Permablog
Alakul a mulcsdiverzitás
- Betűméret: Nagyobb Kisebb
- 8725 megjelenés
- 12 hozzászólás
- Nyomtatás
- Könyvjelző
Az idei már a második erdőkertészkedős évünk. Ez alatt a két szezon alatt a legrendszeresebb, mondhatni egyetlen igazán rendszeres munkánk a kertben a mulcsozás volt. Pontosabban Balázs kaszált (mihez is kezdenék nélküle…) én pedig mulcsoztam. Ez a két tevékenység tette ki a kert rendben tartására szánt munkának vagy 80 %-át, úgyhogy ez alatt az idő alatt egészen meghitt viszonyba keveredtünk a legkülönfélébb mulcsanyagokkal, és a tapasztalatok is elkezdtek gyűlni. Ezekből jön most egy kis ízelítő sok-sok képpel (utóbbiak a szokásos változatos minőségben).
Icipici bevezető azok kedvéért, akik esetleg még csak most kezdenek ismerkedni a permafondormányokkal: mulcsnak hívjuk, amikor valamilyen anyaggal takarjuk a talajt. Maga az anyag legtöbbször növényi eredetű, például szalma, széna, fűnyesedék, faapríték, fenyőkéreg, ilyesmik, de elvileg lehetne az kő, kavics vagy műanyag fólia is. A mulcsozásnak számos előnye van a növényekre nézve, és elég sok munkát tud megtakarítani a kertésznek: alatta tovább kitart a nedvesség, képes elfojtani a növényeinkkel versengő gyomokat, véd a kemény fagyok ellen és a növényi eredetű szerves mulcsanyag bomlása során tápanyagokkal látja el a növényeket (sőt, tulajdonképpen a talaj a felszínen lévő szerves anyagból és az alatta levő alapkőzetből keletkezik a talajlakó élőlények munkája során). Ez az elméleti blabla, viszont az ördög ismét a részletekben rejlik: milyen anyaggal, milyen vastagon, hol és mikor? Amikor tavaly elkezdtünk dolgozni a kertben, tudtam, hogy a mulcsozás fontos tagja lesz az eszköztárunknak, de sok volt bennem a félsz is. Lehet, hogy csak mázlink volt, de ezek a félelmeim idáig szépen sorra mind megdőltek, így egyre bátrabban mulcsozok, csak néhány apró szabályra figyelek oda (a képen kínai articsókák - Stachys affinis - nőnek az egyik mulccsal gyommentesített ágyásunkban).
Végül egy erdőkert-specifikus gondolat alaphang gyanánt. Eleinte csomót gondolkodtam azon, hogy kell-e egyáltalán mulcsozni a fiatal fákat. De ahogy az ökológus eszemet járattam a témán, bizony mindig oda lyukadtam ki, hogy kell. Amikor a természetben egy fának sikerül megvetnie a lábát egy gyepben, amint megteheti, aktívan kezdi alakítani a környezetét: árnyékolással, a tápanyagok és víz elvonásával és a talaj elhalt növényi anyaggal (lombavarral és letört gallyakkal) való befedésével szép fokozatosan visszább szorítja az eredeti gyep fajait. Így a kifejlett fák alatt legtöbbször alig van fű, helyette valamennyi, ezekhez a körülményekhez alkalmazkodott évelő lágyszárút és sok mulcsanyaggal borított talajt találunk. Amikor a frissen ültetett csemeték körül mulcsozunk, akkor tulajdonképpen a természettel együtt dolgozva ezt a folyamatot gyorsítjuk fel. A fűfélék visszaszorítása a fák körül annyira fontos, hogy az iparszerű gyümölcsösökben és a legtöbb kiskertben gyomirtó szerek használatával vagy kapálással gyommentesen szokták tartani a fák alatti részt, mivel a fiatal csemeték így akár kétszer gyorsabban is nőhetnek. Ezeknek a megoldásoknak viszont komoly hátrányai vannak (a gyomirtó káros hatásaitól eltekintve is): elég sűrűn kell ismételni őket, a csupasz talajfelszín pedig ki van téve az eróziónak, hamar kiszárad, és a talaj élőlényeit sem védi meg semmi a nap hevétől. A talajnak nagyon nem ez a normális állapota, na! Úgyhogy mi egyelőre minden csemetét mulcsozunk. Az az igazság, hogy szeretek minden módszert tesztelgetni, de a mulcsozást egy csemeténél sem hagytam el, mert a sokszor fél m-es fácskákat egyszerűen elnyelné a 1.5 m magas kaszálórét. Most pedig jöjjenek a képek és tapasztalatok!
