogy az ágyások helyén két ásónyomnyi földet eltávolítunk, a keletkezett mélyedést megtöltjük szervesanyaggal (gallyakkal, fadarabokkal), komposzttal, majd betakarjuk egy réteg földdel és végül szalmával borítjuk. Valamilyen zöldtrágya mixet is érdemes bele vetni, pillangósokkal, mustárral, zabbal. Tavasszal már elképzelhető, hogy lehet bele veteményezni, de igazán jó csak a következő évben lesz. Bizony a permakultúrás gondolkodásban nagyon fontos az, hogy nem ragaszkodunk az azonnali megoldásokhoz, hanem szépen, átgondoltan tápláljuk a talajt.
A jövő évi mélymulcsos ágyást a krumplinak, Gyulai Iván nyomán, szintén most érdemes előkészíteni 60 cm trágyás szalmatakarással.
Az esők megérkeztével végre újra felpuhul a talaj, ekkor áshatunk ültetőgödröket az idén be- vagy átültetendő csemetéknek.
A szilva és a körte szüretelésének ideje a szeptember. Nem csupán lekvárnak és befőttnek tehetőek el, hanem aszalhatjuk is saját termésünket, a télálló körtét fagymentes helyre is ekkor kell eltenni, gondosan válogatva, úgy elhelyezve, hogy ne érjenek egymáshoz.
Ilyenkor még lehet ültetni rukkolát és saláta féléket, hogy legyen friss zöld még az ősz végéig.
A téli tüzelő előkészítése, a gyújtós előállítása és elrendezése is időszerű feladat a fával tüzelőknek.
Évkör - Tennivalók a kertben - Augusztus
- Részletek
- Írta: Mária H. Kolláth
- Kategória: Évkör
- Közzétéve: 2013. szeptember 23
- Találatok: 1707
8. elv: Elkülönítés helyett törekedj egységre - „Sok kéz hamar kész.”
A természetben az élő szervezetek belső működésétől kezdve a teljes ökoszisztémáig mindenhol megfigyelhetjük, hogy a dolgok közötti kapcsolat ugyanolyan fontos, mint maguk a dolgok. Arra kell hát törekednünk, hogy egy rendszer minden alkotóeleme kielégítse más elemek szükségleteit, s felhasználja más elemek termékeit. Az egyszerűsítő tudományos megközelítésünk szétválasztja és elszigetelten tanulmányozza az alkotórészeket, miközben figyelmen kívül hagyja a kapcsolatok bonyolultságát.
Ha jól helyezzük el a növényeket, állatokat, árkokat és más létesítményeket, akkor kifejlődhet egy magasabb fokú együttműködés és önszabályozás, amelyben nincs szükség állandó emberi beavatkozásra, kiigazításra.
Hogy az önálló rendszerek tervezésénél minél jobban felismerjük a kapcsolatok fontosságát, az irodalom két megállapítást emel ki:
- minden egyes alkotóelem több szerepet tölt be
- minden fontos feladatot több elem lát el
Augusztus legfontosabb teendőit két szóban is könnyen összefoglalhatjuk: Szüret és öntözés.
Sok gyümölcs augusztusra érik be, ilyenek a szilvafélék, alma, körte, szőlő. A roskadozó fák ágait támasszuk alá, hogy ne törjenek a sok gyümölcs súlya alatt, ha pedig már leszüreteltük jöhet a befőzés.
Augusztusban van a paradicsom beérésének csúcsa. Ilyenkor érdemes eltenni belőle paradicsomlevet és ketchupot. Bazsalikommal fűszerezve különleges, mennyei ízhatást érhetünk el.
Tavasszal elkészített és azóta is javítgatott talajtakarásunk most jó szolgálatot tesz a tűző napsugarak ellen, de még így is szükség van öntözésre tartós kánikula idején, hogy a fáradságos munkával gondozott növényeink termőre fordulhassanak.
Évkör - Tennivalók a kertben - Július
- Részletek
- Írta: Mária H. Kolláth
- Kategória: Évkör
- Közzétéve: 2013. szeptember 23
- Találatok: 3316
7. alapelv - Tervezz a mintáktól a részletekig
Míg az első hat alapelv a részletektől közelíti meg a teendőket, úgy a további hat az egész felől.
