A hétvége fantasztikus hangulatban telt. Megismerkedhettünk a Méhlénnyel. A biodinamikus szemlélet szerint az egység nem az egyedi méhecske (aki szorgosan végzi a munkáját), hanem a Család (az Anyával, a Hímekkel, a Nőstényekkel, a Léppel, Mézzel, Propolisszal).
Ez a kategorizálási különbség is nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy mára a méhészet szinte eltűnt és helyét a méztermelés vette át. Persze ehhez az emberi kapzsiságra is szükség volt. A méz a 'csodálatos ajándékból' egy 'tömeggyártott cuccá' vált. Közben a virágos rét is eltűnt, mert az EU-s támogatást csak a felszántott területre kap a földművelő. Mindezek mellett pedig elrabolják a méhektől az értékes mézet, amit a télen cukros vízzel próbálnak pótolni (vagy éppen kukoricasziruppal!). Mindezt úgy hogy a kaptárak egymás hegyén hátán vannak a profit maximalizálása érdekében, és az üzletág felkapottsága miatt. Na meg utaztatják a családokat - jobb esetben egy országon belül, nem annyira jó esetben pedig egy kontinensen kereszül, vagy akár kontinensek között is -. Végül, hogy mindezt túléljék, gyógyszerezik őket - ugyanis a nagy összevisszaségban megbetegszenek a méhek.