Erről beszéltem: ez a fiatal diófa a lehullajtott lombjával számottevően vissza tudja szorítani a vízért és tápanyagokért versengő füveket – már ha hagyjuk, és nem gereblyézzük össze a lombot alóla. Azt csak ott kell, ahol valamiért mindenképpen füvet szeretnénk egy fa alatt, de tudjunk róla, hogy ez a fának rosszabb, mintha békén hagynánk.
Tavaly februárban, az első bokrok telepítésekor még nem nagyon volt saját mulcsanyagunk, ezért komoly logisztikát igényelt némi lombavar beszerzése (homoktövis lombavarral mulcsozva)…
Azóta ilyen problémánk nincs, mindig több az anyagunk, mint amennyire szükségünk van, inkább az okoz némi fejtörést, hogy mit kezdjünk vele. Rengeteg fűkaszálékunk van, főleg ezt használjuk mulcsozásra frissen is, és ilyen összetöppedt, régi verzióban is. Eredetileg nagy naivan azt gondoltam, hogy ha a fűkaszálékot összehordjuk kupacba, akkor abból komposzt lesz, hiszen a C:N (szén:nitrogén) aránya közel optimális, de ez baromira nem így van. A komposzttal bizony foglalkozni kell, takargatni, forgatni, ha kell, locsolni. Úgyhogy ez a kupac nem bomlott le, de mulcsozni jó.
Mióta elkezdtünk ténykedni a telken, a kupacok dinamikus egyensúlyi állapotban vannak: folyton van egypár, de néha újakat készítünk, máskor pedig felszámolunk egyet-kettőt. Utóbbi eset hasznos mellékterméke, hogy egy ilyen kupac alatt kb. egy év alatt minden növény kipusztul, úgyhogy ezek a helyek elsőrangúak pl. lágyszárú növények ültetésére. A képen egy régi kupac helyén csicsóka nő éppen (bár belátom, hogy ez a növény ilyetén segítség nélkül is valószínűleg megmaradt volna :-)):
Minden fa és bokor köré ültetéskor 3-4 ragasztócsíktalanított kartondoboz (ezek beszerzése is némi logisztikát és szépen nézést igényel, én ismerős boltokat szoktam megkörnyékezni ilyen ügyben), arra pedig 10-20 cm vastag mulcsréteg kerül. Friss fűkaszálékból inkább 20 cm, mert az elég trükkös, és mindig jobban összeesik, mint az ember gondolná, tömörebb, régóta álló cuccból a 10 cm is elég. A karton azért szükséges, mert enélkül egy igazán masszív gyepnek nagyon-nagyon vastag mulcs kellene, hogy azon már ne tudjon átnőni a fű. Hallottam olyat, hogy valaki azért nem mulcsozza a fűbe elültetett csemetéit, mert attól tart, hogy a mulcsba költöző pockok megennék a fa gyökereit. Mi az elmúlt két év alatt elültetett kb. 60 csemeténél nem tapasztaltunk ilyet, nekem az az érzésem, hogy a pocoknak vastagabb mulcs kellene ahhoz, hogy beleköltözzön (arra viszont mindig figyelek, hogy a csemete tövét ne temessem el a mulcsban). Az eredmény nálunk ilyesmi (őszi ültetésű fák és bokrok, ültetés után 1-2 hónappal, a mulcs már kissé összeesett):
A mulcsanyagot a talajélőlények azonnal elkezdik megenni, így az előbb-utóbb szépen elfogy. Minél csapadékosabb az időjárás, és minél élőbb a talajunk, annál hamarabb. Nálunk idáig az a tapasztalat, hogy időjárástól függően évi 2-3 alkalommal kell újramulcsozni a csemetéket, viszont ezen kívül nem is nagyon csinálok velük mást. Ez pl. a tavaly ültetett fekete ribizlink, amiről a trükkös talajlakók (gondolom főleg a giliszták) kb. két hónap alatt szinte teljesen leették a mulcsanyagot, pedig a karton még ott volt alatta:
Az egyik félelmem a kartonnal volt kapcsolatos. Most már az ideiekkel együtt jó sok csemeténk van, ha az derült volna ki, hogy a gyommentesen tartáshoz mondjuk évente újra kellene kartonozni mindet, az elég melós lett volna. Idáig úgy tűnik, hogy erre nincs szükség. Az egyszeri karton kb. egy szűk vegetációs periódus alatt maradék nélkül elbomlik, de ez éppen elég idő ahhoz, hogy alatta a növényzet 90 %-ban kipusztuljon, mint ennél a piros ribizlinél:
Innen már a talaj nagyjábóli gyommentesen tartásához a szimpla mulcs is elég. Pár növény ki tudja cselezni a mulcsozást, nálunk főleg a tarackbúza és az apró szulák, de ez szerintem nem tragédia, mert főleg mennyiségi kérdésről van szó. Pár szál tarack csak nagyon keveset változtat azon a tényen, hogy a csemete szinte versenytársak nélkül nődögélhet. Azért nagyjából ki szoktam őket húzkodni a puha talajból újramulcsozáskor. A képen egy vadcitrom csemete (Poncirus trifoliata), némi tarackkal, de ezt leszámítva gyommentesen.