Ha csak a bonyolult részletekre figyelünk, értelmetlen dolgokat állítunk elő.A működőképes, összetett rendszerek egyszerű, jól működő részletekből alakulnak ki.
Jó példája a mintából részletek felé haladó tervezésnek amikor zónákat alakítunk ki egy központ, például lakóházunk körül. Megfigyeljük a napnak kitett, a vizesebb és szárazabb területeket, esetleg a tűznek kitett részeket, s a növények telepítésénél észben tartjuk ezeket.
„Nem látja a fától az erdőt.” – Ez a közmondás eszünkbe juttatja, hogy a részletek könnyen elterelhetik figyelmünket a rendszer egészének sajátosságairól, minél közelebbről veszünk valamit szemügyre, anál kevésbé látjuk a teljes képet.
Július a kerti javak betermelésének ideje, ilyenkor jó szolgálatot tehet egy aszaló berendezés. A sörkollektoros aszaló remek találmány, melyet házilag is elkészíthetünk, s amiben folyamatosan száradhatnak a gyümölcsök és a gyógy-, és fűszernövények. Természetesen magvas gyümölcsök esetében: cseresznye-, meggy, barack, később szilva… a magozás elvégzése az aszalás előtt elkerülhetetlen. Teának mentafélék, citromfű, bodza, zsálya is száradhat. Fűszernövények: kakukkfű, bazsalikom, rozmaring, borsikafű, tárkony. Gyógynövények: cickafark, parlagfű, lándzsás utifű, csalán… Az aszalóban a növények 2 nap alatt megszáradnak. A gyümölcsöknek van, hogy egy hét is kell és érdekes, hogy a nagyon meleg, napfényes napokon nagy fonott szárító kosárban hamarabb megszárad a gyümölcs, mint az aszalóban. Természetesen sokszor meg kell őket forgatni. Júliusban jön: szilva, alma, sárgabarack, zeller, petrezselyem, kapor, vöröshagyma, fehérrépa, sárgarépa. A szárított vöröshagyma különösen csodálatos ételekre, salátákra rászórva, a reggeli rántottába belekeverve. Sőt, kenyérlepény tésztájába keverve egyenesen mennyei.
Évkör - Tennivalók a kertben - Június
- Részletek
- Írta: Mária H. Kolláth
- Kategória: Évkör
- Közzétéve: 2013. június 03
- Találatok: 2894
A múlt havi kánikula azt sugallta, hogy júniusra berobban a nyár, kíméletlenül, perzselően. Mégsem így lett. Az időjósok üveggömbje hűvös, esős napokat mutat egész hónapra. Szuper, mert öntözni így nem kell, azonban valahogy minden olyan lassacskán indul be a napsütés hiánya és az alacsony hőmérséklet miatt. Ennek ellenére akad tennivaló a kertben bőven. Mielött azonban erre rátérünk, nézzük, mit mond David Holmgren a hatodik permakultúra elvről:
6. elv: Mindent hasznosíts!
Ez az elv összekapcsolja a takarékosság és az anyagi javakkal való törődés hagyományos értékeit, a környezetszennyezés modern problematikáját és azt a radikálisabb nézőpontot, mely szerint a hulladékok energiaforrást és lehetőségeket jelentenek.
“Ha nincs pazarlás, szükség sincsen” – A bőség idején könnyű pocsékolni, bár lehet, hogy éppen ez a mértéktelenség lesz a nélkülözés oka.”
“Kétszer segít, aki időben segít” – Az időben elvégzett kis javítások elvégzésével megelőzhetjük a nagyobb veszteségeket.
Tennivalók júniusban:
A tavaszi munka gyümölcse mostmár szépen fokozatosan kezd beérni.
Egész júniusban folyamatosan vethetünk zöldborsót, céklát, répát, tépősalátát, rukkolát, retket (sora hónapos, jégcsap retek típusok), nagylevelű zsázsát, bokorbabot (de ne borsó helyére), mángoldot (mely kis takarással egész télen ellát minket friss levelekkel), szakaszosan karalábét és édesköményt, hogy a nyár végén is legyen friss zsenge anyag és talán még télire is tudunk eltenni belőle.