A fórumon korábban beszélgettünk a mulcsozás egy másik lehetséges hátulütőjéről: arról, hogy a túl vastag mulcsréteg egy száraz helyen akár hátrány is lehet, mivel egy kisebb eső esetleg csak a mulcsot áztatná át, alatta a talaj pedig száraz maradna. Ezen én eléggé aggódtam az elején, de azóta két év alatt nem tapasztaltam ilyen irányú negatív hatást. Két dologra viszont odafigyelek: mindig az adott cél eléréséhez szükséges minimális vastagságú mulcsot használom (hogy ez mennyi, azt elég hamar kitapasztalja az ember), és nem mulcsozok le száraz talajt. Utóbbi érzésem szerint elég fontos: az őszi/téli/kora tavaszi mulcsozás hatalmas előnye, hogy a téli nedvességet így mintegy bezárjuk a talajba, sokkal-sokkal tovább kitart a nyári melegben a mulcs alatt (ahogy azt az idei tapasztalataink is alátámasztották). Amikor tavasz végén/nyáron mulcsozok, akkor mindig úgy szoktam próbálni időzíteni, hogy egy jó nagy eső után tegyem, vagy előtte jól locsoljam be a talajt. Mivel száraz időben a mulcs sem fogy úgy, ezért ez amúgy ritkán történt meg idáig. A képen éppen egy piros ribizli bokor nyár közepén, friss kaszálékkal mulcsozva. Nyáron valahogy jobb érzés a friss mulcs, aminek van némi nedvességtartalma.
Vannak variációk: pl. a málna kartont nem kapott, csak némi kaszálékot, hiszen az minden évben új hajtásokat hoz, amiknek ki kell tudni bújni a földből. Így persze jobban átjön a fű, de a semminél szerintem még ez is jobb.
Kissé félve bár, de megpróbálkoztam egy kifejlett alma- és a képen látható diófánál azzal, hogy fűkaszálékkal lemulcsozzam az aljukat. Kaszáláskor praktikus volt, hogy csomó anyagot be lehetett nyomni egy közeli fa alá. Nem is tudom, mitől féltem, mert csak előnyét láttam idáig: a félárnyékban a mulcs elég könnyedén elnyomta az eleve gyengébb füvet, így ezeken a helyeken nem kell kaszálni azóta. Úgy érzem, hogy a talajnak, és a fának is jót tesz: nedvesebb és porhanyósabb a mulcs alatt. Plusz az almát is könnyebb volt összeszedni, a lepotyogott almák nem ütődtek meg annyira, és nem lettek sárosak a mulcsnak köszönhetően.
A másik anyag, amiből elég sok van nekünk, az a faapríték, mivel a keletkező sok-sok gally egy részét néha ledaráljuk. Ezzel az anyaggal még sokkal kevesebb a tapasztalatunk, de azok idáig nagyon pozitívak.
Bárhova kerül faapríték, ott nagyon hamar irtó jó morzsalékos lesz a talaj, esős időben pedig előbújnak a gombák, akik egyértelműen annak a jelei, hogy alakul a kertünk. :-)
Építettem még pár sheet-mulcs, más nevén lasagna-ágyást, csak hogy elkezdjek ismerkedni a témával. Részletekbe most nem megyek bele, de ennek a technikának annyi a lényege, hogy a talajra kartont teszünk, majd arra 30 cm szerves anyagot rétegzünk nagyjából jó C:N aránnyal. Várunk pár hónapot, és tádám, gyommentes, porhanyós, szuper talajt kapunk, amiben a növények úgy nőnek, mint a bolond. A mi esetünkben idáig ezeknek az ágyásoknak az volt a fő haszna, hogy ültethettem pár lágyszárú növényt, amiket nem nyelt el a gaz, annak ellenére, hogy kb. semmit nem foglalkoztam velük ültetés óta. Például jövőre már jó eséllyel lesz saját eprünk, ami a befektetett munkát tekintve (megcsináltam az ágyást, elültettem az epret, slussz) nem rossz. A képen próba-paradicsom, kínai articsóka és szamóca az első sheet-mulcs ágyásunkban.
Ennek a technikának egy hátulütőjéről tudok: eleinte (amíg nem bomlik el a karton), nagyon sok meztelencsiga tud benne lakni, amik lerághatják a növényeinket (szerencsére a facsemetéknél ilyet nem tapasztaltam, talán azok nem olyan finomak). Az előző képen látható paradicsomnak pl. az összes levelét lerágták, egészen addig, amíg ezt az egyszerű rozsdamentes acél konzervdobozt köré nem húztam (Fura mód a csigák ehhez nem szívesen érnek, hozzá, mert megrázza őket.):
Itt tartunk most, ha pedig valakinek hozzátennivalója, megosztanivaló mulcsozós tapasztalata van (akár pozitív, akár negatív), annak nagyon örülök.
Tavaszvárós szép téli napokat!
Hozzászólások
-
2015 dec. 28, hétfő
Nagyon örülök, hogy hasznosnak találtad az írást! :-) Igen, a komposzttal mi is arra jutottunk, hogy vegyesebb legyen, azóta már csináltunk is egyet, amit le is takartunk, egyszer át is forgattunk, néha a nedvességtartalmát is nézegetem, és egészen biztató is, bár még van hova fejlődni... Viszont én nem mertem bele ilyen sok faaprítékot tenni, mondván, hogy az lassan bomlik le. Pedig egy erdőkerthez olyan komposzt dukálna, amiben jó sok a fás anyag...köszi a tippet, szerintem csinálunk is jövőre egy ilyen jó sok faapítékos komposztkupacot.
Az aprítógépben az a legjobb, hogy nincs semmilyen. :-) Anyuék döntöttek úgy, hogy vesznek, mi meg lelkesen becsatlakoztunk, úgyhogy közösen használjuk. Igaziból kettőnél jóval több kertet is kiszolgálna egy gép, pl. mi ahogy elnézem kb. évente egyszer fogjuk elkérni, amikor mondjuk egy hétig minden nap 1-2 órát darálva mindent ledarálunk, amit akarunk (idén pl. a keletkező gally mondjuk 2/3-át bőven le tudtuk volna darálni ennyi munkával, aminél többet biztosan nem akarok). Egyébként innen a fórumról szedtük a típus ötletét is, az attilar által ajánlott Bosch AXT 25 TC-típust vették anyuék, és nagyon-nagyon bevált. Masszív és tényleg mindent megeszik. Nem gondoltam, hogy ilyet fogok mondani egy brummogó gépről, de kifejezetten megszerettük. -
2016 jan. 10, vasárnapkérdés
Szia!
Olvastam, olvasom a blogodat. Mi Erdélyben élünk, nemrég (2 éve) vettünk telket egy kis faluba, olyan igazi vidéki falu, elbújva itt a hegyek közt. Több mint 2 hektár terület, aminek egy részén gyümölcsös (szilva) egy részén lucernás, rét, mező illetve üres. Erdő mellett, nem sík terület.
Egy részét beültettem újabb gyümölcsfákkal, diófa csemetékkel. Egy kisebb területen konyhakertet csináltunk. A probléma csak az hogy jó nedves az éghajlat itt errefelé, nagyon gyorsan nő a burjány
) gyakorlatilag nem győztem kaszálni, kapálni tavaly...egyszerűen nem győztem idővel, mivel dolgozni is kell. Magyarul burjánzik a természet magától..nagyon sok munka tisztán tartani és a terület nagy.. Na ekkor gondoltam rá hogy meg kéne próbálkozzak valami hasonlóval, azaz az erdő kerttel..Milyen ötletet tudnál adni nekem, hogyan kezdjem el, illetve hogyan tudnám átalakítani, meg akarom tartani a kis akácost pl, a bokrokat amik megvannak. De olyan növényeket is keresnék amik pl elnyomják az embermagasságúra növő füvet. Ha hagynám a telket az egész egy dzsungel lenne...Ahol magas volt a fű és nem voltak fák azt a részt beszántattam ősszel...Lehet hiba volt de most tudnék tavasszal telepíteni oda valamit...Köszi -
2016 jan. 24, vasárnap
Szia, bocsánat, hogy csak ilyen hosszú idő elteltével válaszolok, kicsit elnyelt minket mostanában a házépítés. Szép darab földed van, mi néha a 3300 nm-t is sokszor érezzük - bár máskor meg kevésnek. A természetnek ezt a hatalmas erejét én is ismerem, és hát igen, a permakultúra nagy részben erről szól, hogy hogyan lehet ezt a mi hasznunkra fordítani. Nem írod, hogy mennyire laktok közel a területhez, az pedig fontos szempont, hiszen nem mindegy, hogy mennyire tudtok benne lakni, mennyi energia megy el az utazásra.
Amíg egy ekkora területtel kialakul, hogy melyik részével mit kezdjetek, beállítjátok úgy, hogy azokat a hasznokat hozza, amikre szükségetek van, és ne igényeljen több munkát, mint amennyit szívesen ráfordítotok, az biztos, hogy évekig el fog tartani, de ez nem is baj. És az is biztos, hogy ezt alapvetően ti fogjátok tudni kitalálni, de azért leírok pár gondolatot, ami eszembe jutott az írásodról, hátha ad 1-2 jó ötletet, hogy merre induljatok.
Ha a terület fenntartási-munka igényét akarod csökkenteni, akkor biztos, hogy alapvetően az erdősítés irányába érdemes mozdulni. Nagy általánosságban az egynyári kultúrákkal van a legtöbb munka (gabona, zöldséges), a füves-félig füves (fák és bokrok, de közte fű) részekkel már kevesebb (itt "csak" kaszálni kell), legkevesebb munka pedig a fás területekkel van, hiszen itt még kaszálni sem kell. Szóval ha soknak érzed a kaszálnivalót, akkor két ötlet jut elsőre eszembe: 1. Telepíts erdőt. Ez rövid távon nem feltétlenül kevés munka, telepíteni kell, aztán egy ideig még kicsit védeni kell a csemetéket, de utána már nem kell kaszálni, munka biztosan ezzel van a legkevesebb. Hogy milyen erdő legyen, az az igényeiden múlik: kell-e tüzifa, bútorfa, ültethetsz bele gyümölcs vagy diófákat is. Ez nyilván hosszú távú befektetés, viszont nincs vele sok munka, és jót teszel magadnak, a talajnak, a természetnek...sokkal több erdők kellene Magyarországon is és Romániában is, mint amennyi van, stabilizálják a klímát, védik a talajt, biztonságot adnak...Kérdezed, hogy milyen növény tudja elnyomni a burjányt. Bármilyen erdő. :-) 2. A permakultúrás tervezéskor szokás egy résszel semmit nem csinálni. Szinte minden kertben/birtokon van olyan rész, ami messze esik a fő tevékenységekből, valamiért nehezen jutsz oda. Engedd, hogy a természet tegye a dolgát. Itt olyan élőlények fognak tudni megtelepedni, amit a többi, műveltebb részen nem, és pozitívan hathatnak vissza rá, neked meg nem kell dolgoznod vele. És egy ilyen terület megfigyeléséből sokat lehet tanulni is. Érdemes azon is elgondolkodni, hogy mit nyersz egy-egy terület "tisztántartásával". Szerintem ha nem akar az ember megszakadni a munkában, mindig fontos megkérdezni gey egy tevékenység kapcsán, hogy mit nyerek, mi ennek az értelme. Zöldséget csak akkora területen szabad termeszteni, amennyire szükség is van, mert ez a legtöbb munka. Kaszálni csak akkor kell, ha értelme van: kell a kaszálék mulcsozni, vagy állatnak, vagy meg kell akadályozni, hogy elnyeljen egy csemetét a dzsidzsa, vagy valamiért kaszálóként lesz szükséged arra a területre a későbbiekben is, és nem akarod, hogy elcserjésedjen. Csak azért megszakadni a munkában, hogy valami rendesen nézzen ki...Mi a rendes? Lehet, hogy akkor jobban járunk a látásmód megváltoztatásával
.
Hát igen, és az erdőkert. Ott azt kell meggondolnod, hogy az azért mégiscsak egy mezőgazdasági valami, sok-sok kaja jön belőle. Szerintem akkor érdemes erdőkertet telepíteni, ha van igényetek erre a sok és sokféle ennivalóra, hiszen azért egy erdőnél kicsit több vele a munka - főleg a betakarítás szinte egész évben. :-) A méretét pedig jól megadja azoknak a fáknak a helyigénye, amikre vágytok, szerintem nem az erdőkert fogja egymagában megoldani azt a problémát, hogy mit kezdjetek 2 ha-al, arra szerintem első körben bőven elég párezer nm. Az a típusú erőkert, amit én próbálok csinálni, egy nagyon sokfajos valami, és az a feneség, hogy sajnos magyarul nem tudok irodalmat ajánlani, hogy hogyan kell csinálni, mert még nincs. Részben ezért írom ezt a blogot. Ha minden igaz, heteken belül megjelenik a Katalizátor kiadó gondozásában a Gaiai kertje, az szerintem nagyon jó kiindulásnak.
Sok szerencsét ehhez a jó kis kalandhoz, és kérdezz nyugodtan, tőlem is, és a fórumon is, ha tudunk, válaszolunk!· ecovitka kedvelte ezt a hozzászólást. -
2016 febr. 24, szerda
Ligetes Kert- Szántó Somogyszobon
Látogató vagyok itt, sziasztok.
Ahogy olvastam az Erdőkertről, rájöttem, hogy nekem is van :-)
Ez azoknak jó még, akik Somogy megyéből érdeklődnek, mert szívesen megmutatom. A terület 3ha (nyilvántartásilag, földhivatalilag szántónak van bejegyezve), mellette még 3 ha fiatal tölgy erdőtelepítés.
A "szántó" sokáig csemetekertként üzemelt, és mikor abbahagytuk az erdészeti és kertészeti növénytermesztést, az ottmaradt növények egy része "elvadult". Magyar tölgyek, kökény, egybibés galagonya, szerb lucok, homoktövis, stb. Közöttük részben szántóföldi növénytermesztés - bio, a Biokontroll felügyelete alatt állunk, részben zöldségtermesztés folyik, saját célra mindegyik. A Kert folyamatos fejlesztésen, alakításon megy keresztül, idén a zöldség köré rózsa és levendulatövek kerülnek.Földbe kerül kb. 20 őshonos gyümölcsfa is, ligetes megoldásként. A magyar tölgyek alatt több helyen megjelent a szamóca. A madarak szanaszét hordták a széleslevelű ezüstfa magjait. Több helyen van vadrózsánk, csak úgy nőtt. A zöldségeknél mulcsnak szalmát használok, esetleg fűnyesedéket. Mindkettő bevált. Tápanyagpótlás: saját állatállomány alól (lófélék, + baromfik) trágya, valamint komposzt.
Hogy milyen az egész? Csodálatos. De a "hivatalos emberek", illetve konvencionális gazdálkodók nem értik.. :-) Akit érdekel, várjuk, amint szépen kitavaszodik. . Jáger Valéria , Somogyszob. 0630-2604-971 -
2016 máj. 03, kedd
mulcs alja eső után rohad
Szia Zsuzsi!
Nekem a mulcs alja eső után berohadt (penészes, kellemetlen szagú). Érdemes ilyenkor megforgatni, megszellőztetni?
Köszönettel. -
2016 máj. 04, szerda
A rövid válasz, hogy nem tudom. Én nem szoktam nagyon se szagolgatni, se forgatni. Néha benyúlok itt-ott alá, hogy nedves-e még, nem szoktam úgy érezni, hogy rohadna. Ha esős az idő, akkor nagyon hamar lebomlik a mulcs, ha meg száraz, akkor meg azért nem rohad. Mondjuk ezért is igyekszem nem túl vastag rétegben mulcsozni, mert olyan érzésem van, hogy így nem annyira áll fennt a berohadás veszélye. Nem véletlenül lenyírt fűveg mulcsoztál? Az nagyon nedvdús is, viszonylag N-dús is, és nagyon össze tud állni, ezért abból csak vékonyabb réteget érdemes tenni egyszerre. Mondjuk szerintem amíg egy talajban az aerob folyamatok dominálnak, az sem olyan egetverő tragédia, ha van néha itt-ott egy kis rohadás, a természetben is van - de ezzel Vitka lehet, hogy nem értene egyet.
-
2016 máj. 05, csütörtök
Mulcsként 1-2 napos fűkaszálékot használtam, de lehet, hogy picit vastagra, sűrűre sikeredett. A teteje már szépen megszáradt és megsárgult, és össze is esett. Ha nagyon rohadna és penészedne, akkor esetleg megszellőztetem, megforgatom.
Szeretném, hogy a mulcs tápanyagforrásként is szolgáljon a facsemetéknek, és ha jól sejtem, ez a lebomlási folyamat anaerob folyamatoknál nem nagyon valósul meg. Gondolom, felfogható ez egyfajta felületi komposztálásnak is.
Köszönöm, hogy válaszoltál! -
2022 febr. 22, kedd
szalma tyúktrágya
Kedves mindenki!
Elég sokat és sok helyen olvastam a mulcsozásról, viszont mindig csak istállótrágyát, lótrágyát említenek erre a célra. A kérdésem tyúktartóként az lenne, hogy a szalma almot lehet-e és milyen arányban erre használni?
Választ, tanácsot nagyon köszönöm: Edit -
2022 febr. 25, péntek
RE:szalma tyúktrágya
Kedves Edit! Ha kevés benne a tyúktrágya, akkor mulcsoznék vele, bár lehetőleg nem a veteményest, de ha több, akkor szerintem célszerűbb előbb átkomposztálni, és a már komposztálódott anyagot felhasználni. Mulcsozásra egyébként én szinte csak növényi dolgokat használok, a trágyát jobb szeretem előbb érlelni, komposztálni, és utána használni, de akkor sem mulcsnak - a benne levő nagy életnek nem tesz jót, ha pucéran kitesszük a föld tetejére.
-
2022 júl. 24, vasárnap
Magzsuzsi
Üdvözlöm, fakivágás után maradt kb 2m3 fa darálekom.Egy nagy kupacban van.Kb 2 hónap után fészek szerű beméjedesek lettek benne.Ki csinálhatja?Az egyik örökzöld növényemet ezzel az apritékkal mulcsoztam és mindennap a virág tővénel ki van kotorva.Mscska kizárt.
-
2022 aug. 07, vasárnap
Kedves Ágnes! Nálunk is van turkálás a faapríték-mulcsban, sok rózsabogár lárva nő benne, talán azt keresgélik valakik. Nálunk nyest szokott főled, de rókát, kutyát, macskát, patkányt is el tudok képzelni. Nem csak mi kertészkedünk. ;-)
Zsuzsi, Köszönet a fantasztikus és részletes beszámolóért. Nagyon jó írás. Jó látni, hogy hasonló következtetésekre jutunk egy csomó dologban. Plusz sokat tanulok tőled
Tök jó, hogy ilyen sok mulcsanyagot termel ki a terület.
Lehetett volna a fűkaszálékból komposzt, de valószínüleg túl száraz volt. Hiába jó a C:N arány, ha nincs elég nedvesség. Talán jó is , hogy megmaradt a szána mulcsozáshoz. Ha komposztálódik, akkor valószínüleg úgy összeesik, hogy alig tudtatok volna valamit felhasználni belőle. A komposzt akkor igazán jó, ha sokféle alapanyagból van, így lesz változatos az élővilága is.
Milyen faaprítótok van?
A komposztba nagyon jó a faapríték!! Meg mulcsozni is imádom.
Ha nincs időtök most sokszor locsolt, forgatott termokomposztot csinálni, még akkor is összedobhattok egy jó statikus halmot, ami ugyan hosszabb ideig érik, de elfogadható komposzt lesz. Egy ilyen arány jó lehet: 45 % faapríték, 35 % széna, fűkaszálék, konyhai hulladék, és 20% almos trágya. Ezeket szépen rétegezve, locsolva összerakni és egy-két hét múlva megforgatni (hogy homogénebb legyen a halom). Aztán ha békénhagyjátok, pár hónap múlva jó kis morzsalékos televény lesz.